Moon Child (2003)

Agyam eldobom, komolyan. Általában úgy szoktam elkezdeni írni ide a Droidra, hogy beírom a gugliba a filmek címét és szemezgetek. Most is így kezdtem és amikor a szereplőkhöz értem leesett az állam. Tudtam én hogy a japánok nagyon jó bőrben vannak és nehéz megállapítani a valós korukat, de hogy ennyire mellélőjek, ilyen még nem fordult velem elő. Az egyik főszereplő fiú – akiről azt hittem hogy most lépte át élete második dekádját – majdnem negyven(!). Ejha, no akkor nézzük hogy kiről beszélek: Takarai Hideto azaz Hyde.

A másik versenyző Gackt, aki nagyon vigyáz a privát életére és még azt sem tudjuk pontosan, melyik évben született, persze találgatások vannak, miszerint ’73-as évjárat a srác. (Aki jól mozog zenei téren, azon belül is Visual Kei szinten, annak ismerős lehet a Malice Mizer, amiben Gackt régebben tevékenykedett)

Ők ketten a főszereplői a Moon Childnak, amit szerintem tényleg csak az elvetemült Hyde és Gackt fanok nézzenek meg, mert amúgy egy vicc az egész, de annak tökéletes.
A jövőben járunk,  egy vámpír ( akit a kor-álcamester Hyde alakít) magához vesz egy kisfiút (a szupertitkos születési idővel rendelkző Gackt személyében) és felneveli.
Ahogy múlnak az évek a kisfiú felnő, de Kei, a vámpír nem öregszik. Bandaháború, nevetséges leszámolások, értelmetlen öldöklés, drogozás, némi love story, és kész, sztori vége.
Az elején még azt hittem, lehet belőle valami, de a közepe felé olyan fordulatokat vett a történet, ami nagyon lehúzza az egész filmet.
Zeze Takahisa 2003-as filmje, csak és kizárólag überfanok nézzék meg, a többieknek nem fog tetszeni.

Itt a videója, tessék megtekinteni a szöszi fiút, ő lesz január 29-én 40 éves. Hihetetlen.