4

A másik Boleyn lány (The other Boleyn girl)

Szerintem nem csak nekem, hanem sokunknak nem igazán volt szimpatikus VIII. Henrik, sőt hogy is mondjam, mi más reakciót várhatnánk el az emberektől, ha egy férfi, aki rájött a válás leggyorsabb módszerére, majdnem összes asszonyát lefejeztette valamilyen alaptalan vagy megalapozott váddal. Valahogy ez a film talán kicsit enyhített VIII. Henrik utálatán, nálam biztos.

Aki még ennyiből nem jött rá, annak megsúgom, igen Boleyn Annáról van szó, pontosabban róla és testvéreiről. Thomas Boleyn, Rochford grófja és Elisabeth Howard, norfolki hercegnő szerelméből és házasságából született 3 gyermek, Anne, Mary és George.

Elisabeth testvére, a lányok bácsikája a névre, a vagyonra és a rangra hajt. Így hajszolja bele a Boleyn családot tragédiával végződő ármánykodásba és cselekbe. Mary-t már elígérték, meg is házasodott, így Ann feladata szórakoztatni a királyt, Henrik-et, aki amúgy sincs valami jó viszonyban asszonyával, mivel az nem tud elő fiúgyermeket szülni, nincs biztosítva a trón. Ezt használják ki a Boleyn család jövője érdekében. Először Ann-nek szánják a feladatot, de egy hiba következtében a király Ann miatt megsérül, így Mary-t küldik ápolására. Így kerül az egész család a palotába, valamint így tolja a család szépen Henrik kezébe Mary-t, aki nem mondhat ellent, hiába van férje, őt is meggyőzte bácsikája. Mary végre megismeri milyen is az igazi szerelem, és milyen az igazi szerető, mivel Henrik nem igazán az a hűséges fajta volt alkalma tanulni nőktől nőkről. Boldognak tűnnek, és végül valóra is válik a király szíve vágya, trónörököse születik. Mégsem ő lesz az örökös… A gyereket fattyúnak kiálltják ki, Mary-t eltűntetik a palotából, Ann intézkedett, behálózta a királyt teljesen. Behálózása a királyné elüldözéséhez, a római egyháztól való elszakadáshoz, és egy őrület megkezdődéséhez vezetett. A király rájött, hogy Ann csak kihasználja és elvette végül Ann-től, amit csak igérgetett. Kislányuk születik, akit Elisabeth-nek nevez el Ann. Második terhessége megszakad és a lehető legerkölcstelenebb dologhoz próbál folyamodni, minek következménye, mint már azt a történelemből ismerjük, az 1536. május 19-én ért halála lesz. A király hiába vesz el még nőket, hiába próbálja pótolni az utódot, nem sikerül fiúgyermeket felnevelniük. Végül egyetlen vérszerinti rokona, utódaként Ann Boleyn-nel közös gyermeke, Elisabeth léphet a trónra, mint tudjuk, nem kis sikerrel. A film keretes szerkezetű, mert a kezdőkép a Boleyn család kikapcsolódása, Boleyn szülők és a pindur 3 gyerkőc, majd a film záróképe Mary és férje, és 3 pindur gyerkőc kikapcsolódása.

Mikor a száraz történelmet tanuljuk, nem is gondolunk bele, hogy a sorok mögött mennyi érzelem, a szavak mögött mennyi szenvedés húzódhat valójában. Hiszen akkoriban is szerettek az emberek, akkoriban is ármánykodtak az emberek és akkor is csak emberek voltak az emberek, esendőek és halandók, semmi több. Sőt a király is csak egy ember, ugyanúgy esendő, halandó, érzelmes ember, ugyanúgy lehet szerelmes, ugyanúgy követhet el hibát, ugyanúgy megőrülhet mint a többi ember. Csak neki kénytelenek elnézni, neki mindent lehet, mert ő a király.

A film felveti valahol azt a kérdést, hogy a király, vagyis VIII. Henrik mitől is örült meg szinte teljesen. Talán Boleyn Anna ármánykodásaitől? Talán attól, hogy erre rájött? Talán attól, hogy már görcsösen próbált fiú utódot nemzeni? Vagy csak egyszerűen ilyen volt mentálisan? Egy biztos, hogy “mindent megtett azért, hogy fiú utódja legyen”, nőcsábász volt, így sok nővel próbálkozott az utódnemzéssel. Számomra ez a film azt az esetet veti fel, hogy lehet, nem is lett volna ennyire szadista VIII. Henrik, ha Boleyn Anna nem teszi azzá, nem teszi egy teljesen megkeseredett emberré, aki már nem irányítja életét, hanem játszanak mások az  életével, ezért ő is csak más életével tud “játszani”.

Néhány tény a filmről: Philippa Gregory regénye alapján a forgatókönyvet Peter Morgan írta, a filmet Justin Chadwick rendezte. Főszereplők: Mary Boleyn (Scarlett Johansson), Ann Boleyn (Natalie Portman), VIII. Henrik (Eric Bana). Az USA-ban 2008 február 29én mutatták be, a magyar közönség elé csak 2008. június 5-én került. A történet egészét Anglia területén vették fel, 2006 szeptemberétől 2006 december elejéig forgattak, majd egy év múlva kisebb forgatásokra még sor került. Elvileg történelmi dráma a film, de inkább egy intrikákkal teli szappanoperának tűnik néha, éppen ezért ne lepődjenek meg páran, ha elpityeregnék magukat a film közben.

10/7,5

4 komment

  1. bocs, javítottam, igazad van hiszen Aragóniai Katalint is csak elűzette… bocs csak erről híres…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *