0

Szenilla nyomában (Finding Dory)

szenilla

Amikor a Pixar letette névjegyét a filmiparban, mindenki elismerő szavakkal illette a lámpás céget. Éltették a kreativitást, a frissességet, a hangulatot, a remek karaktereket, a csodálatos képi világot és még lehetne sorolni. És jó ideig úgy tűnt, hogy nem tudnak hibázni. De aztán kiderült, hogy ők sem tévedhetetlenek. Hol kezdődött? Talán a tűzrőlpattant Meridával? Menjünk egy kicsit korábbra, konkrétan a Verdák 2 eléggé félresikerült és hát a dinós animációval sem volt mindenki kibékülve. Sokan aggódtak amiatt is, hogy őket is elkapta a franchise láz. De nem kell félteni őket, bízzuk benne, hogy a Verdák 3-at nem rontják el, a Toy Story 4 megüti a harmadik felvonás szintjét és A hihetetlen család 2 -nél is odateszik magukat. A Szenilla nyomában után még szép, hogy bízunk a Pixarban.

Mégis hogyan lehetne folytatni egy 13 évvel ezelőtti sikertörténetet? Pizsi átúszta a fél világot, hogy megtalálja csemetéjét. Ezt még egyszer el lehet adni? Hiszen a humor és dráma megfelelő vegyítése csak egy dolog. És igen, a cég erőlködés mentesen oldotta meg a feladatát.

szenilla2

Szenilla továbbra is szenilis, rendszeresen elfelejt mindent, amivel persze olykor mások idegeire megy. De azért még mindig vidáman és pozitívan áll hozzá minden helyzethez. Ám egy alkalommal belecsap a felismerés: neki is voltak szülei. De mi lett velük? Miért került tőlük messzire? És most vajon hol lehetnek? Mivel az emlékek hatására annyira felvillanyozódik, úgy dönt, hogy keresésükre indul. Pizsi és Némó pedig vele tartanak, nehogy baja essék, ráadásul végső soron velük élt eddig a doktorhal.

A történet során olykor visszarepülünk a múltba, megismerjük a hatalmas szemű gyerek Szenillát és a megértő, gondoskodó szüleit. Már ezek a pillanatok is kellőképpen aranyosan, néhol viccesek és érzelmesek, amelyek nem csak arra szolgálnak, hogy bepillantást nyerjünk a főszereplő fiatalabb korába, hanem a nézőtéren szó szerint megérinti a családokat.

E közben a jelenben Szenillát hajtja az elszántság és a hatalmas lelkesedés. Ezúttal nem az óceán átszelése okozza a fejtörést, ugyanis a cselekmény nagy része egy vízi élőlények számára fenntartott intézetben és látogatóparkban zajlik, ahol hőseink megpróbálják leküzdeni az akadályokat. Lehet, hogy egy ember gyorsan át tudja hidalni a nem túl nagy távolságot a falak között, de az apró halacskáknak felér egy veszélyes és izgalmas nagy kalanddal.

szenilla1

Mindehhez azért kellenek új karakterek is, hiszen úgymond megszokott, hogy minden animációban akadnak kedvelhető mellékfigurák. Közülük is a környezetébe kiválóan beolvadni képes polip viszi a prímet, aki talán kicsit mogorva, de a szíve arany (mind a három). Nem is bánnak szűkmarkúan a vicces figurákkal, hiszen a park amúgy sem túl kicsi, tele van akváriumokkal, illetve medencékkel, amelyek nem üresen árválkodnak. Így pedig a szülők után kutatás során sokféle helyre, medencébe, csőbe eljutunk.

Remek tempót diktál a Pixar. De ahogy írtam is, rájuk nem csak a sebesség fenntartása a jellemző. Lehet, hogy a keresőakció a folytatásban nem túl eredeti ötlet, de a megvalósítására, kivitelezésére és bemutatása igenis a cégre jellemzően profi munka. Habár Szenilla olykor kétségbeesett és zavarodott, de a halacskából árad az életkedv és a tenni akarás, ami lerí a vászonról. Akad dráma is, nem kizárt, hogy még a zsepkendő is előkerül az érzékenyebbeknél a vége felé, ám nem valószínű, hogy bárki is szomorkodva távozna a vetítőtermekből. Humoros, ötletes és élvezetes. 90 %

imdb: 8,2
rottentomatoes: 94 %

Büdzsé: 200 millió dollár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


kilenc × = 81