nosztalgia

Cho Osaki (Sho Kosugi) házát és családját több tucatnyi nindzsa támadja meg, a harc végén barátja unszolására Amerikába, azon belül is Los Angelesbe költözik. Hamarosan egy sor gyilkosság történik, amiről feltételezik, hogy csakis egy nindzsa állhat az esetek hátterében. Osaki is hamarosan rádöbben, hogy dróton rángatták, arra is rájön, hogy ki áll az öldöklések hátterében.

Sam Firstenberg second unit rendezőként dolgozott, majd a Krokodik után úgy döntött, hogy eljött az ő ideje is. A nindzsa bosszúja volt az első mozifilm, amit már maga dirigált le. Ezt követően az Amerikai nindzsa, a Lőj a vadászra és a Delta Kommandó 3-at készítette el.  Kosugi még többször magára öltött a nindzsa ruházatot, 1998 után már nem volt látható semmiben, de Wachowskiék kérésére 2009-ben A nindzsa gyilkosban újra felbukkant. Arthur Roberts a tévés alkotások felől érkezett, inkább sorozatepizódokat vállalta be és ezután is inkább a videó-és tévés piacot részesítette előnyben, játszott a Not of This Earth és a Rorschach  filmekben. Ashley Ferrare a produkció jó csaja még egyetlen mozis alkotásban játszott, inkább modellkarrierjére koncentrált.

Ebben az évezredben kevés jó paródia készült (talán egy sem?), ám ha visszatekintünk a 80-as évekre kapásból négyet is lehet mondani: Csupasz pisztoly, Airplane!, Top Secret és az Űrgolyhók. Utóbbi a Csillagok háborúját figurázta ki, Darth Vaderből Lord Helmet lett, Han Soloból Lone Starr, Csubiból pedig Morzsa. Starrnak ki kell szabadítania Helmet fogságából Vespa hercegnőt, e közben pedig minden pillanatban Lucas klasszikusát parodizálják.

A filmet Mel Brooks dirigálta, aki talán maga is látta, hogy a Drakula halott és élvezi után már nem tudna jó poénokat szállítani. Bill Pullman játssza a főhőst, karrierje során szinte minden műfajban kipróbálta magát, Morzsát pedig a megboldogult John Candy formálta meg. Rick Morranisre előszeretettel bíztak vicces mellékszerepeket, a 90-es évek közepétől már nem igen kapott jó ajánlatokat. Daphne Zuniga számára sem termett túl sok siker, így egy idő után inkább a tévés alkotásokat részesítette előnyben.

1980-ban mutatták be a Flash Gordon sci-fit, amely a népszerű képregény alapján készült. Dino De Laurentiis állt producerként a film mögött, míg a rendezői teendőket Mike Hodges látta el. A történet szerint egy másik bolygó császára, Ming el akarja pusztítani a Földet, Gordon Dale Ardennel és Zarkovval próbálja megállítani a támadást.

A film kritikailag és pénzügyileg is bukta volt, Hodges évekig csak tévés produkciókat készített, majd egy újabb sci-fivel, a Morons from Outer Space-szel rukkolt elő. Sam J. Jones számára a Flash Gordon lehetett volna a kiugrási lehetőség, első főszerepe után inkább videó-és tévéfilmekben volt látható. Melody Anderson sem járt jobban, Max von Sydow azonban ezt követően is játszott mozis alkotásokban

Szórakoztató baromság a 80-as évek végéről. A Mélytengeri szörnyeteget (DeepStar Six) a Carolco égisze alatt készítettek, a cselekmény a víz felszíne alatt játszódik. Adva van egy titkos tengeralatti bázis, ahol tudósok dolgoznak. Hamarosan újra friss levegőt szívhatnának, újra bekaphatnak egy fincsi hamburgert és kapcsolgathatják a tévét. De felfedeznek egy barlangot, majd nem sokra rá érkezik a szörny is.

A lényt nem nagyon mutogatják, a játékidő vége felé emelhetjük rá szemünket, elég rusnya, ugyanakkor látszik, hogy nem igazán erőltették meg magukat azzal, hogy egy jobb teremtményt létrehozzanak, süt róla, hogy mű az egész. Sean S. Cunningham dirigálta a produkciót, aki a Péntek 13 első részét is szállította.

1986-ban mutatták be ezt a sci-fi akciót, ami 1997-ben játszódik Amerikában. A helyzet nem túl rózsás, alig van élelem, ráadásul a hőmérséklet is az szinte elviselhetetlen szintet üti meg. A világ egy részvénytársaság kezében van, a fejesek egy bérgyilkos kiborgot kérnek fel arra, hogy ölje meg Alfred Mosley környezetvédőt. A parancsot végül nem hajtja végre, de a cég nem hagyja csak úgy annyiban, ezért ráereszt egy osztagot.

A filmet Sergio Martino dirigálta, akinek többek között a 2019: After the Fall of New York és az Óriáskrokodil alkotásokat köszönhette a világ. Daniel Greene játssza a főszerepet, aki benne volt a Deadly Intruder, a Striker és Skeleton Coast művekben. John Saxon neve talán jobban ismerős, láthattuk a Sárkány közbelépben és a Rémálom az Elm utcában horrorban is.

Dan Aykroyd egy csillagászt alakít a Marslakó a mostohám sci-fi vígjátékban, Kim Basinger pedig egy Celeste nevű űrlényt, aki pont Aykroyd karjaiban landol. A földönkívüli sok mindent meg szeretne tanulni, tásjákában pedig ott lapul a tanácsadója.

Aykroyd ekkorra a Blues Brothers-szel és a Szellemirtókkal már sztár volt, Kim Basinger pedig a film előtt Bond lányként domborított a Soha ne mondd, hogy soha produkcióban és 9 és fél hét erotikus műben mutatott meg magából ezt-azt. Aykroyd karrierje úgy kb a Csúcsfejek után hanyatlani kezdett, talán a mélypont az Álmok útján volt, ahol Britney Spears apjakánt égette magát. Basinger egy ideig szexszimbólum volt, csillaga azonban neki is leáldozott, a Szigorúan bizalmas Oscarja sem lehelt új életet karrierjébe. Richard Benjamon a film után nem tett le semmi emlékezeteset az asztalra, a Nyakfa X vagy a Családi bűnbanda legalábbis  nem nevezhető annak.

Az Eliminators sci-fiben egy gonosz tudós időgépet készít és egy félig-ember, félig-robotot küld át rajta, aki végre is hajtja a feladatot, leszállítja a szükséges dolgokat. A tudós nagyratörő terveiben nem szerepel a mandroid és parancsot ad likvidálására, ám az megszökik. Felkeres egy technikai dolgokban jártas hölgyet, majd egy nindzsával és egy Dél-Afrikát ismerő férfivel szövetkezve megpróbálja megakadályozni egykori főnökét.

A főszereplőt Patrick Reynolds játssza, aki a filmet követően még két tévé sorozatban bukkant fel, ezt követően nem volt látható semmiben. Jobbnak látta, ha édesapja nemzetközi buszcégénél helyezkedik el. Denise Crosby alakítja a mandroid szerelőjét/segítőjét, a hölgy azért komolyabb pályát tudhat maga mögött, bár inkább a kisképernyőre szánt produkciókban volt látható, de benne volt a Villám harmadik részében, a 48 órában és a Kedvencek temetőjében. A nindzsát megformáló jóember, Conan Lee inkább távol-keleti művekre szerződött le, ám a Halálos fegyver 4 szereplőgárdájába is bekerült, utolsó filmje a Lady Samurai volt. Peter Manoogian nem volt túl termékeny, össz-vissz 8 alkotást dirigált, köztük az Arénát és a Ellenséges területet. Az Eliminators nálunk hangalámondással volt látható.

Múlt vasárnap írtam, hogy minden héten jelentkezni fogok egy előzetessel a 80-as évekből. Az erőd (The Keep) 1983-ban került a mozikba, a forgatókönyvet írta és a filmet rendezte Michael Mann. Igen, az a jóember, aki elhozta nekünk a Szemtől szembent (Heat) és Az utolsó mohikánt (The Last of the Mohicans). Az erőd második mozis munkája volt, ami nem tette tönkre a karrierjét, ezért elkészíthette az első Hannibal Lecter alkotást Az embervadász címmel.

A 83-as produkció F. Paul Wilson sci-fi és horror szerző regénye alapján készült. Wilson műveiért egyébiránt nem igazán van oda Hollywood, inkább tévés alkotásokhoz használják fel könyveit. A főbb szerepekbeni Jürgen Prochnow, Scott Glenn, Gabriel Byrne és Ian McKellen látható. A történet a második világháború idején játszódik, Romániában a nácik ráakadnak egy erődre, ám hamarosan kiderül, hogy a helyet jóval korábban megszállta egy németeknél is gonoszabb erő, amely kiszívja az emberek életerejét. Így kénytelenek egy helyi zsidó segítségét igénybe venni, aki történetesen ismeri az ősi nyelveket és meg tudja fejteni a különös feliratokat, amire időközben rábukkantak.

A 80-as évekre mindenki nagy nosztalgiával gondol, leginkább azok, akik már akkor is éltek és rongyosra néztek egyes filmeket. Rengeteg alkotás született akkor is, sok elkerülte a figyelmem. Néhány napja pótoltam A rejtőzködőt (The Hidden), ami erősen B kategóriás alkotás, sok nevetséges pillanattal, de egyszer meg lehet nézni. A filmben felbukkan Claudia Christian is, akinek valamiért megnéztem, hogy milyen művekben volt alkalma szerepelni. Így került elő az Aréna (Arena) előzetese is, majd ezt követve több olyan produkció előzetesét tekintettem meg, ami ekkoriban került a közönség elé. Úgy gondoltam, hogy minden héten közzéteszek egy előzetest ebből a korszakból. Legyen az első az Aréna, ennek története 4038-ban játszódik, ahol a porondon a világegyetem egyes teremtményei mérik össze erejüket.