Nagyon régen volt a K-Pax. De még A titkok kulcsa is (hát még a Tintaszív és az Emésztő megszállottság…). Iain Softley rendező eléggé messzire került ezektől a művek minőségétől, egykoron még tehetséges filmesként tartották számon. Most pedig alig emlékszik valaki a nevére. És nem az ilyen Curve-féle thrillerekkel fog visszakapaszkodni. Lehetett volna egy izgalmas túlélődrámát összehozni, de láthatóan Softley nem is igazán igyekezett.
Julianne Hough karaktere felvesz egy segítőkész és szimpatikusnak tűnő férfit. Egy ideig a megfelelő mederben zajlik a társalgás, majd kiderül, hogy az utas nem is annyira normális alak kitenné a szűrét. Ám ez nem megy oly könnyen, majd balesetet szenvednek és a nő benn ragad az autóban.
Az ilyen filmeknél először is el kell érni, hogy a bajba jutott főszereplővel együtt tudjunk érezni, szorítani lehessen neki és várjuk, hogy a gazember meglakoljon. Azonban ásításoknál többre nem futja. Hough sorsa eléggé hidegen hagy és az olykor felbukkanó férfi sem tud érdekesnek, félelmetesnek vagy éppen igazi szemétládának tűnni. Ha alapvetően a cselekmény nagy része egyetlen helyen játszódik és van két főszereplőn összesen, akkor az alkotók vagy csúnyán mellényúlnak vagy lelkesen odateszik magukat. Sajnos a Curve eléggé bágyatag, ásítozós thriller-dráma lett.