Cirque du Soleil

Miért is ülünk le egy film elé? Illetve mikor mondhatjuk rá a látottakra, hogy meg vagyunk vele elégedve? Természetesen több válasz is van, de azzal bizonyára a többség egyetért, hogy akkor már boldogan állunk fel a játékidő letelte után, ha a készítők képesek voltak arra, hogy elfeledtessenek velünk mindent, másfél-két esetleg három órára kiszakítsanak a valóságból és erre a röpke időre egy másik világba kerüljünk. Ugyanez elmondható a cirkuszról is, hisz a artisták, bűvészek és bohócok feladata és kötelessége az, hogy mutatványaikon elámuljunk, az állunkat valahol a földön keressük és esetleg nagyokat nevessünk. Miután belépünk a cirkuszi sátorba olyan, mintha egy más univerzumba kerülnénk.

És mi történik ha a cirkusz is a mozikba megy? Elvileg dupla élvezet, nem? Felejtsük el azt a képet, ami bennünk él a cirkuszról. Aranyos kiskutyák, hatalmas elefántok és vigyori majmok hajtanak végre különféle mutatványokat? Ugyan. A Cirque du Soleil világhírű társulat teljesen másféle előadásokat tart, mint a „mezei” konkurencia. “Az teszi egyedülállóvá, hogy nem folyamodik állatszámokhoz, viszont nagyban támaszkodik mozgásművészek, akrobaták, zsonglőrök, légtornászok és a komikusok munkájára.” (wikipedia) Mindezt egy fantasy-nek nevezhető film keretein belül bizonyítják, hogy ők mindent meg is tesznek a szórakoztatás érdekében. Olvasd tovább →