79 éves korában elhunyt Elizabeth Taylor, a színésznő 2004 óta szenvedett szívelégtelenségbe. 6 héttel ezelőtt is e miatt került kórházba.
Taylor 1932 február 27-én született Londonban. Angliából később Amerikába, Los Angelesbe költöztek. Édesanyja már ekkor eldöntötte, hogy lányából színész lesz. Először 9 évesen lépett a kamerák elé, majd az MGM-hez került, ahol a Lassie hazatér egyik szerepét bízták rá. 1944-ben A nagy derbiben láthatta őt a közönség. Mivel a produkció hatalmas siker lett az MGM úgy döntött, hogy nem engedi át más stúdiónak, hosszabb időre szerződtették le a lányt.
1952-ben az Ivanhoe kalandfilmben alakíthatta az egyik főszerepet. Jól jött számára, hogy Vivien Leigh kilépett az Elefántjáratból, ő léphetett a helyére. Majd játszhatott Az óriásban, ami után nem sokkal James Dean elhunyt. Az alkotást 10 Oscarra jelölték. Majd az Esőerdő megyében domboríthatott, amiért az Akadémia jelölte a legjobb főszereplőnő kategóriában. Egy évre rá a Macska a forró bádogtetőn filmben nyújtott alakításáért érdemelte ki a nominációt, de ekkor se nyert. Majd 1960-ban megint azért szoríthatott, hogy az ő neve kerüljön elő a borítékból, ekkor Az utolsó nyárért érdemelte ki, hogy a díjvárományosok között legyen. Végül a Modern kaméliás hölgyben nyújtott alakítása miatt fáradhatott a színpadra és átvehette a megérdemelt szobrocskát.

Andy Samberg és Rashida Jones szerződött le a Celeste and Jesse Forever romantikus dramedy főszerepére. Jones egyébként is közelebbi kapcsolatot ápol a produkcióval, hiszen a forgatókönyvet is maga írta Will McCormack-kel, akinek ez volt az első ilyen melója. A történet egy házaspárra koncentrál, akiknek küszöbön a válásuk, de egyáltalán nincsenek rosszban és megbeszélik, hogy a szakítás után is jó barátok maradnak. Ez így elsőre nem túl sok, talán majd később többet árulnak el róla. A filmet Lee Toland Krieger fogja rendezni, ő legutóbb a The Vicious Kind dramedyt készítette. Samberg azt mondta, hogy Judd Apatow-szerű filmet szeretnének megvalósítani.
A második Narnia film után a harmadik is elhasalt Amerikában, de nemzetközileg viszonylag szépen termelt. A Walden Media elnöke, Michael Flaherty reméli, hogy el tudják készíteni a negyedik felvonást is. Ehhez vajon a Fox stúdiót mit fog szólni? Az első kettőt a Walden a Disney-vel karöltve hozta tető alá, ám ez után az egeres cég úgy döntött, hogy ők nem akarnak többet Narnia földjére utazni, majd a Fox jött a képbe.
Utoljára 2007-ben lehetett hallani a Snitch akció-thrillerről, akkor Carl Franklin, az Időzavarban (Out of Time) rendezője sürgölődött a projekt körül. Aztán szépen el is feledkezett mindenki erről, azonban valahogy előkerült a fiók mélyéről és Roman Waugh-ot, Az elítélt (Felon) íróját kérték fel arra, hogy dolgozza át a szkriptet.
Elvileg úgy volt, hogy 2010 második felében indul A nemzet aranya (National Treasure) harmadik részének a forgatása. De aztán közbeszólt a Szellemlovas 2 (Ghost Rider 2), amihez hozzá kellett látni, mivel a stúdió elveszítette volna a jogokat, ezért Nicolas Cage sem ért rá. De most kiderült, hogy Cage mégsem tudott volna Amerika jelképei között szaladgálni , ugyanis a forgatókönyv még nem állt készen. Carlo Bernard és Doug Milo írták meg a történetet, nevükhöz fűződik A varázslótanonc (Sorcerer’s Apprentice) és a Perzsia hercege (Prince of Persia) is. Mellesleg mindkettő producere Jerry Bruckheimer volt, akit alaposan pofán legyintett a bukás szele, mivel Amerikában mindkét projekt a tavalyi év legnagyobb pofára esése volt bevétel szempontból. Talán Bruckheimer ezért is szólt Brian Koppelmannek és David Leviennek, hogy legyenek már oly kedvesek és pofozzák ki A nemzet aranya 3 szkriptjét.
A Paramount évekig próbálkozott Dűne megfilmesítésével. Frank Herbert klasszikusát először Peter Berg vette kezelésbe, de egy szép nap úgy döntött, hogy hagyja a fenébe az egészet és inkább a Battleship produkciót készíti el. Ezt követően Pierre Morel kezébe adták a gyeplőt, aki azt mondta, hogy Berg szkriptje érdekes és jó is, de ő nem ebbe az irányba akarja terelni a projektet, ezért jelentősen átdolgozza a forgatókönyvet. Némi idő elteltével Morel is úgy döntött, hogy mégsem szeretne megrendezni az alkotást. Tavaly november óta nem sok dolog történt a tervezet körül, a rendezői szék is üresen árválkodott, talán a stúdió is feladta, hiszen jól tudták, ha tavaszig nem látnak hozzá a forgatáshoz, akkor a lehetőség is elszáll, hogy valaha filmet készíthessenek a Dűnéből. Richard P. Rubenstein pedig nem teketóriázott sokat, besétált a Paramounthoz, látta, hogy nem kezdődtek meg a munkálatok, a határidő azonban lejárt, ezért visszavette a jogokat. Így a stúdió bukta az eddig beleölt dollármilliókat és az eddigi anyagok (vázlatok, szkript) is kárba vesztek.
Mindig csak a férfiak…Az akciózásban inkább a fickók vitték a prímet, csupán annyi változott az eltelt évek alatt, hogy a 80-as évek elmúltával már nem csak csupa izom színészek játsszák a főhősöket az akciódús művekben. A hölgyek sajnos csúnyán háttérbe szorultak, leginkább a préda, a megvédendő személy és a sikoltozás jutott ki nekik. Ám nem egy produkció készült, ahol a gyengébbik nem bizonyíthatta, hogy ha kell igenis szét tudnak rúgni néhány segget. Az már más kérdés, hogy a közönség miképp preferálta tettüket. Alább pár hősnőt vagy hölgycsapatot emeltem ki a felhozatalból, akik nem ijedtek meg a saját árnyékoktól. Csak néhány hölgyeményről esik szó, akad még, akit meg lehetne említeni. A dolog aktualitása a 
