Return of the Caped Crusaders (2016) / Batman vs. Two-Face (2017)

írta Nikodémus

Elég ránézni a két borítóra, és mindent tudsz: igen, ez az. A ’66-os Batman-sorozat újrarajzolt inkarnációja. Mielőtt a fejed vakarnád, hogy ez kinek kell, érdemes észben tartani, hogy a szándékaiban máig homályos, (direkt? akaratlanul?) komolytalan sorozat a méltó megvetés és elfeledés után megtalálta a közönségét az internet-korszakban. Valaki felszabadultan, valaki kínjában vigyorog rajta, mindegy: a lényeg, hogy nézettséget produkál. S végső soron ennek tulajdonítom, hogy ez a két rajzfilm elkészült.

No meg tán azért, mert a Warner/DC Animation-nél akadt néhány vicces kedvű munkatárs, a hülyülésbe pedig beszállt egy illetékes producer. Az eredmény pedig teljesen önazonos: random történet, tökkelütött karakterek, borzasztó dialógusok, hajmeresztő akciózások. A Beware the Batman-sorozattal debütáló Rick Morales – már ha lehet ezt a szót használni bármilyen értelemben ehelyütt – ízléssel rakosgatja egymás után a paneleket, kezdve a gyagyás főcímtől a jelenetváltásos pörgő batman-jelen, az ütések nyomán képernyőre pattanó piff-puffon át egészen a stáblista gügye táncikálásig. Mindez már-már stílusjegyként értelmezhető, a sztori meg kit érdekel.

Fontosabb, hogy a régi sorozat szinte összes fontosabb szereplőjét sikerült odacsábítani a szinkron-mikrofon elé, más kérdés, hogy mennyire sikerült jól a húzás. Adam West és Burt Ward esetében kérdéses a döntés, főleg West hangján érezhető, hogy nagyon megöregedett, és a mozgékony rajzfilmfigurához már nem illik. A többiek végig jók, kedvükre ripacskodhatnak. Persze nem nehéz ilyen túlcifrázott párbeszédekkel: Gordon felügyelő (Jim Ward) meggyőzően adja az elmebuggyantat, Batman követhetetlen okfejtésekbe bonyolódva nyomoz, Robin égre-földre esküdözik és folyton ámulja Batman zsenijét, a főgonoszok ripacskodnak, ám közülük is kiemelkedik Macskanő (Julie Newmar), aki folyton incselkedik köpenyes hősünkkel, amolyan gyerekesnek tűnő, mégis túlfűtött évődésekkel. Tiszta színes-szagos hatvanas évek.

A Batman vs. Two-Face-nél Morales egy-egy szokatlan kamerabeállítással, történetvezetési trükkel halványan reflektál saját filmjére, enyhén távolságot tartva, sőt, Harvey/Two-Face (William Shatner) karakterében néha mintha megvillanna valamiféle drámaiság, ám ez rögtön elillan, amikor a végső nagy harcban a kerületi ügyész Batman szeme láttára önmagát öklözi. Sem hősi, sem nézői közreműködésre nincs szükség, és ez szimbolikus. A sorozat mindenesetre biztosan lezárult egy időre – mindenki szeretett, fényes lovagja tavaly elhunyt.