Philip Mahoney és Aaron Ross készítették az alábbi Randevú a Rámával előzetest, természetesen Arthur C. Clarke regénye ihlette meg a srácokat.
Clarke regényéből egyébként már megpróbáltak filmet készíteni, egy bizonyos ponton David Fincher rendezhette volna a produkciót Morgan Freeman főszereplésével, ám aztán a tervből nem lett semmi 2008 őszén pedig azt mondták, hogy a projekt konkrétan halott.
A könyv tartalma (a wikipediáról bemásolva): Miután egy meteorit becsapódott a Földbe, óriási katasztrófát okozva, az emberek létrehozzák az Űrvédelem nevű szervezetet. Célja minden égitest azonosítása a Naprendszerben. Rengeteg kisbolygót, üstököst kategorizálnak. A vizsgálatok során azonban találnak egy furcsa égi objektumot. A pontos megfigyelések szerint alakja egy teljesen szabályos több kilométeres forgó henger. Expedíció indul a rejtély megoldására. Az Endeavour űrhajó landol a tárgy teljesen sima felszínén. Sikerül egy bejáratot találni, amelyen át belépnek a már Rámának elnevezett űreszköz belsejébe, mely nem más, mint egy hatalmas Bernal-henger. A henger forgásával mesterséges gravitációt kelt. Vizsgálódásaik közben fények gyulladnak ki, a befagyott tengerek kiolvadnak. Hamarosan élettel telik meg a henger. A lakók egyszerű élőlények, valószínűleg egy fejlettebb értelem tenyésztette ki őket bizonyos célfeladatok ellátására. A merkúri telepesek rakétalövedékkel megpróbálják megsemmisíteni a Rámát, de az egyik űrhajós hatástalanítja a bombát. A felfedezők, mikor a Ráma a nap felé veszi az irányt elhagyják ezt a repülő világot, és hagyják hogy áthaladjon a Naprendszeren. Az idegen űrhajó a Nap felé veszi az irányt, majd Nap-anyagot – mint üzemanyagot –, tankol. Amilyen hirtelen jött, olyan gyorsan el is hagyta a naprendszert. Célja ismeretlen marad az emberek számára. De megmarad a felismerés, hogy a Rámaiak vezérelve a triplicitás!
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
Jééé, ezt még én írtam régen 🙂 Ezek szerint nem hiába!
Akit megfogott a sztori, az ezt a videót se hagyja ki!
http://www.youtube.com/watch?v=zBIQCm54dfY&feature=related
SZVSZ a Rama-regényfolyam mind a négy könyve megérdemelné, hogy megfilmesítsék.
bio
Ha jól emléxem, a Ramába a hossztengelyének “kimeneti pontján” található kapun mennek be. Itt viszont gyakorlatilag nulla a gravitáció – ehhez képest eléggé gravitációban mozognak az árhajósok, a bedobott fáklya is mintha esne…
Félreértés ne essék, nem fikázni akarok, de Clarke (többek között…) pont attól volt egyedi, hogy a történetei fizikai oldalról támadhatatlanok, makulátlanok voltak – gondoltam, az ő esetében nem troll-szintű fikázás egy fizikai paranoiára felhívni a figyelmet.
Maga a látvány amúgy szép, jól megcsinálták, nekem visszaköszönt a fíling, amit az olvasás közben éreztem.
Kösz a megosztást!
bio
A könyvet nagyon szerettem, jó lenne belőle egy film, de nem igazán tudom, hogy hogyan lehetne normálisan átültetni mozivászonra.. annyi biztos, hogy egy David Fincher tipusú pancsernél biztos, hogy több kellene hozzá.
@bioLarzen: Szerintem inkább csak az első. Angolul olvastam a másik hármat is (magyarul megjelentek már?), de messze nem érnek fel az első kötethez.
@bioLarzen: Az nekem is szemet szúrt, hogy a zsilipben nem lebegtek…
Ez a kedvenc sci-fi történetem. Nem tudom, hogyan lehetne a regénnyel felérő filmet készíteni belőle, de örülnék, ha valakinek sikerülne. 🙂
Nem látom, hogy esne a fáklya, repül…
A járás pedig mágneses, vagy egyéb módon tapadó cipővel megoldható (persze nyilván másképp nézne ki zéroG-ben, de azt talán nem annyira egyszerű eljátszani).
A könyv amúgy egy nagyon intellektuális, és elsősorban belső élmény, valójában nem nagyon látom értelmét a megfilmesítésnek.
A tartalommal kapcsolatban azért nem lényegtelen, hogy a hengerben gyorsítva lezajlik az evolúció – mint az “Evolúció” c. filmben – gondolom abban sem a könyvtől függetlenül.
@Case: Fincher mint pancser, eléggé dilettáns hozzáállás. Attól, hogy amerikai, ő még pont nem az a rendező, aki akciómaszlagot, vagy ilyesmit csinálna (csinált volna) a Rámából. Ha láttad a Zodiákust, tudhatod, hogy mennyirre otthon van a csattanó nélküli, aprólékosan felépített, már-már dokumentarista stílusban. A Ráma pedig pont ilyen hozzáállást igényelne, mivel lényegében története nincsen.
@Case: húúú öreg Fincher pancser? Ne égesd már magad ilyen hsz-el 😀
Most kezdjem el sorolni? Hetedik, Játsz/ma, Harcosok klubja stb.
A könyvben a Rama csak átutazóban van, míg itt azt mondják, hogy a célja a Föld és az idegenek nekünk szánták. Ez igen lényeges eltérés ám a könyvtől, amelynek egyik alapgondolata pont az, hogy a Rama teljesen idegen, az emberekhez semmihez sem kapcsolódó, a készítői rejtélyes saját céljait teljesítő eszköz. Az emberek véletlenül bukkantak rá, és lehetőségük támadt beletekinteni abban a kevés időben, amíg áthaladt a közelünkben.
A centripetális erő a zsilipben (az emberek mozgása alapján tényleg az, nem pedig holmi mágnescsizma tartja őket) szintén rosszat sejtet a filmkészítők fizikusi kompetenciájáról.
Félek, hogy ezen két dolog alapján csalódás lesz a film…
Ez egy elég régi rövid film. Viszont mikor felmerült az egész estés film lehetősége, akkor én láttam egy cégnek a demoját, akik a csodás álmokon is dolgoztak /nem az ilm/ és abban volt egy egy sokkal jobb részlet, egy szkafanderes muki állt a szalagtenger sziklás partján.
Sajnos akkor nem mentettem le azt a videót.
Ti egyébként, akik ebben lehetőset láttok, hogy vélekedtek az Űrodüsszeiához? Csak mert az nekem rohadtul nem tetszett, és ha ez is olyasmi (épkézláb történet nélküli két és fél órás unalmas semmi), akkor távol tartom tőle magam…
@Alex Mahone: lehetőséget és Űrodüsszeiáról, csak még nagyon reggel van…
@Before:
“A könyv amúgy egy nagyon intellektuális, és elsősorban belső élmény, valójában nem nagyon látom értelmét a megfilmesítésnek.”
Van ebben vmi. A konyv lelke a kornyezet leirasa, a Rama felfedezese, nehez az ilyesmit filmen visszaadni. De probalni lehet es amig nem ugralnak verszomjas urszornyek a nyakukba, addig akar jo is lehet.
Valami mas. Nekem is ez az egyik kedvenc konyvem, de az igazi fokedvenc az Lem Edenje. Annak nem ugrik neki vmi amator tarsasag? Az se lenne egyszeru, de azt megneznem egy igazi lassu, oldszkul scifi filmkent.
@Alex Mahone: Hat ha neked nem tetszett a Kubrick fele 2001, akkor valoban tartsd tavol magad ettol is, meg altalaban minden rendes scifitol 😛
Bocs, a 2001 szivugyem. Meg a Sztalker.
@redrick: Pedig a Kubrick film szerintem is gyenge, már úgy értem, hogy olyan, mint sok más Kubrick film, hideg, profi, lélektelen munka, szép kiállítású iparművészeti alkotás, mindenféle emberi érzés nélkül. A Ragyogást is úgy vágta tönkre Kubrick, hogy netovább. Persze tudom, hogy Clarke gyakorlatilag Kubricknak írta (át) a 2001-et, de akkor is a film a könyvhöz képest igencsak halovány.
@redrick: Egyetértek!
@tjunior: Fight Club számomra minden idök egyik legrosszabb filmélménye. Túlértékelt szar az egész. A Hetedik meg olyan mint egy elrontott X-Files epizód. Szóval de, _szerintem_ Fincher egy pancser. De ne erröl vitázzunk már itt. 😀
@shitgun: Uhh, persze jogod van hozza, hogy ne szeresd, de aze’ ilyeneket mar megse irjal. Legalabbis ne nekem 🙂
“lelektelen munka, emberi erzes nelkul”
Ebben a filmben meg HAL-nak is lelke van. Ha barmi rosszat el lehet mondani a filmrol, az az, hogy tulsagosan elmerul az emberi let elemezgeteseben (ez persze nem az en velemenyem, szerintem a film apro dolgoktol eltekintve tokeletes).
Na jovan, irkalhatnek 300 soros kommentet, de egyreszt a kutya se olvasna el, masreszt nem az en kuldetesem 🙂 Egy javaslat azert mindenkinek, aki nem szereti: Probaljatok meg meg egyszer!
@Case: Már bocs, de az egy dolog, hogy neked nem tetszik ez a két film, de ilyet leírni róluk, az nevetséges(sé tesz). Esetleg valami érved is van? Kíváncsi lennék, hogy neked akkor mi tetszik például?
@redrick: egyébként érdekelne a 300 soros komment is, mert szívesen eszmecserélnék Kubrickról, akit meg én tartok túlértékeltnek. Technikailag nagyon-nagyon jó amit csinált, mestere volt a filmforgatásnak, de én úgy látom, hogy a kereten belül lévő misztériummal nem tudott mit kezdni se a Ragyogásban, se 2001-ben.
@shitgun: Huhh, jol esik, hogy kivancsi vagy a jelentektelen velemenyemre, de igazabol nem az en asztalom. Csak olyasmiket tudnek irni, hogy nekem miert tetszik, az meg ez esetben annyira szubjektiv, hogy valszeg semmit sem jelentene neked.
De tehetunk egy probat.
Eloszor is, elso nezesre (jo regen) en is elakadtam a filmmel. Masra szamitottam, faszan mukodtek a jo kis beidegzodesek, hogy a konyv alapjan felepul az emberben egy kep, aztan ele raknak egy masikat. Szoval nem nagyon szerettem. Par evig pihent a film, ezalatt a konyvet sem olvastam. Aztan egyszer csak ejszaka tok egyedul voltam, nem volt semmi neznivalo, turtam a filmek kozott, na mondom nekiugrok. Es tetszett! A kedvenc reszem mar akkor is a film kozepso szakasza volt, az utazas. Lassu, van ido elgondolkodni mindenfelen, szinte en is ott vagyok kint tokegyedul… egyszeruen nem tudom megunni… Nem nagyon tudom jobban megfogalmazni, ahhoz Clarke-nak kell lenni 🙂 A latvany, a zene…
Erre pl emlekszunk ugye mindannyian es nem csak az Alien-bol:
http://www.youtube.com/watch?v=EB3IokHelRk
@shitgun: Jah bocs, mindenkinek ugyanaz kell, hogy tetszen, vagy mi? Ha azt mondtam volna, hogy jó filmek, akkor is magyarázni kellene? A Fight Club speciel egészen egyszerüen irritált, a sztori, a hangulat, a karakterek, minden, ha egyedül néztem volna, negyedénél kapcsolom ki a francba, így végignéztem, de kínszenvedés volt és a végén a Nagy Csavar tudott meghatni. Nem tetszett. Nagyon nem. Ennyi. (és speciel a 2001-et is halálosan untam)
@redrick: Nekem főleg a vége zavaró, már a könyvben sem egyszerű deriválni, hogy mi ez a csillaggyermek dolog, és egyáltalán mi történik Bowmannel, de a filmnél az volt az érzésem, hogy Kubrick szinte semmit nem fogott fel a történetből, így csak úgy lezárta valamivel a filmet. Mondjuk a már említett Ragyogásra sokkal jobban haragszom, mert az meg misztikus horror misztikum nélkül, totál kiherélve. A 2001 meg könyvben is annyira sejtelmes, hogy egy még követhetetlenebbé tett film nekem csak zavart okozott.
@Case: Fel ne húzd magad, nyugodtan utálhatod, csak Finchert pancsernek mondani a nemtetszés ellenére is gáz. Szerintem az új hollywoodi generáció egyik klasszikus alakja Aronofsky és Nolan mellett. Megkerülhetetlen.
@shitgun: Hat igen, a csillaggyermek dolgot igazabol Clarke is csak a 2010-ben magyarazza meg rendesen, szal nem lehetett Kubricknak egyszeru dolga. Valszeg Clarke sem tudta meg akkor, mi is ez a csillaggyermek dolog hehh.
A film veget amugy ne felejtsuk el a kor technikajanak fenyeben nezni. Asszem 1969-ben keszult a film, sztem egyszeruen nem voltak eszkozok, hogy az utazast a monoliton at mashogy (jobban) megcsinalja. En sem nagyon szeretem a veget, bar annak is megvan a hangulata. Nem az a hangulat, mint a konyvben, de nem mondanam ra, hogy szar.
A Ragyogast nagyon regen lattam, nem tudok semmi ertelmeset mondani rola, de a teny, hogy inkabb a konyvre emlekszem es nem a filmre, azt mondja, hogy en sem voltam tole nagyon elajulva. Meg kene neznem meg1x, hatha az is tetszene 🙂
@shitgun: Hagyd mar. Sosem fogsz meggyozni egy olyan arcot semmirol sem, aki kepes kijelenteni vmirol, hogy “szar es kesz”, vkirol meg, hogy “pancser es kuss”. Idopazarlas.
Inkabb koszond meg. Fincher egy bena blafasz, mindenki, aki szereti a Fajtklabot idiota, de kis orom az uromben, hogy van meg hebe-hoba egy okosabb kollega, aki szol, ha tevedunk. Igy mar nem fogunk azzal a teves elkepzelessel meghalni, hogy Fincher jo filmeket csinalt. Koszi, tenyleg.
@redrick: Chill és ne magyarázz bele baromságokat abba amit írtam, köszi.
@Case:
Imdb.com
Hetedik 8.6 pont 26. hely, minden idők legjobb filmjei listáján
Harcosok klubja 8.8 pont 16. hely a listán
Én nem vitatkozom, egyedül vagy a véleményeddel :), de igazad van, ellen véleménynek is kell lenni.
@redrick: attól, hogy a szívügyed, még lehet egy szar, és ne személyeskedjünk. Láttam már jó pár sci-fit, és kivétel nélkül mind, még a legótvarabb is szólt valamiről, nem kellett 10 perces klasszikus zenei betétekkel, meg úgy általában semmiről sem szóló, beszéd nélküli félórákkal elnyújtani a játékidőt 140 percre, hogy aztán a vége totális káoszba fulladjon.
Ez a véleményem, osszatok!