3

Transz-Szibéria (Transsiberian)

 

Vonaton játszódó filmet elég ritkán látni, persze akad olyan elég szép mennyiségben, ahol a történet egy része ott játszódik, de csak kevés esetben zajlanak az események szinte végig a vagonokban. Így hirtelen a Gyilkosság az Orient expresszen krimi jut eszembe, ahol Hercule Poirot nyomozgat és a Száguldó erőd, ahol Steven Seagal veri laposra a terroristákat.

A Transz-Szibériában a Pekingből Moszkvába tartó vonatra száll fel egy amerikai házaspár Roy (Woody Harrelson) és Jesse (Emily Mortimer). Mehetnének repülővel is akár, csakhogy a férj a vonatokat kedveli, a feleségének meg amúgy is jól jön, hogy kiélheti fényképezőgép mániáját, hiszen mindenkit lekattint a masinával. A szálláshelyüket később kénytelenek megosztani egy másik párral, ugyanis Abba (Kate Mara) és Carlos (Eduardo Noriega) pont az ő kabinjukban kötnek ki.

A szűk helyek és terek kiváló helyzetet teremtenek egy feszült thriller megalkotásához. A feladat Brad Andersonra hárult, aki A gépésszel (imdb: 7,8) hívta fel magára a figyelmet és habár a filmet elsősorban Christian Bale (el)fogyása miatt szokták emlegetni, azért maga az alkotás egy érdekes, hangulatos dolgozat volt. Andersonnak ezúttal csak itt-ott sikerült izgalmakat csempésznie a Tran-Szibériába, a cselekménnyel is csak nehezen tud előre haladni, mintha az orosz tél ábrázolása őt is bedermesztette volna és csak egy forró teát iszogatván engedett fel annyira, hogy észbe kapjon. A film első fele kissé unalmasan telik, Jesse és Carlos flörtölgetnek, csak a második félidőnél kapcsolnak rá, mintha eszébe jutott volna valakinek, hogy itt már kezdeni kéne valamit a matrjoska babákkal, meg a film elején látott gyilkossági helyszínt se menjen már feledésbe.. Itt a lagymatag romantikázás átvált középkategóriájú thrillerbe.

Woody Harrelsonnak volt korábban egy vonatos filmje, a metróban Wesley Snipesszal vigyázták a a rendre és keresztbe tettek egy arrogáns főnöknek. Itt teljesen másmilyen karaktert alakít, ami teljesen szokatlan a színésztől és talán csak nekem volt olyan érzésem, mintha feszengene szerepében. A többiek, Mara, Noriega és Ben Kingsley sem nyújtanak kiemelkedőt, aki a leginkább kimagaslóan hozza a figurát, az Mortimer, aki nem csak szép, de lejátszik mindenkit.

Szóval nem aknázták ki a lehetőségeket a Transz-Szibéria, pedig adta volna magát néhány helyzet, hiányzik a klausztrofóbia is, az viszont a javára írható, hogy nem bonyolították a történetet és feleslegesnek, erőltetettnek érzett fordulatok sincsenek benne. A film maga valamivel jobb, mint a közepes, a feszültség-és az izgalom is ingadozó. Az biztos, hogy ezek után a vonaton kevesen fogják gyanúsan méregetni az utazótársaikat.

imdb: 7,0

rottentomatoes: 90 %

Amerikai bevétel: 2,20 millió dollár

Összbevétel: 5,59 millió dollár

 

3 komment

  1. ,,Vonaton játszódó filmet elég ritkán látni…”

    Nekem elsőre az általad felsoroltak mellett az Európa Expressz ugrott be. 🙂

    Egyébként ez egy nagyon jó film szerintem, remek atmoszférával és színészekkel, a finálét leszámítva nagyon bejött.

  2. en rosszabbat vartam. 🙂
    osszesegeben jol eluldogeltunk rajta, nem unatkoztam, tetszett is, de utolag mikor beszelgettunk rola rajottunk hogy vegig az volt az erzesunk mintha minden resz majdnem jo lett volna a filmben, de aztan valami megis hianyzott belole.
    kicsit lehetett volna nyomasztobb, “a nagy budos semmiben vagy a vilag vege utan hat megalloval es nem szamithatsz senkire” hangulatot pont nem sikerult atadnia, ami pedig jo lett volna.
    ettol fuggetlenul rossznak egyaltalan nem rossz, nalam olyan het pontos. 🙂

  3. Korrekt, hangulatos alkotás, főleg az eleje. De egyetértek, összességében egy kihagyott lehetőség.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *