Az igazság ára (The Lincoln Lawyer)

Sajnálatos, de csavaros ügyvédes vagy jogszabályoktól repkedő tárgyalótermi filmekből nincs túl nagy kínálat, inkább a kisképernyő felé kell fordulni, ha hasonló produkciókra vágynánk, akad egy-két sorozat, amely elnyerheti az erre a témára vágyó érdeklődését. Az igazság ára Michael Connelly regénye alapján készült, a többség elégedett lehet a végeredménnyel és elég nagy a valószínűsége, hogy hamarosan újabb Connelly műveiből készült alkotásokat fogunk látni. A szerző látván Az igazság ára kritikai visszhangját és a korrekt bevételt úgy döntött, hogy visszavásárolja regényei megfilmesítési jogait a Paramounttól és olyasvalakinek adja el, aki nem ül egy évtizedet a tervezeten. Ezzel ő is és mi is nyerünk.

Mickey Haller (Matthew McConaughey) munkaideje nagy részét vagy Lincolnja hátsó ülésén tölti vagy a tárgyalóteremben. Előbbi az irodája, utóbbiban pedig megdolgozik a pénzéért. A férfi ügyvéd és mintha nem is akarna feljebb törni. Beéri a kisebb ügyekkel, jól tudja, hogy kit mennyivel fejhet meg és bizony minden esetből kisajtolja a lehető legtöbb összeget. Az ügyészség és a zsaruk ismerik, nem szimpatizálnak vele, ügyesen mozog a tárgyalóteremben, megszolgálja a ráköltött pénzt. Egy új ügynél azonban minden rafináltságára szüksége lesz, hiszen amilyen szokásos módon indul olyan csúnyán folytatódik.

McConaughey karrierje lényegében egy tárgyalótermi krimivel-thrillerrel indult be, majd rátalált arra az útra, ahol gyakran mutogathatta izmait és izmos testét. Színészi tehetség azonban szorult bele, de sokkal könnyebb romantikus filmekbe és vígjátékokba ing nélkül fejest ugrani. Az igazság árával visszakanyarodik a Ha ölni kell által kitaposott ösvényre, bár gyaníthatóan nem marad rajta, az első lehetőségnél letér róla. A színész öltönyben feszít és egyáltalán nem feszeng ebben a szerepkörben, még csak nem is látjuk rajta, hogy elábrándozna azon, hogy sokkal jobb lenne ha egy szörfdeszkával feszítene a tengerparton. A McConaughey által megformált karakter nem kezdő a szakmában, tudja az igazságszolgáltatás működését és még ha egynémely esetben nem is ért egyet a jogszabályokkal azért használja a kiskapukat és a felkínálkozó lehetőségeket. Ha sarokba szorítják nem izzadja át hebegve-habogva drága fekete öltönyét, hanem keresi a megfeleli visszavágási pontot.

Ryan Phillippe-re hárul a gyanúsított megformálása, akinek ártatlanságot sugárzó arca és kissé fátyolos szemmel elrebegett „Ártatlan vagyok” mondata láttán, hallatán az esküdtek keblükre ölelnék és a tanúk padjáról kikisérnék a bíróság fojtó légköréből a szabad levegőre. A néző azonban tudja, hogy hiába adja a galamblelkű ifjú szomorú fickót valójában annyi vaj van a füle mögött, hogy azzal egy évig élne vígan az összes rab a Csillagban. Ellenszenves? De még mennyire. Elégedetten dőlnénk hátra ha azt látnánk, hogy a rács mögül üvöltözné a szokásosat (Ártatlaaan vagyook)? Naná. Még a kezünk a viszkethet. McConaughey és Phillippe mögé korrekt mellékszereplőket trombitáltak össze. Marisa Tomei az ügyvéd ex-neje és úgymond kollégja, William H. Macy magánynyomozót alakít, John Leguizamo pedig az első perctől az utolsóig gyanúsan néz ki,  vagy megemlíthetném Michael Parét is, akinek sikerült elérnie, hogy végre minőségi filmben játsszon.

Ügyvédünk magánéletébe nem kapunk túlzottan betekintést, annyit megtudunk, hogy van gyereke, ex-neje és munkán kívül nem viseli magán öltönyét és a sok mocskot finom whiskey-vel öblíti le. E helyett megkapjuk a szokásos tárgyalótermi jeleneteket, azzal a különbséggel, hogy itt azért szoríthatunk, hogy a vádlottat még véletlenül se mentsék fel. Hogy oldja ezt meg a derék védő anélkül, hogy csorba essen hírnevén? Kemény dió, nehéz ügy, nem mindennapi ügyfél. Brad Furman azonban ügyesen megoldja a helyzetet, hiába majd’ két órás a film mégsem próbált elkalandozni a tárgytól. Szépen felépíti a filmet: megismerjük a főszereplőt, elvállalja az esetet és aztán megpróbál elfogadható módon kikecmeregni belőle. Tommy Lee Jones dirigálta volna eredetileg a krimi-thrillert, ám a forgatókönyv miatt kihátrált a munkálatokból. Döntése némiképp érthetetlen, hiszen Az igazság árába túlzottan belekötni nem lehet, ugyan nem egy mestermű, de izgalmas, jól megcsinált produkció 75 %-ot adnék rá.

imdb: 7,4
rottentomatoes: 83 %

Büdzsé: 40 millió dollár
Amerikai bevétel: 57,8 millió dollár
Eddigi összbevétel: 74,8 millió dollár