welcome to the punch

Négy öltönyös, gázálarcos férfi nagy, pénzzel teli táskákkal hagy el (neoncsövekkel kivilágított) épületet az éj folyamán, majd motorra pattanva előre megtervezett útvonalon haladva sietnek céljuk felé. A csapat vezérét, az elvekkel rendelkező és a fegyvert csak végső esetben használó Sternwoodra (Mark Strong) régóta fáj a foga a forrófejű Maxnek (James MacAvoy). A mogorva nyomozó és a profi bűnöző útja pár pillanat erejéig keresztezi egymást, majd Sternwoodnak nyoma vész. Évek telnek el, Max magában megpróbál túllépni azon, hogy egykori nemezise kámforrá vált. Ám újabb lehetőség nyílik a férfi kézre kerítésére, amikor a rafinált rabló fiára sebesülten lelnek rá egy reptérre. Nyilván, hogy az apu megpróbál kapcsolatba lépni bajba került gyermekével. Eran Creevy reklámfilmes és a Shifty rendezője elárulta, hogy nagy rajongója a hong kongi akció-krimiknek és feltett szándéka, hogy az Üdv a mocsokban (mi ez a cím?) művével tiszteleg ezen alkotások előtt, de legfőképpen az Infernal Affairs előtt. Éppen ezért mit is várunk ettől a filmtől? Stílusos, csavaros akciót, jó történettel és remek szereplőkkel. Azt gondolnánk, hogy az egész a zsaru és egykori ellenfele közötti macska-egér játékra fókuszálnak a készítők, de ennél többről van szó. Bár ez a „több” sajnos kiszámítható, de Max és Sternwood nyomozása van annyira jó, hogy lekösse a nézőt. MacAvoy Gerard Butler fogadott gyermekének tűnhet szakállasan és kőkemény tekintetével, Strong pedig kisujjából kirázza karakterét és talán mert ezredjére hozza a rossz fiút, mégis ezúttal hozzá tudja tenni azt a bizonyos pluszt. Andrea Riseborough-nak felettébb jól áll az erős, határozott nyomozócsaj szerepre, szomorú, hogy nincs többet jelen (bár megemlíteném, hogy Hayley Atwell sokkal jobb volt A törvény erejében). Creevy kék szűrőket pakoltatott fel a kamerára operatőrével, ami különös hangulatot kölcsönöz a leginkább éjjel, kihalt utcákon játszódó sztorinak. 70 %-ot megérdemel.