FilmDROID 
Ha valaki azt mondja a 90-es évek végén, hogy egy rapper lesz Bruce Willis kenyéradója, körberöhögöm. Ha 2011 táján megemlítik, hogy 50 Cent filmjeiben Willis előszeretettel fog szerepet vállalni, többször is meggondolom, mielőtt úgy kezdenék bele a Nononono-ba, mint Shia LeBeouf. Sajnos ő sem nézi már, hogy mire ír alá. De ne csak őt sajnáljuk, John Cusack is régóta nem foglalkozik azzal, hogy miben vállal szerepet, Jason Patrick-nek a Féktelenül 2 lehetett volna pokoli lecke, de nem tanult belőle és mostanra már neki is ides mindegy, hogy miben játszik. Patrick karaktere, Paul egykoron rettegett bérgyilkos volt, de fegyverét szögre akasztotta és autószerelőként tevékenykedik. Amikor lányának nyoma vész, kénytelen visszatérni arra a környékre, ahol tetteit elkövette.
Nem mondom, vannak tehetséges rendezők a B kategórián belül, akik megpróbálnak stílusos vagy éppen élvezhető filmet produkálni az eléjük rakott forgatókönyvnek kinéző papírhalomból. Brian A. Miller nem ilyen. Semmi egyediség nincs a The Prince-ben, a színészek egytől egyig rosszak ebben az Elrabolva koppintásban. Paul magabiztosan jön és megy, ellentmondást nem tűrően közli, hogy mit akar, csak éppen Patrick unottan, már-már álmosan alakítja a fickót. Az akciójelenetek egyszerűen rosszak és a végén Mátrix „light” (nevezzük csak így) egyszerűen szánalmas. Olvasd tovább
