Röviden: Elpuskázva

Vince Vaughnnak egyetlen nagy ellensége van: önmaga. Illetve az a bizonyos fa, amelytől nem látja az erdőt és csak mostanában jött rá, hogy talán mégis ki jó lenne körülnézni… A színésznek egy időben jól ment a szekér, majd újabb filmjeit a kritikusok alaposan földbe döngöltek, de mit sem törődött a véleményekkel a hatalmas bevétel mellett, ám idővel a közönség is észbe kapott. Változtatnia kell, erre rájöhetett ő maga is, új filmje kedvéért meg tudta állni, hogy normális tempóban beszéljen, ne hadarjon és ne akarjon térdcsapkodós poénokat kinyögni. Az Elpuskázva remake-ben karaktere, David Wozniak nem viselkedik felnőtt módjára és a felelősségvállalás sem szerepel a szótárában, egyszerűen nem szeretne változtatni életvitelén. Majd megtudja, hogy az a spermabank, ahova egykoron serényen járt anyagot leadni kicsit elszúrt valamit, így fordulhatott elő, hogy immáron 533 gyerek apja. Nem is ezzel lenne a probléma, hanem hogy jó néhányan a bíróságon szeretnék kideríteni személyazonosságát. Ki ne rettenne meg egy ilyen hírtől? Wozniak azonban összeszedi magát, megpróbálja megismerni őket és tőle telhető módon valamennyire segíteni szeretne rajtuk. A kissé szétszórt, nemtörődöm viselkedésű férfi gondolkodása szép lassan megváltozik, aminek már rég ideje volt. Az Elpuskázva a 2011-ben bemutatott Starbuck remake-je, amelyet az eredeti film rendezője, Ken Scott „fordította le” a hollywoodi igényeknek és elvárásoknak megfelelően. A 3 évvel ezelőtti alkotás ismerete nélkül úgy érzem, hogy Scottot az amerikai változatnál nem feszegették a biztonsági zóna határait, a bevett sablonokat bátran alkalmazták. Némi drámai hangvételt is megütnek, bár épp csak annyit, hogy megmaradjon ártalmatlan vígjátéknak és ne tolódjon el a dramedy irányba. Vaughn visszafogottan játszik, rég alakított ennyire kedvelhető figurát, de van még mit változtatni mozdulatain és gesztusain. 60%