Támadók a Marsról (1986)

Vélhetően mindenki fel tud idézni magában fiatalkorából egy-két-több olyan esetet, mikor egy thriller, horror megtekintése közbe a félelemtől inkább magára húzta a takarót, később pedig csak felkapcsolt villany mellett tudott elaludni. Nekem az egyik ilyen film a Támadók a Marsról volt, emlékszem elég sokszor bújtam el anyám háta mögé a játékidő alatt. Sikerült újra megtekintenem az alkotást, most már szemernyit sem izgultam rajta, inkább csak mosolyogtam magamban mikor néhány jelenetnél beugrott, hogy én ezen mennyire is féltem anno. Jön egy hatalmas nagy UFO, landolásának egy srác lesz szemtanúja. Apja szétnéz a környéken, visszatérve furcsán viselkedik, tarkóján pedig egy seb van. Később egyre több embernél véli felfedezni, hogy az eddig nem a megszokott módon viselkedik.

Nosztalgiának jó volt a film, egyébként pedig csöppet röhejes. Mégpedig azért mert a földönkívüliek alig egy tucatnyian vannak, lomhán mozognak és a könnyen ki lehet őket csinálni, ráadásul az „átprogramozott” embereket is fel lehet ismerni könnyedén. Nem is tudom hogy gondolták ezt az inváziót.