Day: 2008. január 11.

Show műsorok. Ezek egyrészt idegesítőek a hozzá nem értő műsorvezetőktől, a kommersz történetektől – amiknek a 90%-a kamu! – a stúdió díszlettől, a feltapsolóktól (ha megfigyelsz egy Balázs-showt például, rengetegszer lehet hallani, hogy az erőltetett tapsot mindig egy ember kezdi el, majd egy bolond százat csinál alapon követi őt a néző tömeg klakkja). És vissza térve arra a bizonyos 90%os kamu dologra: nem egy embert ismerek, aki szerepelt ezekben a műsorokban, és mindegyikük egy kitalált történettel került be. Le is írok egy esetet, ami az öcsémmel történt: öcsém és barátai elég jól ismert figurák Szolnokon. Néhány éve egyik délután csörgött a telefonja, és a Balázs-show egyik hölgy munkatársa volt a vonal másik végén. Azt mondta, hogy egy közös ismerősük adta meg a telefonszámát, és hogy szeretné behívni a műsorba. Az öcsém eléggé elő tudja magát adni :), és megkérdezte tőle, hogy mégis mit kellene mondani, vagy milyen sztorit kellene vinni. A nőci azt mondta, hogy azzal ne foglalkozzon, majd kitalálnak valamit. Majd betesznek valami csajt mellé, és összehoznak egy történetet. Erre öcsém mondta neki, hogy oké, elmegy, de mennyi pénzt dobnak ki neki ezért? Azt mondta a csaj, hogy 20.000.- plusz útiköltség. Erre öcsém, hogy 40ért elmegy, plusz egy vacsora Pesten. A csajszi ebbe nem ment bele, szó szót követett, végül öcsém közölte, hogy mindegy mennyit fizetnének neki, nem menne el leégetni magát egy ilyen szennybe, és csak húzta a csajt. Erre a csajszi MEGFEGYEGETTE, hogy ha nem megy el a műsorba, akkor ráküldi egy szolnoki ismerősét, és majd ők rábírják öcsémet, hogy szerepeljen a showban. Ezen öcsém felettébb jót nevetett, és próbálta kihúzni a csajból, hogy hogy hívják ezt az ismerősét, de azt végülis nem közölte vele. Egyszóval így működnek ezek a dolgok a mai magyar kereskedelmi adókon.