Eliot Ness kormányügynök neve hallatán a többség rávágja, hogy ő pirított oda rendesen Al Capone bandájának és neki köszönhető, hogy a rettenthetetlen maffiavezér a rács mögé került. Ám tulajdonképpen a róla keringő elképzelések csak részben igazak, ugyanis egy kiadó rábeszélésére Ness jócskán beleszőtt fikciós dolgokat is a visszaemlékezéseibe. Ezek azért eléggé jól hangoztak és a filmesek számára is tetszetősnek bizonyultak. Viszont tény, hogy a férfi maroknyi csapatában valóban olyan emberek kaptak helyet, akiket nem lehetett megkenni.
Brian Michael Bendist is megihlette az kőkemény amerikai ügynök története, így született meg a Torso képregény. Ebből szeretne Paul Greengrass mozifilmet forgatni, a forgatókönyv adott, hiszen Brian Helgeland tette le az asztalra. A történet ezúttal nem Capone lefülelése körül forog, hanem a hírhedt Cleveland-i Torzó Gyilkosságokat (részleteket itt olvashattok) meséli el. A 30-as években Ness és csapata próbálta kézre keríteni a tettest, gyanúsított ugyan volt, de az ügy megoldatlan maradt.
A Paramount franchise-ban gondolkodik (természetesen), így ha a film sikeres lesz, akkor jöhetnek a folytatások. A forgatást ősszel kezdhetik el, a bemutató bizonyára jövőre lesz esedékes.
2006-ban David Fincher ülhetett bele a rendezői székbe, a szkriptet Ehren Kurger írta. De ebből nem lett semmi, a költségek túlságosan nagyok lettek volna, ráadásul Fincher szerette volna fekete-fehérben leforgatni a sztorit. 2013-ban David Lowery próbált valamit kezdeni az alapanyaggal, de aztán ő is lelépett.
Brian Michael Bendis Torso képregényéből a Paramount próbált filmet készíteni, de a véres, R kategóriás projektből nem lett semmi, pedig David Fincher húzta a tervezet szekerét. A Paramountnak az egyik problémája a magas költségek voltak, de ami nagyon szúrta a szemüket az az volt, hogy Fincher fekete-fehérben akarta leforgatni a thrillert. Végül a stúdió passzolta a lehetőségeket, 2009-ben a megfilmesítései jogokat is elvesztette.