Az elkövetkezendő időszakban nem lesz hiány űrlényekből, jönnek, pusztítanak, mi pedig jobb esetben popcornt majszolva hátradőlve élvezzük, ahogy szétkapják a bolygót, majd az amcsik (hát ki más?) visszavágnak, rosszabb esetben pedig szétunjuk magunkat a látottakon. Shia LaBeouf vagy Will Smith, mindegy, a lényeg, hogy legyen élvezetes. Ma vetették fel a Battle: Los Angeles posztjában egy-két kérdés, amelyekre válaszokat várunk (várnánk).
Mit látnátok szívesen egy olyan filmben, ahol idegenek rohanják le a Földet? Egy Michael Bay vagy Roland Emmerich-szerű produkciót? Vagy esetleg egy kisebb költségvetésű, egy helyen játszódó, pár szereplős sci-fi drámát (a Pontypool űrlényes verzióját)?
Robbanjon szét minden a főhősök körül, ahol szemkápráztató akciójelenetek tengerében a macsó központi figura végül leküzdi a problémát? Vagy egy olyan film kellene, ahol nem is látni az alieneket, néha felbukkannak, majd eltűnnek, de tudjuk, hogy köztünk vannak (pl. Jelek).
És mely sablonok azok, amelyeket ha századjára látsz, akkor sem zavar? Kikkel van már tele a tököd, mely színészekkel tudnál elképzelni egy ilyen produkciót, illetve szerinted hogyan tudnának újat mutatni a filmesek.
Nem a XX. század végén kezdődött, pedig az Ideglelés (Blair Witch Project) gigantikus profitja után szerintem mindenki arra várt, hogy olyan alkotások tömkelege árassza el a mozikat, ami az egyik szereplő szemszögéből mutatta be a történéseket, úgy, ahogy az éppen a felvevő készüléket tartotta. A 60.000 dollárból készült horror csak Észak-Amerikában 140 millió dollárt termelt.
Rengeteg olyan regény íródott itthon az évtizedek alatt, amely könnyedén képezhetné az alapját egy-két nagyobb költségvetésű hollywoodi filmnek. Jómagam inkább a ponyva-illetve szórakoztató regényeket (azon belül is sci-fi vagy fantasy) részesítem előnyben, úgy gondolom, hogy a Mysterious Universe címszó alatt íródott kalandok remekül megállnák a helyüket a mozivásznon is, York Ketchikan vagy Brett Shaw karaktere remek főhős lehetne, akiket nem csak nagyszerű humorérzékkel áldott meg az író, hanem fantasztikus esetekbe is keverednek.
Most fejeztem be a Bolygó neve: Halált, hu, hát ez a film még mindig nagyot üt, kicsit félve is fogok kimenni a helyi vendéglátó egységbe ezután. Felötlött bennem, hogy az alkotásban látott figurákról lehetett volna akár egy spin-offit csinálni, mint pl. A múmia visszatér után a Skorpiókirály vagy a Jóbarátok után a Joey. Érdekes, hogy csak a stúdiónak ez még egy forgatókönyvírónak se piszkálta a fantáziáját.