Harry Potter és a Félvér herceg

A filmről Koimbra és Armida is írt.

Leszögezem, nem olvastam el a kollegák posztjait. Szóval, ha ismételnék teljesen véletlen. Elvonatkoztatva írok, saját véleményem fejezem ki a HARRY POTTER ÉS A FÉLVÉR HERCEG c. filmmel kapcsolatban.

Nos, olvastam a könyvet. Olyan ember vagyok, (próbálok lenni) aki igyekszik nem sokáig azon lovagolni, hogy ennek ilyennek és ilyennek kellett lennie, MERT a könyvben ez van leírva. Megértek én a filmszakmával kapcsolatban sok mindent.

Jó bevezetés, máris lehúzom az egészet. Alapvetően nem ez lenne a célom. De aki olvasta a könyvet, annak nagyon sok minden feltűnhet.

– Végig nézve, lezárva a részt, rájöttem, hogy amiről nagyrészt kellett szólnia a résznek, az meg is történt, de egy valamiért mégis elvérzett a dolog: a Félvér Herceget elvitte a magyar mennydörgő vagy mi? Mert kb. 2 mondat szól arról, amit a könyvben kb. 600 oldalon keresztül feszegetnek, és nyomoznak.

– A másik lényeg, a horcrux -az is benne van. Meglepően szép kerítéssel, kb. mint ahogy elképzeltem mint amikor olvastam a művet.

– Nos a szerelmek… Azok a kimondatlan, de mindenki tudja miről szóló csípkelődések, szemezések, megjegyzések, beszólások a 3 jó barát között. Aki még nem látta, MAJD MEGLÁTJA. Számomra, ez elvolt túlozva.. De azért tetszett, mert a vicces sztorik alapját adják.

A filmet (egy ismerős szavaival élve) úgy készítették el, hogy a nagyközönségnek szóljon, vagyis mindenkit behúzni a moziba – kicsit és nagyot is, akit nem érdekelne azt is – közönséghajhász módon. Jó is lenne így, de az igazán fanatikus rajongók (én nem 😀 – csak egyszerűen szeretem, mert csak… de ezt majd pár sorral lejjebb kibővítem) kicsit kiéhezve maradnak.

Jöjjön most a pozitívum, amiért nem dobnám teljesen a szemétbe a dolgot (+):

A látványvilág, az effektek – nagyon tetszett, hogy az előzőekhez képest sokkal több dolgot effekteltek (egyáltalán nem éreztem azt, hogy eltúlozzák és töménytelen effekt lenne) – a varázslatok, a bűbájok, átkok, mindennek megvolt a maga látványa.

A film alapvetően komor hangulatú – mégis sokszor olyan mintha elpoénkodták volna. Nem feltétlen rossz, de így egyáltalán nem érzed át azt a sötét, komor világot.

Ergo, vannak poénok – azok a poénok pedig többször apró kis viccek – és jó, mert megnevettetik az embert.

A barlanglátogatást nagyon jól megcsinálták: már már az az érzésem volt, mintha áttértünk volna a Gyűrűk Urába és Gandalf nézne velünk szembe.

Dumbledore – R.I.P. azért itt is rossz érzés volt.

Összegzésként, persze nem várhatom hogy minden a könyv szerint menjen, de jó érzés lett volna, ha esetleg a Félvér Hercegre is több időt szántak volna.

Ui.: Igazából nem vallom rajongónak magam. A könyvek közül csak a 3. résztől kezdtem olvasni, mert onnantól KIHÍVÁS az egész (vastag könyv, több mondanivaló, stb.). A film, eddig minden részt láttam. Mindegyik nagyon tetszett, mert alapvetően kedvelem az ilyen varázslatos, meseszerű, szép dolgokat. Kedvencem a könyvből és filmből egyaránt a SÁRKÁNYOK és a gondozójuk Charlie (könyvben is egy nagyon rokonszenves srác), a másik srác meg Oliver Wood – aki a griffendél kviddics csapatának egyik játékosa az első két részben szerepelt. A női szereplőm meg Luna Lovegood – imádom a bogaras, bohókás, nyugodt hozzáállását mindenhez. Ráadásul a filmben nagyon jó színésznőt választottak erre a szerepre. Nekem mindig Dakota Fanning jut róla eszembe (pedig ő Evanna Lynch). Nagyon jól eltalálták. Nincsenek posztereim, nincsenek megrögzött dolgaim ezzel kapcsolatban, egyszerűen csak van mit kedvelnem egy ilyen világban, amiről a Harry Potter szól. Elismerésem az írónak, mert valljuk be, azért nagyot alakított a könyveivel. A filmről nem merek ilyet mondani semmit, az mindig más – vegyes érzelmekkel telített.