Elhunyt Dennis Hopper

74 éves korában los angeles-i otthonában elhunyt a legendás Dennis Hopper, családja és közelebbi barátai mellette voltak, mikor a színész eltávozott. Hoppernek prosztata rákja volt, az utóbbi időkben már teljesen lesoványodva jelent meg a nyilvánosság előtt.

Hopper 1936-ban látott napvilágot Dodge City-ben, 13 éves korában családjával San Diegoban költözött, ahol erősen érdeklődött a színjátszás iránt. Megismerkedett Vincent Price-szal, akinek a művészetek iránti szenvedélye nagy hatással volt Hopperre. 1954-ben tűnt fel először mozifilmben, a Johnny Guitar western stáblistáján nem szerepelt a neve, majd egy évre rá a Haragban a világgal (Rebel Wihout a Cause) klasszikusban játszhatott, 1956-ban még egy James Dean főszereplésével készült alkotásban, az Óriásban (Giant) volt látható. Néhány sorozat és tévéfilm után a From Hell To Texasban vállalt szerepet, ám Henry Hathaway rendezővel nem voltak közös nevezőn, a színész nem igazán akarta figyelembe venni Hathaway instrukcióit, így fordulhatott elő, hogy egy jelenetet nyolcvan alkalommal vettek újra. Karrierjének nem tett igazán jót ez a nézetkülönbség, a rendező meg is mondta neki, hogy soha nem fog munkát kapni ebben a városban. Ezt követően 10  éven keresztül elkerülték a főszerepek, persze ettől függetlenül különféle sorozatokban tűnt fel és akadt egy-két mozis mellékszerep is. 1969-ben beállt a kamera mögé, Peter Fonda, Jack Nicholson és saját maga főszereplésével forgatta le a Szelíd motorosok (Easy Rider) filmet. Hopper a filmet először három órásra vágta, csak később faragtak belőle. 1971-ben rendezte Az utolsó mozifilmet (The Last Movie), amelyet gyakorlatilag a Szelíd motorosok folytatásának szántak, ám a közönség nem fogadta jól a produkciót.

1979-ben Francis Ford Coppola háborús filmjében, az Apokalipszis most háborús művében (Apocalypse Now) vállalt szerepet, majd 1980-ban ledirigálta az Out of the Blue drámát. A 80-as évek elején már a drog rabjává vált, nem volt ritka, hogy naponta 3 gramm kokaint is felszippantott. Még szerepet vállalt a Rablóhalban (Rumble Fish) és az Osterman-hétvégében (The Osterman Weekend), majd elvonóra került és sikerült leszoknia az alkoholról és a drogokról is. Mikor kézhez kapta a Kék bársony (Blue Velvet) forgatókönyvét felhívta David Lynch rendezőt és ezt mondta neki: Nekem kell adnod Frank Booth szerepét, méghozzá azért, mert én vagyok Frank Booth. A karakter megformálásáért kiérdemelt egy Oscar jelölést és a kritika is éltette, szintén jelölték 1987-ben A legjobb dobásban (Hoosiers) nyújtott teljesítményéért. 1988-ban elkészítette a Színek (Colors) drámát Sean Penn és Robert Duvall főszereplésével. Majd a főgonoszt formálta meg a 90-es évek egyik legjobb akciófilmjében a Féktelenülben (Speed), benne volt a Tiszta románcban (True Romance) és a Waterworldre is leszerződött, amiért Arany Málnával „jutalmazták”.

Az ezredforduló után leginkább olyan produkciókban volt látható, amelyek elkerülték a filmszínházakat, többek között játszott a Másodpercekre a haláltól (Ticker), Fogvatartva (Keeper), Hell Ride – Pokoljárás filmekben. 2007-ben még feltűnt az Elégia (Elegy) mozis műben, majd 2008-ban A döntő szavazatban (Swing Vote) alakította az egyik mellékszerepet (nálunk a mozik nem adták). Az Ütközések (Crash) dráma alapján készült sorozat 26 részén keresztül játszotta Ben Cendarst. Idén még a The Last Film Festival vígjátékban láthatjuk őt, illetve az Alpha and Omega animációs filmben lesz hallható a hangja.

A színész ötször nősült, idén vált el Victoria Duffytól.

Béke poraira.