3

A smaragd románca (Romancing the Stone, 1984)

 

Valahol a vadnyugaton járunk, egy kalapos-borostás fickó rúgja be egy roskatag házikó ajtaját, winchesterét a benn tartózkodó bájos hölgyeményre fogja. Az illető a „leghitványabb, legmocskosabb vadállat a Missouritól nyugatra”. A rossz modorú alak két dolog miatt tette tiszteletét a rozoga ingatlanban, az egyik a nőnél lévő kincs, a másik pedig, hogy szívesen eltenné láb alól a forróságtól teljesen átizzadt asszonyt, ám úgy alakul, hogy végül ő végzi a kalyiba padlózatán. Ám vadnyugat törvényei szerint a gazfickóknak mindig vannak fivéreik, akik mindig feltűnnek, ám amilyen gyorsan jelennek meg a lovasok, olyan gyorsan fut be a nő szíve választottja, aki precíz lövésekkel leszedi a haramiákat, végül a megmentő és a hölgy egymás karjaiba omlanak, teljes az öröm és a boldogság, happy end.

Még mielőtt az gondolnánk, hogy véletlenül egy olyan filmet kezdtünk el nézni, amelyet elfelejtettek visszatekerni és a egy jó kis western végét sikerült csak megtekinteni hirtelen Joan Wilder írógépénél találjuk magunkat, a neves és híres szerző most fejezte be regényét, amely nem sokban különbözik a többitől általa papírra vetett történettől. A romantikus kalandjait tartalmazó könyvet számos országban kedvelik, többen pedig meg is könnyezik a végét. De míg regényeiben mindig ott az erős és bátor férfiú, addig Joan egyedül él, tudniillik erősen válogatós (és félénk), olyan férfit képzel el maga mellé, mint amelyet a könyvei lapjainak a hasábján megálmodott. Nem is nagyon szakadna el megszokott lakhelyétől (és álomvilágából), ám kap egy telefont nővérétől, egy bizonyos térképet kell leszállítania Joannak Dél-Amerikába, ha nem teszi, akkor testvére elhalálozik. Csakhogy erre a térképre másnak is fáj a foga és a dzsungel közepén már majdnem rá is teszi az illető a mancsát az értékes térképre, mikor megjelenik Jack Colton és megmenti beijedt hősnőnket. A férfi nem éppen illedelmes és elég sajátos stílusa van, viszont jó pénzért cserébe kísérőjévé válik Wildernek.

Temérdek olyan romantikus kalandregény került már a boltok polcaira, amelyek általában reményvesztett nőknek szól, akik újra és újra elolvassák ezen könyveket, elábrándoznak azon, milyen jó lenne egyszer velük is hasonló dolgok történnek és megjelenne álmaik hercege fehér lovon. Na ezek a könyvek nem igazán mutatnának jól a vásznakon (maximum a Hallmark csatornán), pedig gyakorlatilag ilyen alapokon nyugszik a produkció, ám Diane Thomas mégis több, mint korrekt forgatókönyvet tett le az asztalra, szomorú, hogy A Nílus gyöngye és A smaragd románca szkriptje után elhunyt.

1984-romancing

A két főszereplő remek választás, Kathleen Turner a mostani alakjához képest 100 kilóval könnyebb és nem hiába számított anno szexszimbólumnak, Michael Douglas (előtte Sylvester Stallone jött szóba a szerepre) karaktere pedig valahol Indiana Jones és Han Solo figurája között helyezkedik el, a színészen kívül nehezen lehet elképzelni mást Colton megformálására. Ők ketten jól mutatnak együtt produkcióban, a komikus, ám veszélyes helyzetekben is sem vallanak szégyent, Danny De Vito pedig kellemes pedig szintén kellemes perceket szerez. Robert Zemeckis még mielőtt beleszerelmesedett volna a motion-capturebe a hagyományos módon készítette el a filmet, mikor megkapta a felkérést nem állt mögötte sok sikeres produkció és a stúdió a leforgatott anyag láttán annyira biztos volt, hogy megbukik A Nílus gyöngye, hogy gyorsan ki is húzták alóla a Selyemgubó rendezői székét. Zemeckis műve azonban hatalmas kasszasiker lett, ráadásul a 80-as évek egyik kultfilmjévé vált, teljesen megérdemelten. Kalandban, poénban és humorban nincs hiány, az elejétől a végig szórakoztató élvezetes, könnyed alkotás, amely csak néha veszi komolyan magát. 100 %-os film, be volt tervezve a harmadik rész is, Crimson Eagle lett volna a címe, de nem lett belőle semmi.

imdb: 6,9

Amerikai bevétel: 76,5 millió dollár
Összbevétel: 86,5 millió dollár

 

3 komment

  1. én is láttam párszor. 🙂 jó kis film volt.

    (a selyemgubóért nem kár, nem lett vmi nagy szám 🙂

  2. nekem az egyik kedvenc filmem a Nílus gyönygyével együtt.sajnálom hogy nem lett harmadik része mert szívesen megnéztem volna mégegy részt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *