hír

A Weinstein stúdió szerezte meg Gerald Clarke Get Happy: the Life of Judy Garland művét. Garland 13 évesen szerződést kapott és hogy bírja a tempót a stúdió vezetői amfetaminokat és altatókat írattak fel számára. A nyomás is nagy volt a színésznőn, a szerződésében volt egy kitétel, ha a külseje, súlya vagy a hangja megváltozik, akkor felfüggeszthetik a további szereplése alól és még fizetést sem kaphat. Egyre inkább nyúlt a drogokhoz, amelyek hatására alvászavar jelentkezett nála,  25 évesen már volt egy öngyilkossági kísérlete, 1969-ben halt meg túladagolás következtében, élete 47 éve alatt ötször ment férjez.

Emellett azonban jó filmekkel örvendeztette meg a közönséget, Oscarra jelölték a Csillag születik és az Ítélet Nürnbergben nyújtott alakításáért, de talán sokan ismerik még tőle a Húsvéti parádé, A kalóz és az Örökké énekelek filmeket. Legismertebb alkotása az Óz, a csodák csodája volt (amelyet anno többször is láttam). A Judy Garland at Carnegie Hall koncertjéért 5 Grammy-díjat is kapott.

Garland életéből tehát egy igen erőteljes drámát lehet összehozni és mivel Clarke könyvéből készítik a filmet, erre lehet is számítani, hiszen az író egy másik írása alapján hozták tető alá a Capotét Philip Seymour Hoffman főszereplésével, aki Oscart is kapott ezért.

Alább pedig a Somewhere over the rainbow hallható és látható.

Kikerült a netre ez a hanganyag, amelyben Christian Bale igencsak fel van húzva, mivel valószínűleg nem úgy ment a forgatás, ahogy szerette volna. Egyes vélemények szerint ez csak műbalhé, amolyan vírusmarketing, a többség szerint viszont nagyon is valódi.

Na de itt nem állt meg az egész, egy-két agyament ebből készített remixet, itt van szerintem az egyik legjobban sikerült.

Poló is akad ebben a témában

Az ugo honlapján pedig mondantról mondatra lehet meghallgatnia  szöveget.

Al Pacino alakíthatja Shakespeare egyik híres karakterét, Lear királyt Michael Radford rendezésében, ők ketten korábban már dolgoztak együtt A velencei kalmáron. A producer Barry Navidi lesz, aki ugyanezt a feladatot látta el a A velencei kalmár esetében is. A forgatás az év második felében kezdődik Európában.

Egy másik Lear király filmet is épp most készítenek elő, ezt Joshua Michael Stern (Swing Vote) fogja dirigálni és igazi sztárparádét ígér a produkció. A király Anthony Hopkins lesz, a három lányát pedig Gwyneth Paltrow, Keira Knightley és Naomi Watts fogja alakítani.

Az évtizedek alatt rengetegen Lear király filmadaptáció született, többek között Laurence Olivier, Ian McKellen, Orson Welles, James Earl Jones alakította az uralkodót.

A történetben Lear király nyolcvanévesen lemondana a trónról, a birdalmát egyenlően kívánja szétosztani lányai között, előtte viszont megkérdezi őket ki mennyire szereti őt. A legkisebbik lány, Cordélia nem hajlandó nyilatkozni ez ügyben, ezért apja kitagadja és száműzi őt, később viszont ráébred, hogy helytelenül cselekedett, ugyanis Regan és Goneril megtagadják őt.

1938-ban Felix “Bush” Breazeale elhatározta, hogy megrendezi saját temetését. Talán ő lepődött meg a legjobban, mikor egy nagyobb tömeg gyűlt össze azon a napon, mikor a temetés lett volna.

Ebből az igaz történetből forgat thrillert Get Low címen Aaron Schneider, aki eddig operatőrként kereste a betevőre valót, rendezett már egy rövidfilmet (amiért Oscart is kapott) és egy sorozat epizódot. Schneider C. Gaby Mitchell-lel (Véres gyémánt) és Chris Provenzanóval (Mad Men) írja a forgatókönyvet. Busht Robert Duvall alakítja, míg Sissy Spacek és Bill Murray a temetkezési vállalkozók lesznek. Lucas Black és Patrick Wilson is fel fog tűnni a filmben.

A Gotham Gruop filmet készít Ernest Hemingway életéből, ugyanis megvásárolta A.E. Hotchner Hemingway életrajzának, a Papa Hemingway: A Personal Memoir megfilmesítési jogait. A producer Kevin Fortuna lesz, Ellen Goldsmith-Vein és Peter McHugh pedig a társproducerek. A produkció Hemingway utolsó 14 évet ölelné fel.

Goldsmith-Vein szerint egészen kivételes eset, hogy ilyen hiteles ismeretünk legyen egy amerikai ikon életéről és haláláról.

Hemingwayt elsősorban híres íróként ismerik, Az öreg halász és tengerért irodalmi Pulitzer-és irodalmi Nobel-díjat kapott. Emellett pedig élete is eléggé kalandos volt, részt vett az első világháborúban, tudósításokat küldött  görög-török forradalomról, majd a spanyol polgárháborúról is, később belépett a második világháborúba, részt vett a normandiai partraszállásnál is. Az író négyszer házasodott, bikaviadalokra járt Spanyolorszába és Afrikába vadászni. Erősen alkoholista volt és depressziója miatt elektrosokkos kezeléseken vett részt, végül öngyilkos lett. A wikipedián életéről bővebben olvashatsz.

Még tavaly augusztusban szerezte meg George Clooney produkciós cége (a Smoke House) Jonathan Mahler regényének a The Challenge megfilmesítési jogait. Ehhez most sikerült egy politika témában járta forgatókönyvírót leszerződtetne Aaron Sorkin személyében, ő írta Az egy becsületbeli ügy, a Charlie Wilson háborúja filmeket és az Elnök emberei (West Wing) sorozat is neki köszönhető. Jelenleg Clooney azon gondolkozik, hogy nem csak a főszerepet, de a rendezést is elvállalja.

A film egy tárgyalótermi dráma lesz és Salim Hamdan esetét dolgozza fel, aki Oszama bin Laden testőre és sofőre volt, majd 5 évig ült Guantanamoban mindenféle bírósági tárgyalás nélkül. A The Challenge nem Hamdan ártatlanságot fogja bizonygatni, hanem a jogtalanságokat állítja a középpontba.

George Clooney bizonyított pár politikai filmben, a Sziriánában nyújtott alakításáért Oscart kaptt és jelölve volt a Michael Claytonért is.

M. Night Shyamalan következő filmterve Avatar néven futott, ám James Cameron hasonló című produkciója miatt megváltoztatták, így most már The Last Airbender a címe. A film a Nickelodeon csatornán futó amerikai-kínai koprodukcióban készült gyerekfantasy, bővebben az animeaddictson olvashatsz erről a sorozatról.

A filmverzió márciustól forog Grönlandon, a csapathoz pedig Dev Patel a Gettó milliomos sztárja is csatlakozott. Shyamalan elmondása szerint mikor látta Danny Boyle rendezését a srác nagyott nőtt a szemében. Patelen kívül még benne lesz a filmben Nicola Peltz, Jackson Rathbone és Jessica Jade Andres is. Bemutató jövő év júliusában.

Shyamalanra ráférne a siker, tavaly Az esemény hiába indított jól, a végén mégsem zárt szépen a mozi, a nézőknek sem tetszett igazán és az Arany Málnán is nagy esélyekkel indul.

2001 óta, azaz 8 éve nem készített filmet John Carpenter, akkor is csak a Mars szelleme gagyiságot sikerült lepakolni az asztalra, azóta csak a Masters of Horror sorozat keretein belül dirigált le két epizódot. Idén elméletileg láthatunk tőle egy horror-thrillert, amelyben Nicolas Cage fog szereplni. Carpenter nem fog megpihenni, következő munkája is horror lesz, a The Ward (régebben Long Distance címen futott) pszichológia thriller egy fiatal lányról szól, akit egy szellem terrorizál egy elmegyógyintézetben. A főszerepet Amber Heard vállalta el, a forgatás pedig májusban kezdődik.

Carpenter régebben olyan klasszikusokat készített, mint A dolog, A 13. rendőrőrs ostroma, Nagy zűr Kis-Kínában, Menekülés New Yorokból, ehhez folytatást is készített, itt már sokan húzták a szájukat, aztán a Vámpírok még nem volt akkora égés, de a Mars szelleme betette a kaput számára.

Spike Lee erősen sérelmezte, hogy Clint Eastood háborús filmjében, A dicsőség zászlajában nem volt néger katonák, ezért ő maga gyorsan össze is rittyentett egyet, amelyben négerek voltak a középpontban. A Miracle at St. Anna nagyot bukott, ám ez nem vette el a direktor kedvét a háborús mozitól és jelenleg egy új alkotáson töri a fejét, megszerezte Brendan Koerner könyvének, a Now the Hell Will Start-nak a megfilmesíti jogait, ami szintén a II. világháborúban játszódik. A sztori arról szól, hogy egy hadnagy megöl egy afro-amerikai katonát, aztán bemenekül a burmai dzsungelbe.

A könyv tavaly került a könyvesboltok polcaira, az író korábban a Wired magazinnál volt szerkesztő és a New York Times és a Slate magazinnál pedig rovatvezető.

Daniel Day-Lewis és Benicio del Toro lesznek a főszereplői Martin Scorsese új rendezésében, amely Endo Suszaku Némaság regényén alapszik majd. A filmben benne lesz még Gael García Bernal is. A forgatókönyvet Jay Cocks írja, aki már dolgozott együtt a rendezővel és Day-Lewisszal Az ártalanság kora és New York bandái alkotásokon. Scorsese 10 éve szeretné filmre vinni a regényt, álma úgy néz ki valóra válik, a forgatás év végén kezdődik Új-Zélandon.

A történet a 17. században játszódik Japánban, az országban kitiltják a kereszténységet, kínzásokkal kényszerítik a japánokat hitük megtagadására. A főhős két portugál jezsuita szerzetes, akik azért érkeznek a szigetországba, hogy meggyőződjenek igazak-e ezek a hírek, ezen túlmenően pedig egykori tanárukat kutatnák fel, akiről úgy hírlik megtagadta a hitét.

Scorsese jelenleg egy George Harrison dokumentumfilmen dolgozik, ez majd 2010-ben lesz látható, a Shutter Island thrillert pedig októberben mutatják be, ennek főszereplője Leonardo DiCaprio.

A Columbia stúdió épp azon van, hogy megszerezze Elizabeth Gilbert memoárjának a megfilmesítési jogait. A könyv címe: Eat, Pray, Love: One Woman’s Search for Everything Across Italy, India and Indonesia. A film egy házas nőről szólna, aki otthagyja férjét és beutazza a világot.

A stúdió azt szeretné, ha Ryan Murphy írná és rendezné a filmet, jelenleg pedig Julia Robertsszel tárgyalnak a főszereppel kapcsolatban. Roberts idén a Kettős játék thrillerben játszik Clive Owen oldalán.

Brad Pitt és Dede Gardner lennének a producerek.

Nem is oly rég jelentették be, hogy filmet készítenek a Steve McQueen: Portrait of an American Rebel könyvből, a produkció producerei Michael Cerenzie and Christine Peters lesznek, a történet pedig McQueen hollywoodi karrierjét mutatná be, ami a Valaki ott fenn szeret engem drámával kezdődött.

Kevin Kasha pedig a My Husban, My Friend könyv megfilmesítési jogait szerezte meg, ezt McQueen volt felesége, Neile McQueen Toffel írta és házasságuk 16 évét mutatja be, a boldogító igen a pár 1956-ban mondták ki és 1972-ben váltak el, egy évre rá McQueen elvette Ali MacGraw színésznőt.

Még egyik leendő filmnek sincs rendezője vagy főszereplője (akárcsak a Pillangó remake-nek, amelynek eredetijében McQueen szerepelt). Nem tudom melyik alkotás lesz az érdekesebb, valószínűleg nem hagyják ki a sztár autómániáját sem, mielőtt még Hollywood felé fordult volna versenyezgetett, később is jutott a filmekben néhány üldözéses jelenet számára.

A színészt jelölték Oscarra és többször Golden-Globe-ra, de egyszer sem nyert, ettől függetlenül korának legnagyobb sztárja volt, olyan filmekben szerepelt, mint a Bullit, A hét mesterlövész, A szökés vagy a Pokoli torony.