hír

Andrej Koncsalovszkij próbálkozott legutóbb A diótörő filmváltozatával, az orosz rendező 2007-ben Budapesten és Pomázon forgathatta le a 3D-s produkciót, de a 90 millió dolláros alkotás csúnyán elvérzett a kasszáknál. Hiába emlegette Koncsalovszkij, hogy két évtizede álmodozott arról, hogy megrendezhesse a művet a közönség és a kritikusok véleménye szerint jobb lett volna, ha el se készül (a Rotten Tomatoes-on 0 %-os az átlaga).

Adam Shankmant nem kedvetlenítette el orosz kollégája kudarca, a New Line égisze alatt fogja megrendezni E.T.A. Hoffmann 1815-ös könyvének a mozis verzióját. A készítők szeme előtt egy Alice Csodaországban -szerű fantasy lebeg és azt szeretnék, ha jövőre foroghatna a kamera, 2013 nyarán kerülne a vásznakra az alkotás.

Mindeközben az Universal is szeretne egy filmet Hoffmann klasszikusából, itt John Mann és Jon Gunn producerek kezében futnak össze a szálak, de egyelőre nem körvonalazódott még semmi konkrétum.

George Miller tervezgeti egy ideje a negyedik Mad Max filmet, a dolgok menetébe erősen beleszólt az is, hogy a kinézett forgatási területre hatalmas eső zúdult, majd az ausztrál vidék zöldellni kezdett. Fuccs az posztapokaliptikus helyszínnek, ezért Namíbiába tették cipelték át a forgatási cuccot. De Miller nem áll le a negyedik felvonással, ugyanis a fejében már összeállt az újabb trilógia.

“A Fury Road csak a kezdet, ezt követően belevágunk a folytatásba és a harmadik történetbe is. Már megírtuk a következő forgatókönyvet, a harmadikkal pedig majdnem végeztünk. Eredetileg nem ez volt az elképzelés, de így legalább jobban megértjük a karakterek szándékait.” – mondta Miller, amihez Doug Mitchell producer hozzátette, hogy a költségvetés hatalmas, de azt nem árulta, hogy el mennyi. A pletykák szerint akár 200 milliós is lehet a büdzsé, amit a producere nem erősített meg, de nem is tagadta, csak annyival zárta le, hogy sokba fog kerülni.

Temérdek remake hír van, amit a többség nem tud egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Habár több esetben a producerek próbálják csitítani a kedélyeket azzal, hogy az új verzió nem csak egy másolat lesz és igenis van értelme az alapanyagból újabb produkciót összehozni.

A Sebhelyesarcú esetében Martin Bregman és Marc Shmuger producerek David Ayert, a Kiképzés (Training Day) és a Nehéz idők (Harsh Times) íróját kérték fel, hogy vesse papírra a forgatókönyvet. Ayer a cselekményt a mai modern időkbe helyezi át és habár szó esett arról, hogy nem csak egy másolat lesz a film, Ayer elmondta, hogy megnézte az 1932-es és 1983-as változatot is. 32-ben Howard Hawks és Richard Rosson rendezésében született meg a Sebhelyesarcú, az ismertebb 83-as művet Brian De Palma dirigálta (ebben Bregman és Schumger is közreműködött).

Több, mint egy éve jelentették be, hogy Gavin Hood, a Wolverine és a Tsotsi rendezője vezényelheti le Orson Scott Card regényének, a Végjátéknak (Ender’s Game) a filmváltozatát. Asa Butterfield az elmúlt hetekben lépett a fedélzetre, a producerek ezt követően Viggo Mortensent győzködték, hogy vállalja el Hyrum Graff ezredes szerepét, de nem sikerült megegyezni vele. Ezért más színészek ajtaján kopogtattak, köztük van Harrison Ford is. Mivel más neveket nem említették valószínű, hogy Fordot érdekelné a film.

A könyv tartalma: Egy Földön kívüli űrbázison szigorúan titkos és zárt körülmények között “nevelik” azokat a tehetséges gyerekeket, akiket a szüleiktől és testvéreiktől elszakítva tökéletes katonákká akarnak kiképezni, hogy majd bevethessék őket az idegenek ellen. A katonaiskola a gyerekek játékszenvedélyét egyre inkább a könyörtelen és kegyetlen harci játékok felé irányítja, s Ender Wiggin csak akkor döbben rá eszköz voltára, amikor már két fiatal társát is meggyilkoltatták vele. Card lélektanilag is kitűnően ábrázolt szituációkban vetíti elénk az emberi kegyetlenség és manipuláció ördögien kitervezett stációit, a kamasz- és gyermeklélek művészi igényű megjelenítése pedig messze túlmutat a sci-fi műfaji határain is. A kötet 1987-ben kapta meg a legnagyobb nemzetközi elismerést jelentő Hugo- és Nebula-díjat. (moly.hu)

Terry Gilliam egy Los Angelesbe tartó  járaton nézte meg a nyár egyik pénzügyileg nagy durranását, a Transformers 3-at és egyáltalán nem tetszett neki, a film

“Csak ültem, ahogy minden felrobbant körülöttem. Meg nem tudom mondani, hogy ez a film miről is szólt egyáltalán. Egy filmnek az lenne az értelme, hogy a közönség bele tudjon merülni, de a nézőket már erősen befolyásolják a számítógépes játékok. Viszont ezek a programok legalább lekötik az embert és ez hiányzik az efféle produkciókból.” – mondta Gilliam, majd folytatta.

“A filmekhez nagy adag fantázia is kell, de mostanság nem láttam túl sokat ebből, pedig manapság már minden megvalósítható. A Transformers 3-ban nem volt semmi feszültség. Az emberek egy összedőlő épület oldalán csúszkálnak és mégsem lesz semmi bajuk? A felvétel lenyűgöző, de ha nincs semmi következménye és még gravitáció sincs, akkor mi az értelme? Úgy tűnik, hogy nem tudok több hollywoodi filmet nézni, nem kötnek le.”

Az Universal megszerezte Erik Larsson regényének, az In the Garden of Beasts megfilmesítési jogait. Tom Hanks gyorsan beállt producerként a projekt mögé és valószínűleg a főszerepet is el fogja játszani. Kiszemelt rendező egyelőre még nincs, és arról sem ejtettek szót, hogy ki írná a forgatókönyvet.

1933-ban Németországban William Dodd lesz az amerikai nagykövet, a férfi magával viszi feleségét, lányát és fiát is. A család vidáman és lelkesen érkezik az országba, a lány pedig gyorsan beleveti magát a közösségi életbe, többek között a Gestapo egyik tisztjével és egy orosz kémmel is romantikus viszonyba keveredik. Hamarosan kiderül, hogy a Hitler vezette ország mégsem annyira vidám, mint képzelték. Szépen lassan ugyan, de észreveszik, hogy micsoda brutális világba kerültek.

Simon West mostanában eléggé elfoglalt,  a The Expendables folytatása előtt letudta a Stolen akciófilmet és hamarosan belevág a Thunder Run háborús produkcióba (Gerard Butler, Matthew McConaughey és Sam Worthington fog ebben bőszen lövöldözni). Mindezek után sem fog unatkozni, ugyanis leszerződött a Dust and Glory kalandfilmre, a tervezetet a Mad Max és a Nílus gyöngye (Jewel of the Nile) ötvözeteként írták körül. Ausztrália legkeményebb autósversenyére (REDeX) fókuszál a történet, a kontinensen az 50-es években 10.000 mérföldet kellett megtenniük a versenyzőknek és nem kikövezett, lebetonozott utakon, hanem a legvadabb tájakon keresztül kellett sikeresen túljutni.

A forgatókönyvet az újonc Robert Lewis Galinsky szállította le, azon túlmenően hogy elvileg egy látványos versenyt fogunk látni a két főszereplő egy amerikai nagyágyú és egy ausztrál legenda lesz, nagy hangsúlyt fektetnek a rivalizálásukra. Ha minden jól megy a forgatás jövő nyáron elstartolhat.

A CBS riportere Angelina Jolie-val beszélgethetett, az interjúban leginkább a Vér és méz földjén (In The Land of Blood and Honey) filmről esett, amely a színésznő első rendezése. Jolie megpendítette lehetséges, hogy egy újabb produkciót fog levezényelni, a történések ezúttal a háború szaggatta Afganisztánban játszódna. Nyilván nem egy akciófilmről van szó, amiben katonák vagy kommandósok szaladgálnak a golyózáporban, sokkal inkább dráma lesz. Egyelőre több konkrétum nem derült ki, ha a Vér és méz földjén korrekt fogadtatásban részesül számíthatunk arra, hogy hamarosan meg fog valósulni Jolie elképzelése.

A Playlist szerint nem csoda, hogy Jolie-ban felmerült az ötlet, több országban is megfordult az ENSZ menekültügyi főbiztosának jószolgálati nagykövetekén. 2001-ben próbált segíteni az afgán menekülteken, 2008-ban pedig ismét ellátogatott ide, az iráni és az afgán miniszterekkel együttműködve segítkezett a menekültügyi helyzet kezelésében.