2

X – A rendszerből törölve előzetes, kép és poszter

November 1-jén érkezik a Liza, a rókatündér írójának, rendezőjének (Ujj Mészáros Károly) és főszereplőjének (Balsai Móni) új közös filmje, az X – A rendszerből törölve. A film különleges látványvilágú, erős hangulatú, hátborzongató thriller, műfaja kivételes és emlékezetes darabjának ígérkezik. A főbb szerepekben feltűnik Kulka János, Básti Juli, Szirtes Ági, Fekete Ernő, Schneider Zoltán és Szabó Győző. Alább előzetes, szinopszis, képek és poszter.

Olvasd tovább

0

Cannes nyertesei

Az idén május 8-19. között megrendezett 71. Cannes-i Filmfesztivál sem volt mentes emlékezetes eseményektől, hogy csak az idő előtti premierként bemutatott Solo Star Wars-filmet vagy Terry Gilliam Don Quixote-mozija körüli újabb nehézségeket említsük. Nekünk külön öröm, hogy úgy tűnik, a magyar film újra bekerült a nemzetközi film-vérkeringésbe: Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje elnyerte a FIPRESCI egyik díját. Alább a díjazottak listája:

Olvasd tovább

0

Örök tél

írta Nikodémus

Amikor azt hittük, holokauszt-témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező (A berni követ, Félvilág) legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat.

Olvasd tovább

0

Oscar-jelölt a Testről és lélekről

0testroleslelekrol

Tovább folytatódik a magyar film újkori diadalmenete: az Amerikai Filmakadémia beválogatta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét az idei Oscar legjobb külföldi film-kategóriájának öt jelöltje közé. Szoríthatunk. A kategória teljes mezőnye egyébként:

Chile: A Fantastic Woman (Sebastián Lelio)
Svédország: A négyzet (Ruben Östlund)
Magyarország: Testről és lélekről (Enyedi Ildikó)
Libanon: The Insult (Ziad Doueiri)
Oroszország: Szeretet nélkül (Andrej Zvjagincev)

5

Kincsem

írta Nikodémus

2017-12-kincsem-1

Kérdezhetnéd, hogy mire ez az írás éppen most. Hisz a film megfutotta a maga (nagyonis jó) pályáját: kilenc hónappal ezelőtti bemutatója óta 450 000 nézőnél tart, nemrég jött ki DVD-n, és hamarosan elfoglalja megérdemelt helyét a tévék ünnepi műsorkínálatában. S jól van ez így. Talán épp ez utóbbi az ürügy, hogy néhány sor mégis kerüljön a blogra Herendi Gábor filmjéről, mely tizenkilencre lapot húzva kockáztatott, és nyert.

Olvasd tovább

0

Hatvan magyar film nézhető a neten a Filmarchívum jóvoltából

060film

Tegnaptól, azaz december 22-től január 12-ig hatvan magyar filmet tett szabadon hozzáférhetővé az idén 60 éves Filmarchívum. A megnézhetők között ott van a Szaffi, Az ötödik pecsét, az Isten hozta, őrnagy úr!, A tizedes meg a többiek a Megáll az idő, a Hannibál tanár úr, a Körhinta, a Valahol Európában, és egy csomó rövidfilm, werkfilm és filmtörténeti különlegesség.

A leírás és a teljes, linkelt filmlista itt elérhető.

2

Röviden: Brazilok

írta Nikodémus

2017-12-brazilokA téma tulajdonképpen régóta ott hever az utcán, csak fel kellett volna venni, és megcsinálni. M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor érdeme, hogy nemcsak simán megcsinálta, hanem jól csinálta meg. Cigányság, foci, Kusturica – lehetett volna ebből sima tézisfilm, komolykodó dráma vagy polkorrekt szocio-példázat, ám rendezőpárosunk jópár tévés riport rutinjával a kezében szerencsére a vígjáték felé tereli a mozit. Adott egy falu, a tévében megy a foci-vb, s a cigánysor srácai elhatározzák, hogy beneveznek a falusi bajnokságba, jócskán megzavarva a polgármester és a helyi erős emberek nyugalmát. Megismerkedünk a magyar vidék mélyvilágával, ám M. Kiss Csaba nem tolja előtérbe a nagy tanulságokat, inkább idézőjelbe tesz és megnevettet. Ebben főszereplő a Ronádó-mezes fiúcska (Lakatos Erik) narrációja, aki humorosan kommentál akár fájdalmasan ismerős helyzeteket is. A helyi plébános, Csaba atya (Bánki Gergely) remek (s hozzá kötődik a film egyik legnagyobb fordulata), a cigányok vezéregyéniságe, Áron (Nagy Dániel Viktor) karizmatikus, Farkas Franciska jól hozza a kitörni vágyó roma csajt, Schmied Zoltán meggyőzően gonoszkodik, Fekete Ernő elegánsan játssza a megalkuvó faluvezetőt, s bár figuráik néhol kissé egysíkúak, a nézőt kárpótolja a forgatókönyv svungja és a fergeteges cameók. Remekül egyben van a Brazilok: prolisport, lelkesedés, népmesei motívumok, társadalmi érzékenység, felemelő hangnem. Nem csak nevetni, gondolkodni is tanít – ritka bravúr ez egy magát taplónak álcázó, intelligens vígjátéktól.

Olvasd tovább

1

Röviden: Árulók

írta Nikodémus

2017-12-árulókSzépen gyarapodik Köbli Norbert kortárs törióra-segédanyaga: A vizsga, a Szabadság – Különjárat, A berni követ, a Félvilág és a Szürke senkik után idén is a katedra (pontosabban a tévéképernyő) elé hív, ezúttal Fazakas Péterrel együttműködve. Az Árulók az 1945-48-as koalíciós időszak végébe repít minket, ahol a párthű Illés Béla (Hegedűs D. Géza) lánya, a lelkes és naiv Tatjána (Sztarenki Dóra) színdarabot készül rendezni Guszevről, az apja által felkutatott és megírt hős orosz 48-as honvéd történetéből. Miközben az országban egyre szorul a hurok a másként gondolkodók nyaka körül, a lány számára kiderül, hogy sem a feddhetetlen orosz szabadságharcos, sem saját apja múltja körül nincs minden rendben. A hatvanperces tévéfilm hangsúlyosan annak készült, ami: ne várj látványos tömegjeleneteket, sem játékfilmes büdzsét, itt a szűk (egyre szűkülő) terek, a feszült párbeszédek és a vészjósló árnyékok dominálnak. A krimiszál kissé elnagyolt, de érthető, hiszen nem ez a lényeg: fontosabb a tragikum, ahogy a lány felismeri, nincs menekvés apja (s tulajdonképpen a párt) gyilkos szorításából. Fazakas Péter alázatos rendezésben mutatja meg a sötétség metaforikus és szószerinti növekedését, Köbli Norpert forgatókönyve pedig néhány ponton megbicsaklik ugyan, de végig feszesen igyekszik tartani a cselekményszálakat. Kicsit több játék, intenzívebb nagyjelenet belefért volna, a fojtogató atmoszféráért és a csendben csúcsra járatott fináléért viszont jár a pirospont. Döbbenet, hogy a film hőséről az 1990-es rendszerváltozásig utca volt elnevezve Budapesten: így ragadnak belénk a hamis mítoszok.

Olvasd tovább

1

A Viszkis

írta Nikodémus

2017-12-viszkis-1

Nemcsak a címszereplő, A Viszkis rendezője, Antal Nimród (Kontroll, Elhagyott szoba, A szállítmány, Ragadozók) is egy kicsit népmesei figura: a tehetség megvillantása után legkisebb királyfiként indult az ígéret földjére (tarisznyájában a kitűnő Kontrollal), majd néhány tisztességes bérmunka után visszatér hazájába, hogy ott mutassa meg, mire képes. A film erre finoman rá is játszik, de nem tolja túl, ahogy hősének mítoszát, a társadalom reakcióját és az utólagos legendagyártást sem. A Viszkis kompakt, feszes, profi film. Emlékezetes élmény, és ez kevés magyar filmről mondható el.

Olvasd tovább

5

Pappa Pia

pappapiaposter

Rögtön az elején le kell szögeznem: A Pappa Pia végtelenül sablonos és eléggé kiszámítható. Tulajdonképpen már az elejétől kezdve nem tűnt másnak, ígértek humort, némi romantikát és sok zenés pillanatot. Maga a történet sem tartogat semmi különlegességet: Hazamotorozik az évekkel ezelőtt külföldre húzó Tomi és miután kiderül, hogy egy irgalmatlanul gazdag vállalkozónak útban van a csónakház, hát összehozza a régi csapatot, akik jönnek önként (és persze dalolva), megpróbálják saját megmenteni az épületet. Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A szimbolikus-retorikus film / A befogadó kamera

0dslSzőts István, Mundruczó Kornél, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Tarr Béla filmjein át megérkezünk a magyar film, a magyar filmtörténet, esztétika és etika elméleti és gyakorlati kérdéseihez. Vajon miért olyan bonyolultak a modern filmek, amelyeknek egy részét nagyon szeretjük, más részüket kevésbé? Hogyan lehet őket minél árnyaltabban, mélyebben megérteni? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ sokrétű, tudományos igényű, mégis olvasmányos könyvében. Fő célja a médiatudatosság fejlesztése, és ennek érdekében több új megközelítést alkalmaz. Felvázolja a modernizmusok eszmetörténetét, megalapozza a filmek értelmezésének módszertanát, továbbá részletesen elemez kilenc, 1941 és 2011 között Magyarországon készült, hazai és nemzetközi díjakkal elismert filmet. Az eredmény egy igazán korszerű szemlélet és módszer, amely választ ad egyes divatos kortárs művészetelméletek elhajlásának okaira. A könyv alapjául szolgáló PhD-értekezés egyik hivatalos bírálója, Dr. Bencze Lóránt szavaival: Nem valószínű, hogy a jövőben komoly filmelemzés születhet magyarul az értekezés elemzési eljárásainak, problémafelvetéseinek, eredményeinek figyelembe vétele nélkül. (Forrás)

Deák-Sárosi László: László: A szimbolikus-retorikus film – Szőts, Jancsó, Huszárik, Mundruczó, Tarr és a modernizmusok, Magyar Napló, 474 oldal, 2016, 3500 Ft

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Filmek a kezdetektől napjainkig

0ggGelencsér Gábor: Magyar film 1.0 – könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fejezetei részeként jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a könyv segítségével értőbb szemmel, több tudással és nagyobb élvezettel nézik majd a magyar filmművészet nagyszerű alkotásait. Gelencsér Gábor az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docense. 1961-ben született Budapesten. 1986-ban magyar-történelem szakos tanári, 1990-ben esztétika szakos előadói diplomát szerzett. PhD-dolgozatát 2001-ben védte meg. 2008-ban habilitált. Hat önálló kötete, kb. 200 tanulmánya, kritikája és recenziója jelent meg különböző folyóiratokban. Két kiadványba filmes tárgyú lexikon-szócikkeket írt. Több filmes tárgyú tanulmánykötetet, kézikönyvet, lexikont, katalógust szerkesztett, illetve lektorált. Balázs Béla-díjas (2007). (Forrás)

Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0, Holnap Kiadó, 272 oldal, 2017, 3500 Ft

Olvasd tovább