“Óvakodj az embertől, mert ő az ördög eszköze. Isten teremtményei közül egyedül ő öl sportból, pénzért. Megöli testvérét, hogy megszerezze annak vagyonát. Ne hagyjátok, hogy elszaporodjon, mert elpusztítja az otthonát, de a tiéteket is. Verjétek láncra és vigyétek vissza a dzsungelbe, mert ő a halál hírnöke.” Ezek a legendás sorok az 1968-as klasszikusból, A majmok bolygójából valók. Mivel csütörtöktől a magyar mozikba is megérkezik a legújabb feldolgozás, A majmok bolygója: Lázadás, elővettem az eredeti filmet és erről írok most. Az írás erősen SPOILERES, úgyhogy vigyázat!
dráma
Szemekbe zárt titkok (El secreto de sus ojos, 2009)
A kritikát Gevin írta.
A film műfaji besorolásai között nem szerepel a krimi több adatbázisban sem. Hm. Ha a Szemekbe zárt titkok nem egy szövevényes, embert próbáló bűnügyi regény tökéletes megvalósítása vásznon, strukturált érzelmi szálakkal, akkor Michael Bay a legjobb rendező a világon. Tömör, egységes, részletekbe bocsátkozó történet, szerelemről, gyűlöletről, hatalomról, barátságról, 25 évnyi tömény kopó életről, amelyben mindenki megkeresheti, hogy mire érdemes belőle emlékezni és mi az, amit el kell felejteni. Mert az emlékeinken kívül mindent meg tudunk ölni. Benjamin Esposito egy megkeseredett, s mára talán kiüresedett, megőszült zsaru, aki nyugodt évei elébe nézve, úgy dönt regényt ír. Könyvet ír, arról az ügyről, amely szinte egész életén át hajtotta, amelyből megtanulta milyen a veszteség, a megerőszakolt és múltba omladozó szerelem, és a kimondatlan, szemekbe zárt titok.
Fekete hattyú (Black Swan)
Darren Aronofsky új filmje az egyik legvártabb alkotás az idén, melyben a balett világát elegyíti a pszichológiai thrillerrel. Ehhez nincs is szüksége bonyolult történetre, a Black Swant ebből a szempontból egyszerűség és kiszámíthatóság jellemzi, míg minden más tekintetben nagyon is összetett.
Nina (Natalie Portman) a feltörekvő balett-táncosnő, egyike azon esélyeseknek, akik versenyezhetnek a Hatyúk tava egy új változatának főszerepéért. A rendező, Thomas Leroy (Vincent Cassel) azonban nem tartja elég megfelelőnek a lányt a hattyú királynő szerepére, mivel úgy látja, nincs meg benne az az adottság, hogy a szükséges két ellentétes karaktert kiválóan megformálja. A főszerephez ugyanis a fehér és fekete hattyú karaktere egyarán tartozik, és a törékeny, kislányos balerina nem tudja bemutatni a csábító, sötét hattyúlányt. Egy új táncos, (Mila Kunis) a lány igazi versenytársa.
Buried
A filmről NY124 is írt.
A sötétség fekete ködében Zippo lángja villan, Paul Conroy (Ryan Reynolds) csapzott, kissé véres, kétségbeesett arcát pillantjuk meg. Hamarosan kiderül, hogy a szerencsétlen férfi nagyobb szószban van, mint gondolná. A derék Conroy Irakban sofőrködött, azonban konvoját megtámadták, őt pedig egy koporsóban eltemették valahol. Elrablói gyakorlatilag csupán egy félig feltöltött mobiltelefont és az öngyújtót hagyták nála, ami nem csak remek fényforrásként üzemel, de az értékes oxigént is „megcsapolja”. Hamarosan alkalma nyílik beszélni azzal, aki ebbe a reménytelen helyzetbe juttatta, hőn vágyott szabadságának ára 5 millió dollár. E közben sikerül elérnie még néhány embert, úgy tűnik, hamarosan ismét friss levegőt szívhat.
Drámák 2011-ben
Drámákkal bőven el leszünk látva jövőre, alább egy nagyobb adagon rághatod át magad. Amihez van poszter vagy előzetes (esetleg kép) azt kiteszem.
Gwyenth Paltrow a Country Strong című film miatt fakadt dalra. A színésznő egy country énekesnőt játszik, aki karrierjébe úgy próbál új életet lehelni, hogy összeáll egy feltörekvő dalszerző és énekessel (Garrett Hedlund), egy lány (Leighton Meester) is hozzájuk csatlakozik, így turnézgatnak az országban. Paltrow férjét Tim McGraw játssza, aki egyben a csapat menedzsere is lesz.
A Single Man (2009)
Két dolgot lehet az egekbe magasztalni a film kapcsán: a rendező (a stílusikon-szexisten Tom Ford) kifogástalan stílusérzékét és a főszereplő (Colin Firth) hibátlan játékát. Ők ketten ebből az egyszerű történetből olyan brilliánst csiszoltak, ami még sokáig szikrázik-vibrál majd a kollektív tudatunkban.
Az invázió (The Invasion) – kritika
Vannak olyan alapanyagok, amelyeket többször fel lehet használni, Hollywood pedig nem szokott tökölni ilyenekkel és mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül nyúl ugyanahhoz a dologhoz többször is. Itt nem létezik olyan, hogy valamit nem lehet folytatni vagy újraforgatni. A testrablók támadása immáron negyedik verzióban támad a filmvásznon (különféle átiratai meg ezerféle darabban a tékákban).