0

Wind River – Gyilkos nyomon (Wind River)

windriverposter

A Sicario-t és A préri urait is belengte egyfajta különös atmoszféra, amely egyrészt a hozzáértő rendezőknek, illetve a remek forgatókönyvnek volt köszönhető. Mindkettőt szokás neo westernként körülírni és hát az említett filmek írója, Taylor Sheridan új története kapcsán nem is tért el ettől. Csak éppen a közeg változik, amely ezúttal egy indiánrezervátum, ahol a kietlen tájékot hó borítja, kegyetlen hideg van, itt aztán nem nagyon tud magával mit kezdeni az ember. Olvasd tovább

0

Utat készíteni – Az ígéret (2016)

írta Nikodémus

2017-09-az-ígéret-1

Túl véres volt nekünk, közép-európaiaknak a XX. század ahhoz, hogy naivan (avagy cinikusan) legyintsünk egy-egy újabb népirtás hírének hallatán. Kegyetlen tudás ez, mely mögött zsigeri ellenszenv, érthetetlen indulatok és megannyi, tragikusan megfeneklett megbékítési kísérlet keserű megtapasztalása rejlik. Talán ezért érzünk innen, a Kárpát-medencéből is kitüntetett rokonszenvet az örmény nép szakadatlan kálváriája iránt, melynek egyik legtragikusabb fejezetét most végre nagyvásznon is elmesélik. Kirk Kerkorian emigráns üzletember, Terry George, a Hotel Ruanda rendezője, illetve Christian Bale, Oscar Isaac és Charlotte Le Bon színészek fogtak össze, nehogy az első világháború törökök által végrehajtott örmény népirtása feledésbe merüljön. A nálunk augusztus derekán bemutatott Az ígéret tehát dicséretes vállalkozásból született, fontos film, még ha nem is olyan emlékezetes, mint amilyen lehetne.

Olvasd tovább

1

Batman and Harley Quinn

2017-09-batman-and-harley-quinn-1írta Nikodémus

Illő volt a Batman – The Animated Series ’92-es indulásának 25. évfordulóján egészestés animációval tisztelegni a sötét köpenyes hős előtt, középpontba állítva a régi sorozat találmányát, Harley Quinnt. Sam Liu mellé beszállt a kultstátuszba emelkedett neo-noir animáció alkotógárdája, és a végeredményt elnézve láthatóan sok mindent akartak. Túl sok mindent. A Batman and Harley Quinn-en érezhető az ambíció, és bőszen keresi a hangját: az a baj, hogy a film végéig nem találja, ám ha a kitartóbbak el is jutnak idáig, alapos csalódásban lesz részük.

Olvasd tovább

0

Röviden: Naked

nakedmovieNagy lehetőségeket kínálnak az időhurkos témák, ennek csak az alkotók fantáziája, a költségvetés és a producerek szabhatnak határt. Lehet akár rendkívül viccesen tálalni (Idétlen időkig), vagy akár izgalmasan (Időbűnök) is. A lényeg, hogy az alaphelyzet kellőképpen érdekes legyen, fenntartsa a kíváncsiságunkat és ne kihagyott ziccerként tekintsünk rá (mint pl. az ARQ). Tegyük be a képletbe Marlon Wayans-t. Késő, már benne van. Mire számíthatunk? Olvasd tovább

4

Pappa Pia

pappapiaposter

Rögtön az elején le kell szögeznem: A Pappa Pia végtelenül sablonos és eléggé kiszámítható. Tulajdonképpen már az elejétől kezdve nem tűnt másnak, ígértek humort, némi romantikát és sok zenés pillanatot. Maga a történet sem tartogat semmi különlegességet: Hazamotorozik az évekkel ezelőtt külföldre húzó Tomi és miután kiderül, hogy egy irgalmatlanul gazdag vállalkozónak útban van a csónakház, hát összehozza a régi csapatot, akik jönnek önként (és persze dalolva), megpróbálják saját megmenteni az épületet. Olvasd tovább

2

McLaren / Williams

írta Nikodémus

2017-09-mclaren-williams-1

Nincs az az ordas közhely, amit el ne sütöttek volna már, ha szóba kerül a Forma-1. Száguldó cirkusz, a motorsport csúcsa, az autóversenyzés királykategóriája, az adrenalin-táplálta playboy-élet, a száguldás varázsa, a halál forró lehelete… soroljam még? Tény, hogy a lassan immár hetvenéves sportág az utóbbi negyven évben vészesen elüzletiesedett, melyben alig maradt már helye tradícióknak, csapathűségnek, nyílt és őszinte küzdelemnek vagy az adott szó becsületének, s ezért is értékes az a két dokumentumfilm, melyet az idényről idényre cserélődő bizniszcsapatok közül két patinás istállóról készítettek: a McLaren és a Williams évtizedek óta ott lohol a Ferrari mellett, ám kacskaringós történetük a tűzvörös paripákénál jóval kevésbé ismert.

Olvasd tovább

1

Sokkal több, mint testőr (Hitman’s Bodyguard)

sokkaltobbmint

Kicsit rugóznék azon, hogy a poszter kicsit félrevezető, amire azért a magyar címválasztás is (még ha viccesen is, de) rátesz egy lapáttal. Miért is kellene párhuzamot vonni Kevin Costner Több, mint testőre és e film között? Olyan, mintha a két főszereplőnek a Kék Osztriga bárban lenne a helye. Csak nyugi, nem egy félresikerült, meleg poénokra építő akciófilmről van szó. Olvasd tovább

1

A szerencse háza (The House)

house

A kaszinózás kőkemény és ugyebár a szerencsejáték veszélyekkel jár. A rendszeresen hangoztatott alapszabály, hogy a Ház mindig nyer, vagyis a szervezők rendszeresen vaskos összeget tehetnek zsebre. És bizony mindent meg is kell tennie, hogy jól hozzon a bolt és ne nézze le őket senki. Nem csupán a csalókkal kell szembenézniük, ott vannak a rend lefizethetetlen őrei, de számolni kell a gengszterekkel is, akik nem nézik jó szemmel, ha a területükön ügyködnek, esetleg lecsippentenek valamennyire nyereséget a hasznukból. Megjárta Molly Bloom is, de Sam Rothstein (Robert De Niro) szintén tudna mesélni. Olvasd tovább

1

Superman: Doomsday (2007) / Justice League: The Flashpoint Paradox (2013)

írta Nikodémus

2017-08-superman-doomsday-flashpoint-paradox-1a

Még július végén számoltunk be arról, hogy a Warner bejelentései alapján mi várható DC animációs fronton, s ennek örömére pótoltunk két olyan filmet, melyek biztosan alapul fognak szolgálni a a nagy tervekhez. Jöjjön hát a Death of Superman képregény „megzenésítése” tíz évvel ezelőttről, valamint a Flashpoint Paradox a közelmúltból.

Olvasd tovább

1

Röviden: Védelmezők (The Guardians)

guardians2Az orosz X-Men – nagyjából ennyi juthatott eszünkbe az első előzetes láttán. A lényeg, hogy még a hidegháború alatt a genetika bevetésével létrehoztak néhány különleges képességgel bíró embert. Van itt nagy erejű medveember, rendkívül gyors, görbe kardokkal felfegyverzett férfi, köveket-sziklákat mozgató és használó alak, illetve a dögös vízilány. Az évek során nyomuk veszett, eltűntek a figyelő szemek elől, ám amikor egy közös(en utált) ismerősük a hazát fenyegeti ismét be kell vetniük magukat. Elena Larina őrnagy a film Nick Fury-ja, ő hozza össze a nagy csapatot.

Nem vádolhatóak azzal az alkotók, hogy túl sokat foglalkoztak volna forgatókönyvvel tulajdonképpen az egész olyan, mintha pár összefirkált papírlap alapján dolgoztak volna. Sablonosnál is sablonosabb a cselekmény, a szövegeket pedig jobb, ha nem értékeljük. Felkeresik a rendkívüli négyest, harcba indulnak, csúnyán elbuknak, majd némi upgrade-et követően újra nekiveselkednek. Tulajdonképpen az akciójelenetek jó része eléggé pofás, ám önmagában mindez kevés. Agyatlan durrbelebumm non stop hősködést könnyen ki lehetett volna hozni belőle, de eléggé félresikerült, ráadásul gyermeteg is. Olykor az Asylum trashcég munkáihoz hasonlít, a főgonosz eléggé röhejesen néz ki. Gyenge eresztés, bár a tizenéves korosztálynak valószínű, hogy tetszeni fog. Olvasd tovább

2

Godzilla: Resurgence

godzillaposzterjapan

Fejüket vakaró, tanácstalan állami tisztviselők és beosztottaik próbálnak rájönni, hogy mi is történhetett a Tokiói-Öbölben. Erősen gondolkodnak és vállukat vonogatva találgatnak, valamit mondani kellene a jónépnek. Aztán kiderül, hogy a probléma eléggé méretes, ami ismét azzal jár, hogy összehívnak egy gyűlést, majd újra tanácskoznak és megint ötletelnek, majd újra és újra végigmegyünk ezen a procedúrán. Ebben a folyamatban részt vesz mindenki, a nagykutyáktól kezdve az alkalmazottakig. Nagyjából egy órának kell eltelnie, mire végre tesznek is valamit.

Hollywoodban mindezt 5-10 perc alatt lezavarnák leegyszerűsítve és a gigantikus lény térdig állna a roncsok és a rá kilőtt töltényhüvelyek között. Olvasd tovább