13

A közösségi háló / Catfish

írta Nikodémus

2010-11-the-social-network-catfish

Vallomással kezdem: nem vagyok fenn a facebook-on, és annak idején az iwiw sem hozott lázba. Elhűlve figyeltem, ahogy ismerőseim egymás után tapadnak rá véglegesen gépükre, hogy rég elveszett vagy újonnan megtalált ismerőseik után kutassanak, netán baráti körük tagjainak aznapi hangulatait fürkésszék. Az akár harmadik információs forradalomnak is nyugodtan nevezhető őrület odáig dagadt, hogy immár Hollywoodnak is megéri megénekelni, mégpedig decens előadásban, jó nevű rendező dirigálásával. Van itt azonban egy zavaró apróság: egy minimál-stílusban forgatott dokumentumfilm, amely megkavarja a dolgokat. És engem is – duplakritika.

3

A közeljövő űrlényes filmjei

0p

Néhányan írtátok, hogy szeretnétek látni egy olyan összeállítást, amelyben a közeljövő űrlényes filmjeiről esik szó. Itt egy kis válogatás, először azokról esik szó, amihez már készült előzetes vagy poszter, majd jön a többi.

Lorien bolygó lakóit megsemmisíti egy másik faj és csak kilenc tininek, illetve azok védelmezőinek sikerült megmenekülniük, a Földön keresnek menedékét, itt élnek tovább. Ám ide is követik őket és numerikus sorrendben végeznek az életben maradottakkal, a harmadikat megölték, a negyedik következik, aki John Smithként Ohioban lakik. A főhőst Alex Pettyfer játssza, testőrét Timothy Olyphant  alakítja. A produkciót február 18-án mutatják be. A trailer alapján kissé olyan, mintha az X-Ment koppintották volna le. D.J. Caruso rendezte a filmet, korábban Michael Bay gondolkodott azon, hogy megrendezi.

 

35

Mit látnál szívesen egy idegen inváziós filmben?

Az elkövetkezendő időszakban nem lesz hiány űrlényekből, jönnek, pusztítanak, mi pedig jobb esetben popcornt majszolva hátradőlve élvezzük, ahogy szétkapják a bolygót, majd az amcsik (hát ki más?) visszavágnak, rosszabb esetben pedig szétunjuk magunkat a látottakon. Shia LaBeouf vagy Will Smith, mindegy, a lényeg, hogy legyen élvezetes. Ma vetették fel a Battle: Los Angeles posztjában egy-két kérdés, amelyekre válaszokat várunk (várnánk).

Mit látnátok szívesen egy olyan filmben, ahol idegenek rohanják le a Földet? Egy Michael Bay vagy Roland Emmerich-szerű produkciót? Vagy esetleg egy kisebb költségvetésű, egy helyen játszódó, pár szereplős sci-fi drámát (a Pontypool űrlényes verzióját)?

Robbanjon szét minden a főhősök körül, ahol szemkápráztató akciójelenetek tengerében a macsó központi figura végül leküzdi a problémát? Vagy egy olyan film kellene, ahol nem is látni az alieneket, néha felbukkannak, majd eltűnnek, de tudjuk, hogy köztünk vannak (pl. Jelek).

És mely sablonok azok, amelyeket ha századjára látsz, akkor sem zavar? Kikkel van már tele a tököd, mely színészekkel tudnál elképzelni egy ilyen produkciót, illetve szerinted hogyan tudnának újat mutatni a filmesek.

3

Robert Downey Jr, azon kevesek egyike, akinek sikerült visszakapaszkodnia az élvonalba

Robert Downey Jr.-nak minden adott volt, hogy ismertté váljon, hisz’ filmes családba született, ám a drogok miatt karrierje mélypontra került. Downey Jr. azonban összeteheti a két kezét és hálás lehet a producereknek, illetve a közönségnek, akik miatt ismét élvonalbeli filmekben vállalhatott szerepet, beállhat John Travolta és Mickey Rourke mögé, ugyanis a feledés homályából tért vissza. (Az iromány összeállításához az imdb-t és a wikipedáit használtam.)

Downey Jr. 1965 április 4-én született, apja az underground filmművészetben tevékenykedett íróként, producerként, rendezőként és operatőrként, édesanyja pedig ezekben az alkotásokban játszott. 5 évesen már apja filmjeiben játszott, a Pound abszurd vígjátékban tűnt fel, ahol egy beteg kutyát formált meg, majd 7 évesen a Greaser’s Palace szürrealista alkotásban láthatta őt a közönség. 10 évesen klasszikus balettot tanult Angliában, majd New Yorkban a Stagedoor Manorba járt. 1978-ban szülei elváltak, Downey Jr. pedig apjával Kaliforniába költözött, ám később visszautazott New Yorkba, hogy színészi karrierjének szentelje életét.

13

A Tim Burton-féle Superman

A negyedik Superman film buktája után a Warner továbbra is folytatni szerette volna a franchise-t, sok rendező és színész megfordult a produkció háza táján, míg végül Tim Burton szerződött le a rendezésre és Nicolas Cage pedig a főszerepet játszotta volna. Előbbi 5 millió, utóbbi 20 millió dolláros gázsit vághatott zsebre, ugyanis olyan szerződést kötöttek, ha nem valósul meg a film, akkor is megkapják az összeget. Márpedig az alkotás nem jött össze, pedig már majdnem elkezdődött a forgatás.

Olvasd tovább

16

Kérdés: Kedveled az ál-dokumentumfilmeket?

Nem a XX. század végén kezdődött, pedig az Ideglelés (Blair Witch Project) gigantikus profitja után szerintem mindenki arra várt, hogy olyan alkotások tömkelege árassza el a mozikat, ami az egyik szereplő szemszögéből mutatta be a történéseket, úgy, ahogy az éppen a felvevő készüléket tartotta. A 60.000 dollárból készült horror csak Észak-Amerikában 140 millió dollárt termelt.

Az elmúlt 1-2 évben megszaporodtak azok a filmek, amelyek hasonló stílusban készültek. 2008-ban a Cloverfieldet láthattuk, amiben egy csapatnyi tini próbálta túlélni a New York városában tomboló szörnyet. A folytatása szóba jött, de a mai napig nem történt előrelépés az ügyben. George A. Romero is próbálkozott, természetesen ő a zombikat eresztette rá a szereplőkre, de A holtak naplója keveseket érdekelt. A Negyedik típusú találkozásokhoz az alkotók leforgatták a jelenet archivnak tűnő felvételét.

Olvasd tovább

10

Feketén-fehéren

A Lumiere-fivéreket gondolom senkinek nem kell bemutatni. Egy csapásra megváltoztatták a világ menetét. Nézzétek meg az alábbi kis szösszenetet 1895-ből.

A fekete-fehér filmek egészen más hangulatúak, mint színes társaik, a némafilmek pedig csak fokozzák ezt a különlegességet. Higgyétek el, néha egy némafilm sokkal beszédesebb mint egy hangos. Az alábbi összeállításban a legkedvesebb fekete-fehér filmjeimet állítottam össze (kivételesen rangsorban). Sajnos túl sok van, amelyeket még nem sikerült megnéznem, de szerencsére a youtube a barátunk. 🙂 Kis segítség hogy könnyebben emlékezzetek régi filmekre és tudjatok játszani.

 

Olvasd tovább

38

Kedvenc rendezőid?

Megint játsszunk egy picit. A dolog épp úgy zajlik mint korábban, én leírom nekem kik a kedvenceim, aztán aki szeretné, csatlakozik és leírja szépen a sajátjait. Ma, a filmrendezők vannak soron.

Nem számít él vagy már meghalt, aktív vagy visszavonult, kiégett vagy sem, egész életpálya sem lényeg, elég ha egy olyan filmet készített, amely nagy hatással volt rád. Tudom hogy iszonyú sok a jó rendező (ITT egy kis segítség) és nehéz kiválasztani a tíz legkedvesebbet, de azért csak hajrá!

Íme az én listám (pár videóval, de nézzétek el, hogy mindegyikhez csak egyet tettem be) akinek van kedve, beszállhat.

1, James Cameron

 

Olvasd tovább

92

Kérdés: Melyik magyar regényből látnátok szívesen nagy költségvetésű hollywoodi filmet?

Rengeteg olyan regény íródott itthon az évtizedek alatt, amely könnyedén képezhetné az alapját egy-két nagyobb költségvetésű hollywoodi filmnek. Jómagam inkább a ponyva-illetve szórakoztató regényeket (azon belül is sci-fi vagy fantasy) részesítem előnyben, úgy gondolom, hogy a Mysterious Universe címszó alatt íródott kalandok remekül megállnák a helyüket a mozivásznon is, York Ketchikan vagy Brett Shaw karaktere remek főhős lehetne, akiket nem csak nagyszerű humorérzékkel áldott meg az író, hanem fantasztikus esetekbe is keverednek.

Vagy akár elővehetnék Cherubion világát is, Jeffrey Stone (Nemes István) az Éj-és Hajnal trilógiáját vetette papírra és (szerintem) sajnos azóta se írt ilyen szórakoztató és élvezhető regényeket. A központi szereplő Leon Silver egy másik világba kerül, ahol három vezér zászlaja (Choler, a Sötét Láng Ura a fekete mágia mestere. Melan, a Technokrata, a gépezetek és józan logika megszállottja, Sang, az Eszelős kiszámíthatatlan), alá egyesülnek az itt élő lények és mindenki azt a személyt látja Silverben, aki elhozza a békét erre a földre. Silver először csak értetlenül pislog, majd lassan felfedezi a benne szunnyadó erőket, több zűrbe is belekeveredik és a környék legjobb csaja (azaz boszorkánya) is az övé lesz. (Stone után Douglas Rowland tett le még négy regényt.)

De megemlíthetnénk a M.A.G.U.S.-t is, ahol kalandozók, mágusok, bárdok, tolvajok kerülnek különféle veszélyes helyzetekbe, van aki kardjának és több éves harci tudásának segítségével éli túl az egyes eseteket és van aki ügyességére, rafináltságára támaszkodik. Nem csak közismert és nagy rajongótáborral büszkélkedő szerepjáték, hanem született jó néhány regény is: pl Nyulászi Zsolt (Dale Avery) vagy Raoul Reiner (Kornya Zsolt).

Ha klasszikust kellene említeni, akkor az Egri csillagokból izgalmas, látványos, pompázatos filmet rittyenthetnének össze (bár az ebből készült magyar alkotást maximum effektek terén múlnák felül) mondjuk Ridley Scott prezentálásában. Esetleg Roland Emmerich? Vagy Michael Bay? Á, nincs benne helikopter. És vajon az Álomgyár Az ember tragédiájával mit tudna kezdeni?

5

Élet a multiplexen túl

1cc

Moziba járni valaha élő, közösségi élmény volt. De a lélektelen, büdös, cukros üdítőktől ragadó multiplexek egyre kevésbé tudnak versenybe szállni a szélessávú internettel és az egyre könnyebben megfizethető házi vetítőkkel. Miközben a zeneipar magáévá tette a letöltést, reneszánszát éli az élő zene és az előadók jobban keresnek mint valaha, addig a filmstúdiók körömszakadtáig igyekeznek fenntartani a régi rendszert és egyre nagyobb költségvetésű de egyre kisebb közös nevezőjű filmekkel igyekeznek elcsábítani minél több embert a kanpéról. Hollywood és a miltuplexek a 3D-ben látják a megoldást, amiért 30%-kal többet lehet kérni és – egyelőre – nem letölthető. Szerencsére vannak olyan független mozik, láncok és kezdeményezések, amik rájöttek, hogy nem feltétlenül a terméket kell manipulálni, hanem „élményt” kell nyújtani, amiért érdemes kimozdulni otthonról. Egyben megmutatják, hogy a multiplexen túl is van élet, és ez nem csak iráni művészfilmeket vagy dán szocio-drámákat jelent. Ti hajlandóak lennétek többet fizetni azért, hogy a mozi ne csak ilyen legyen?

21

Lecter kultusz

Thomas Harris 1981-ben írta meg a Vörös Sárkányt, amiben volt valaki, akire sokan felfigyeltek, igaz csak egy mellékkarakter, de mégis felkeltette az emberek kíváncsiságát. Meg is filmesítették 1986-ban Az Embervadász c. filmben- amit nem láttam- de a 2002-es újraforgatott változatot igen. 1988-ban a szerző megírja az A bárányok hallgatnak c. regényét, amelyet 1999-ben a Hannibal, majd 2006-ban a Hannibal ébredése követ.

Az alapötletem az volt, hogy egyenként lesznek posztok a tetralógia darabjairól, de azt hiszem egyben mégiscsak izgalmasabb lesz említést tenni a filmekről. Kronológiai sorrendben haladunk, így azt hiszem átláthatóbb lesz, ráadásul az alkotások szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

Olvasd tovább