0

Röviden: Teljesen idegenek (2016)

írta Nikodémus

2017-10-teljesen-idegenekVannak filmek, melyeknek egészen különleges sors jut. A Teljesen idegenek bemutatója idején nem keltette fel sokak figyelmét, aztán szép lassan megtalálta a maga közönségét, mi több, témája nyomán csaknem össztársadalmi vita kerekedett. Az alaphelyzet nem is lehetne egyszerűbb: egy baráti családokból álló társaság ül le a vacsoraasztal mellé, hogy olaszos vidámságban töltsenek el egy közös estét. Miután végeztek az előétellel, valaki felveti, tegyék ki okostelefonjukat – s egyúttal privát szférájukat – az abroszra, és minden aznap este befutó üzenetet osszanak meg egymással. Paolo Genovese feszes kamaradrámája elsősorban a kínos titkok fordulatos leleplezésére utazik, ám miközben magánéletünk végérvényesen megváltozott határait feszegeti, a nézőt egyre inkább a fokozatosan napvilágra kerülő privát élethazugságok erkölcsi súlya nyomja. S amint az utolsó fordulat ironikusan üzeni: következetes önvizsgálat nélkül az ember minden törekvése csupán délibábos világjobbítás – katasztrofális következményekkel.

Olvasd tovább

2

The Crown – 1. évad

írta Nikodémus

2017-10-the-crown-1

VI. György király – ebből a filmből lehet ismerős – (Jared Harris – ő pedig innen) éppen krákog. A köhögés csaknem fulladozásba torkollik, előkerül a zsebkendő, ami aztán megtelik vérrel. A második világháborúban vagyunk, majd ugrunk az immár nagybeteg király nagyobbik lányának, Erzsébetnek az esküvőjére. Az arisztokratikus pompát azonban megelőzi egy szűk körű szertartás. Vőlegényének, Fülöp hercegnek (Matt Smith) le kell mondania minden rangjáról (többek között a görög trón-várományosságról), hogy feleségül vehesse a (most még) hercegnőt. Sötét terek és még sötétebb tekintetek üzenik: a brit főméltóságok nem látják szívesen a kissé izgága, lázadó jellemű Fülöpöt az udvarban. Pedig sejtik, hogy nemsokára ő is mellékszereplő lesz választottja, az események tragikus alakulása folytán királynővé koronázott II. Erzsébet (Claire Foy) oldalán. Ez a felütése a Netflix (Sonyval együtt készített) presztízs-sorozatának, mely a leghosszabb ideig (mindmáig) uralkodó brit királynő pályáját követi végig. Peter Morgan író-kreátor rutinosan (hiszen ismerős neki a terep) nem is hibázza el: már az első évad alapján kijelenthető, hogy a Crown az utóbbi idők egyik legkimunkáltabb sorozata.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Animáció háromszor

0anim1Noha születtek idehaza Macskássy Gyula (1912-1971) színrelépése előtt is animált filmkísérletek, a világ az ő műveinek köszönhetően fedezte fel a magyar animációt. Többek között ezért tartja őt a hazai rajzfilmgyártás atyjának a filmtörténeti kánon. A bőséges képanyagot, valamint az emblematikus filmalkotásokat is tartalmazó kötet amellett, hogy felvázolja az egyes művek (film)történeti közegét és társművészeti hátterét, részletesen bemutatja e szerteágazó pálya kulcsfontosságú fejezeteit, és eligazít az életmű egyes fázisai, a személyes motívumok, valamint a technikai részletek között. (Forrás)

Macskássy Kati, Orosz Márton, Orosz Anna Ida: Macskássy Gyula animációsfilm-rendező tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője, MaNDa Kiadó, 275 oldal, 2015, 3791 Ft

0anim2Az animációt a közvélekedés még ma is nagyobbrészt a szórakoztató gyermekrajzfilmekkel azonosítja. Pedig e nagymultú – az élő filmnél is korábbi – kiterjedt művészeti ágnak beláthatatlanul gazdag irányzatai, kísérletei, alkotói életművei vannak már vagy másfélszáz éve. Ennek áttekintésére, esszéisztikus, élményközpontú megismertetésére vállalkozott a képzőművész-rajzfilmes M. Tóth Éva, aki az animáció világtörténetén túl különös figyelmet szentel a műfaj hazai történetének, nagyjainak és jelenlegi problémáinak, és személyes érintettségét sem tagadva idézi fel a Pannónia Filmstúdió aranynapjait. (Forrás)

M. Tóth Éva: Aniráma – Animációs mozgóképtörténet, Kortárs Könyvkiadó, 124 oldal, 2010, 3325 Ft

0anim31999-ben jelent meg a Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948-1998 című kötet a Balassi Kiadó gondozásában, amely az államosított magyar animációsfilm-gyártás történetét dolgozta fel. A könyv kedvező fogadtatása és az animációs filmek iránti érdeklődés újjáéledése arra indította a szerzőt, hogy mélyebbre ásson az időben, s mentse meg az utókor számára azokat a ma még szórványosan fellelhető tárgyi és szellemi emlékeket, amelyek az animációval foglalkozó magyar vagy magyar származású művészektől fennmaradtak. Dizseri Eszter azt kutatta, honnan, mely műhelyekből indult útjára a 20. század legelején a magyar animációsfilm-művészet, kik voltak, akik kísérleteikkel, majd később művészi produkcióikkal először igazolták e sajátos műfaj létének jogosultságát. (Forrás)

Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió – Az animáció magyar műhelyei, Balassi Kiadó, 182 oldal, 2009, 3610 Ft

4

Az utolsó mohikán – 25 éves Michael Mann műve

lastofthemohicansAz utolsó mohikán népszerű regénynek számít, több mozis-és tévés adaptáció készült, de született rádiójáték is a könyv alapján. Valószínűleg az olvasók többsége Michael Mann 1992-es verziójára emlékszik, amely éppen a héten lett 25 éves. Mann egyébként gyerekként odavolt az 1936-ban kiadott produkcióért, három vagy négy évesen látta először George B. Seitz rendezését és elhatározta, ha lehetősége nyílik rá, akkor ő is leforgat egy alkotást. Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Nagyszerű rögeszmém, a film

0bbÉpp öt éve, 2012-ben mutatták be a neves olasz filmrendező, Bernardo Bertolucci máig utolsó filmjét, ami jó alkalom arra, hogy ajánluk ugyanabban az évben magyarul is megjelent interjúkötetét.

A kötet a világhírű olasz rendező 1962 és 2010 között folyóiratokban megjelent írásaiból: esszéiből, visszaemlékezéseiből és a vele készült beszélgetésekből nyújt válogatást. Bertolucci írásaiban nemcsak a saját filmművészetéről beszél, hanem a filmművészetről és egyben a világról alkotott elképzeléseiről is. Bertulucci rendkívül szókimondó és szuggetív alkotó – könyve letehetetlen olvasmány. (Forrás)

Emitt kritika is olvasható a kötetről.

Bernardo Bertolucci: Nagyszerű rögeszmém, a film – Írások, emlékek, interjúk, Pesti Kalligram, 292 oldal, 2012, 3300 Ft

2

Their Finest / The Lost City Of Z (2016)

írta Nikodémus

2017-09-their-finest-the-lost-city-of-z-1

Van abban valami tragikusan groteszk, ahogy a nyugati ember ellustult. Amint a fogyasztói társadalom modellje a múlt század közepétől egyre növekvő szabadidőt tett lehetővé polgárai számára, kihívás híján vészes gyorsasággal adtuk fel életfordító motivációinkat. Megszállott emberek nyújtotta rendkívüli teljesítményeket persze mostanság is szeretünk figyelni – leginkább kívülállóként, kényelmes fotelban ücsörögve. Lissa Evans és David Grann regényének főhőse, Catrin Cole és Percival Fawcett egyaránt speciális körülmények által edzett, eltökélt figura, történetük ideális alapanyag egy-egy jólesően régimódi filmhez.

Olvasd tovább

1

30 éves a Hellraiser

hellraiserSzadomazo bőrruhás lények, halál, brutalitás, groteszk képek – Clive Barker klasszikusa. Adott egy furcsa puzzle dobozka, ami extázist, gyönyört és kínt ígér. Miután Frank kinyitja testét darabokra szaggatja néhány ijesztő lény. A férfi testvére, Larry és annak felesége, Julia, illetve lányuk, Kirsty beköltöznek a házába. És egy baleset után Frank újra ember lehet. Viszont éppen Kirsty áll az útjába, aki egyezséget köthet a démoni cenobitákkal. 30 éves a horror, ennek örömére pötyögtem le pár érdekességet róla. Olvasd tovább

0

25 éves a Komputerkémek

sneakers2Szerencsére a 90-es években sem szenvedtünk hiányt a paranoia filmekben. A teljesség igénye nélkül mondanék párat: Összeesküvés-elmélet, A közellenség, Az utolsó esély, A szomszéd. És ott volt még a Komputerkémek is, amiből egészen feszült és izgalmas produkció kerekedett ki. Robert Redford irányítja azt a profi kis csapatot, ami legálisan vállalatok és pénzintézetek biztonsági rendszereit teszteli. De minden a feje tetejére áll, amikor államérdekből meg kellene szerezniük egy bizonyos fekete dobozt. És ez az eszköz sokat ér, nagyon sokat, egyesek ölni is hajlandóak érte. Olvasd tovább

0

Utat készíteni – Az ígéret (2016)

írta Nikodémus

2017-09-az-ígéret-1

Túl véres volt nekünk, közép-európaiaknak a XX. század ahhoz, hogy naivan (avagy cinikusan) legyintsünk egy-egy újabb népirtás hírének hallatán. Kegyetlen tudás ez, mely mögött zsigeri ellenszenv, érthetetlen indulatok és megannyi, tragikusan megfeneklett megbékítési kísérlet keserű megtapasztalása rejlik. Talán ezért érzünk innen, a Kárpát-medencéből is kitüntetett rokonszenvet az örmény nép szakadatlan kálváriája iránt, melynek egyik legtragikusabb fejezetét most végre nagyvásznon is elmesélik. Kirk Kerkorian emigráns üzletember, Terry George, a Hotel Ruanda rendezője, illetve Christian Bale, Oscar Isaac és Charlotte Le Bon színészek fogtak össze, nehogy az első világháború törökök által végrehajtott örmény népirtása feledésbe merüljön. A nálunk augusztus derekán bemutatott Az ígéret tehát dicséretes vállalkozásból született, fontos film, még ha nem is olyan emlékezetes, mint amilyen lehetne.

Olvasd tovább

0

Játsz/ma: 20 éves a 90-es évek egyik legjobb thrillere

jatszma3Ütős, fordulatos és izgalmas thriller a Játsz/ma. Sajnos manapság effélét ne készítenek. Nem csupán a főszereplő próbál rájönni, hogy mi történhetett vele, de a film eléri, hogy a néző is elgondolkodjon, hogy mit tenne hasonló esetben. Michael Douglas alakítja Nicholas Van Ortont, az eléggé vagyonos, ám egyúttal kissé unott bankárt. Születésnapjára öccsétől furcsa ajándékot kap: a Civil Rekreációs Szolgálat ajánl kártyáján valamiféle játékot. Kíváncsiságától hajtva utánanéz, hogy mégis miről lenne szó, elmegy a céghez és mire észbe kap máris felfordul az élete. 20 éves a Játsz/ma! Olvasd tovább

1

Batman and Harley Quinn

2017-09-batman-and-harley-quinn-1írta Nikodémus

Illő volt a Batman – The Animated Series ’92-es indulásának 25. évfordulóján egészestés animációval tisztelegni a sötét köpenyes hős előtt, középpontba állítva a régi sorozat találmányát, Harley Quinnt. Sam Liu mellé beszállt a kultstátuszba emelkedett neo-noir animáció alkotógárdája, és a végeredményt elnézve láthatóan sok mindent akartak. Túl sok mindent. A Batman and Harley Quinn-en érezhető az ambíció, és bőszen keresi a hangját: az a baj, hogy a film végéig nem találja, ám ha a kitartóbbak el is jutnak idáig, alapos csalódásban lesz részük.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A mai film szimbolikája

0kjKirály Jenő, a Balázs Béla- és Hauser Arnold díjas szerző új könyve – A mai film szimbolikája – azt kutatja, hogy korunk emberének lelki és társadalmi problémái miként jelennek meg általában a kor tipikus és különösképpen a legújabb idők jelentős, reprezentatív filmjeiben. A filmek gyakran a társadalomtudományokat megelőző érzékenységgel mutatják be a lelki hidegség és közöny, a szellemi cinizmus, az önimádat és a szenvedélybetegségek elhatalmasodását, a nemi szerepek bomlását, a házasság válságát, a gyermekkor eltorzulását és az ennek nyomában járó általános infantilizációt, a konkurencia elvadulását és a korrupció elhatalmasodását, a társadalmakon belüli és a társadalmak közötti kiéleződő viszonyokat, az életszínvonal különbségeinek abszurddá és elviselhetetlenné válását. A szerző könyve a mai turbókapitalizmus kártékonyságának előrejelzéseit már a némafilmben kimutatja, de a végeredmény, az emberiesség összeomlása jellemzésére összpontosít, melyet a könyv első részének döntő fejezetében, a Saul fia című film vizsgálata során összegez.

Részletesen elemzi azokat a kimagasló filmeket, melyek nagy ugrásokat jelentettek a mai stílus és élményvilág felé, így Hitchcock Psychoját, melynek történeti jelentősége, hogy a fenséget leváltja benne az iszonyat, s a melodrámát a thriller. Kiemelten tanulmányozza Pasolini Salo – Sodoma 120 napja című filmjét is, mely a szerelem nyers szexualitás általi leváltását mutatja be. Verhoeven filmjei elbúcsúztatják a klasszikus hősiesség- és boldogságmitológiát. Ezúttal a szerző részletesen elemzi a korábbi könyveiben is minduntalan emlegetett Turks Fruit című filmet, mint az utolsó jelentős tragikus románcot. Végső áttekintésben kibontakozik a boldogságmitológia leváltása az iszonyat és kéj mitológiája által, mely a XX. század második felében zajlott le.

Olvasd tovább