0

Ha nem zavar a reklám!

tv-ajanloNézzük, mit ad a doboz bejgli-majszolás, ajándék-ízlelgetés és rokonlátogatás mellé.

VASÁRNAP

RTL Klub – 18.45 – Aranyhaj és a nagy gubanc (2010) – A Disney Pixar-korszakának egyik első munkája.

RTL II – 20.00 – A barátságos óriás (2016)Spielberg kissé nyögvenyelős CGI-meséje.

FilmPlusz – 20.30 – A hobbit – Váratlan utazás (2012) – A Gyűrűk Ura helyett…

Duna TV – 20.35 – Legyetek jók, ha tudtok (1983) – Mese egy őrült papról, aki kirángat mindenkit a komfortzónájából.

Cool – 20.40 – Demóna (2014) – A klasszikus mese a gonosz szemszögéből.

MoziPlusz – 21.00 – Még drágább az életed (1990) – Mert nincs karácsony John McClane nélkül.

TV2 – 21.15 – Reszkessetek, betörök! (1990) – Volt némi huzavona, de idén sem ússzuk meg Kevin rosszcsont-kodását.

M3 – 21.20 – Pál utcai fiúk (1969)Fábri Zoltán klasszikusa Molnár Ferenc regényéből.

SuperTV2 – 22.15 – X-Men – Az eljövendő múlt napjai (2014)Bryan Singer és a szereplőgárda mennybe megy… illetve vissza az időben, hogy megakadályozza önnön kipusztítását. Ja, és Quicksilver megkóstolja az aznapi menüt.

0qs

Olvasd tovább

5

Kincsem

írta Nikodémus

2017-12-kincsem-1

Kérdezhetnéd, hogy mire ez az írás éppen most. Hisz a film megfutotta a maga (nagyonis jó) pályáját: kilenc hónappal ezelőtti bemutatója óta 450 000 nézőnél tart, nemrég jött ki DVD-n, és hamarosan elfoglalja megérdemelt helyét a tévék ünnepi műsorkínálatában. S jól van ez így. Talán épp ez utóbbi az ürügy, hogy néhány sor mégis kerüljön a blogra Herendi Gábor filmjéről, mely tizenkilencre lapot húzva kockáztatott, és nyert.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Karöltve a kísértettel

0bbAz ismert filmesztéta és irodalomkutató Hamar Péter Balázs Béláról írott új könyve, a Karöltve a kísérettel a nagy művész életének a második világháború utáni szakaszába vezeti el olvasóját. Alaptörekvése, hogy a filmrendező-író művészetének ebben a korban született alkotásait a szerző életének a kommunista hatalomhoz kapcsolódó összefüggéseiben vizsgálja. A leveleken, korabeli újságcikkeken és más dokumentumokon nyugvó izgalmas és részletes pályakövetés elsősorban arra keresi a választ, hogyan fért meg egy kiemelkedő alkotói lélekben a Bartókot inspiráló erő fénye és később a diktatúra árnyai. A könyv éppen ezért nem csupán Balázs Béla lelkéhez és életművének ellentmondásaihoz visz közelebb, hanem leleplező erővel a kommunista hatalom torzító erejének, lélektanának működési elveihez és gyakorlatához is. (Forrás)

Hamar Péter: Karöltve a kísérettel – Balázs Béla utolsó évei, Magyar Napló Kiadó, Budapest, 188 oldal, 2017, 1800 Ft

2

Röviden: Brazilok

írta Nikodémus

2017-12-brazilokA téma tulajdonképpen régóta ott hever az utcán, csak fel kellett volna venni, és megcsinálni. M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor érdeme, hogy nemcsak simán megcsinálta, hanem jól csinálta meg. Cigányság, foci, Kusturica – lehetett volna ebből sima tézisfilm, komolykodó dráma vagy polkorrekt szocio-példázat, ám rendezőpárosunk jópár tévés riport rutinjával a kezében szerencsére a vígjáték felé tereli a mozit. Adott egy falu, a tévében megy a foci-vb, s a cigánysor srácai elhatározzák, hogy beneveznek a falusi bajnokságba, jócskán megzavarva a polgármester és a helyi erős emberek nyugalmát. Megismerkedünk a magyar vidék mélyvilágával, ám M. Kiss Csaba nem tolja előtérbe a nagy tanulságokat, inkább idézőjelbe tesz és megnevettet. Ebben főszereplő a Ronádó-mezes fiúcska (Lakatos Erik) narrációja, aki humorosan kommentál akár fájdalmasan ismerős helyzeteket is. A helyi plébános, Csaba atya (Bánki Gergely) remek (s hozzá kötődik a film egyik legnagyobb fordulata), a cigányok vezéregyéniságe, Áron (Nagy Dániel Viktor) karizmatikus, Farkas Franciska jól hozza a kitörni vágyó roma csajt, Schmied Zoltán meggyőzően gonoszkodik, Fekete Ernő elegánsan játssza a megalkuvó faluvezetőt, s bár figuráik néhol kissé egysíkúak, a nézőt kárpótolja a forgatókönyv svungja és a fergeteges cameók. Remekül egyben van a Brazilok: prolisport, lelkesedés, népmesei motívumok, társadalmi érzékenység, felemelő hangnem. Nem csak nevetni, gondolkodni is tanít – ritka bravúr ez egy magát taplónak álcázó, intelligens vígjátéktól.

Olvasd tovább

2

Egy lélek távozóban – Anyám mozija (Mia Madre, 2015)

írta Nikodémus

2017-12-anyám-mozija-1

Haláltagadó korban élünk. Hősi önfeláldozást csak melodrámában vagy szuperhősfilmben tudunk elképzelni (a gonoszok számára pedig csúnya és megérdemelt pusztulást, természetesen), úgy gondoljuk, váratlan baleset csak mással történhet, s rendületlenül áldozunk az örök fiatalság hamis kultuszának: eszünk, iszunk, fogyasztunk. Hogy mennyire képtelenek vagyunk szembenézni az elmúlással, azt Nanni Moretti legújabb filmje, a nálunk advent küszöbén bemutatott Anyám mozija (Mia Madre) szelíd kíméletlenséggel mutatja be.

Olvasd tovább

11

Star Wars: Az utolsó Jedik (Star Wars: The Last Jedi)

írta Nikodémus

Spoilermentes kritika, a kommentekben is így kérem. Lesz majd boncolgatós kibeszélő is.

Nem vacakolok, kimondom: Az utolsó Jedik nagyjából az összes ígéretet beváltja, amit az SW-franchise Disney-bekebelezése ígért öt évvel ezelőtt. Rian Johnson végre hozzá mert nyúlni a sagához, tisztelettel bár, de alaposan megforgatta, és ezzel új szintre emelte a történetet. Az utolsó Jedik nem nosztalgia-trip, mint Az ébredő Erő, és nem is geek-service, mint a Zsivány Egyes: egy saját lábán is biztosan megálló, önálló fejezet, ami építkezik az előzményekre, és súlyos következményei lesznek az eljövendőkre.

Olvasd tovább

1

Röviden: Árulók

írta Nikodémus

2017-12-árulókSzépen gyarapodik Köbli Norbert kortárs törióra-segédanyaga: A vizsga, a Szabadság – Különjárat, A berni követ, a Félvilág és a Szürke senkik után idén is a katedra (pontosabban a tévéképernyő) elé hív, ezúttal Fazakas Péterrel együttműködve. Az Árulók az 1945-48-as koalíciós időszak végébe repít minket, ahol a párthű Illés Béla (Hegedűs D. Géza) lánya, a lelkes és naiv Tatjána (Sztarenki Dóra) színdarabot készül rendezni Guszevről, az apja által felkutatott és megírt hős orosz 48-as honvéd történetéből. Miközben az országban egyre szorul a hurok a másként gondolkodók nyaka körül, a lány számára kiderül, hogy sem a feddhetetlen orosz szabadságharcos, sem saját apja múltja körül nincs minden rendben. A hatvanperces tévéfilm hangsúlyosan annak készült, ami: ne várj látványos tömegjeleneteket, sem játékfilmes büdzsét, itt a szűk (egyre szűkülő) terek, a feszült párbeszédek és a vészjósló árnyékok dominálnak. A krimiszál kissé elnagyolt, de érthető, hiszen nem ez a lényeg: fontosabb a tragikum, ahogy a lány felismeri, nincs menekvés apja (s tulajdonképpen a párt) gyilkos szorításából. Fazakas Péter alázatos rendezésben mutatja meg a sötétség metaforikus és szószerinti növekedését, Köbli Norpert forgatókönyve pedig néhány ponton megbicsaklik ugyan, de végig feszesen igyekszik tartani a cselekményszálakat. Kicsit több játék, intenzívebb nagyjelenet belefért volna, a fojtogató atmoszféráért és a csendben csúcsra járatott fináléért viszont jár a pirospont. Döbbenet, hogy a film hőséről az 1990-es rendszerváltozásig utca volt elnevezve Budapesten: így ragadnak belénk a hamis mítoszok.

Olvasd tovább

2

Könyvajánló – George Lucas-életrajz

A holnapi Star Wars – Az utolsó Jedik premierre a tegnapi cikken kívül egy friss, ropogós könyv ajánlójával is készültünk.

0gl1977. május 25-én az Egyesült Államokban bemutattak egy független, kis költségvetésű, kínkeservesen leforgatott science-fiction filmet. Mindössze harminckét moziban vetítették, a Csillagok háborúja mégis filmtörténelmet írt: bár senki nem számított rá, pillanatok alatt megdöntött minden bevételi rekordot, és a filmkészítés, illetve -forgalmazás új korszakát nyitotta meg. George Lucas még be sem fejezte a Csillagok háborúja forgatókönyvét, amikor megálmodta a kincsvadász régészprofesszor, Indiana Jones figuráját. Az Indiana Jones-filmeket később Steven Spielberg rendezte, míg Lucas producerként működött közre az elkészítésükben. E két kultikus sorozat mellett George Lucas azzal is beírta magát a filmtörténetbe, hogy forradalmasította a speciális effektusokat és a mozifilmek hangzásvilágát. A hírhedten zárkózott, öntörvényű és kontrollmániás rendező George Lucas – Galaxisokon innen és túl című életrajzi kötete hol felemelő, hol provokatív magánéleti és szakmai eseményeken keresztül mutatja be, hogyan bontakozott ki ez az egyedülálló karrier, és milyen hatással voltak George Lucasra az őt körülvevő alkotó- és pályatársak, Francis Ford Coppola, Steven Spielberg és Harrison Ford. Feledhetetlen hőseihez és halhatatlan történeteihez hasonlóan George Lucas hatása a mai napig töretlen. Egyedülálló életműve és az a bizonyos messzi-messzi galaxis, amelyben megálmodója él, Brian Jay Jones író jóvoltából most végre kézzelfogható közelségbe kerül. (Forrás)

Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl, Bookline Könyvek, 619 oldal, 2017, 3999 Ft

5

Így készült Az utolsó Jedik

írta Nikodémus

sw-the-last-jediEltelt két év, és a lelkesedés már nem ugyanaz: bő egy évtized után újra életünk része lett a Star Wars (és marad is egy jó darabig), ezúttal Disney-hangszerelésben. Míg 2015-ben a világ lélegzet-visszafojtva figyelte, képes-e a JJ. Abrams rendezte Az ébredő Erő megugrani a lécet, most jobbára csend van. Persze a rajongók változatlanul rajonganak, a geekek fanteóriákat gyártanak, de mi, sima filmrajongók egyben bízhatunk: ha valaki, akkor Rian Johnson (Brick, The Brothers Bloom, Looper) új szintre emelheti a Skywalker-sztorit. Hangolódjunk hát a premierre néhány kulisszatitokkal.

Olvasd tovább

1

Csillámpor nélkül – Rögtönzött Szerelem (The Big Sick)

írta Nikodémus

2017-12-rögtönzött-szerelem-1

Torkollhat-e önfeltáró terápiába egy stand up-műsor? Lehet-e üdvös egy súlyos betegség? Szabad-e viccelni a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal? Az itthon még ősz utóján bemutatott Rögtönzött szerelem (The Big Sick) – vigyázat, a magyar cím megtévesztő! – nemhogy bátran bevállalja ezeket a szituációkat, de olyan pompásan jön ki belőlük, hogy eszünkbe sem jut butuska romantikus komédiának nevezni. Michael Showalter rendezése nem is az: ízig-vérig valószerű drámával van dolgunk, olyannyira, hogy a saját igaz történetét megíró humorista, Kumail Nanjiani önmagát játssza a főszerepben. A gyors felütés után le is pereg az összes romkom-közhely a cselekményről.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Twin Peaks: Az utolsó dosszié

0tpNézed a Twin Peaks harmadik évadát, és nem érted? Mélyebbre ásnál egy-egy történetszálban, vagy érdekel a karakterek háttértörténete, múltja is? Szeretnél megismerni valami többet, emberibbet Mark Frost és David Lynch látomásosan örvénylő fantáziavilágából? Az utolsó dosszié egy spirituális térkép a Twin Peaks univerzumához. A 26 év szünet után, 2017 májusában a képernyőre visszatért, tévétörténeti jelentőségű sorozat az egyik legrétegzettebb szellemi termék, amit valaha létrehoztak. Befogadása, megértése nagy odafigyelést, türelmet, kitartást kíván nézőjétől. Mark Frost feltáró jellegű háttérmunkája, az itthon ma megjelenő Az utolsó dosszié megadja a végső válaszokat rajongók kérdéseinek egy részére, miközben rengeteg új kérdést is nyit a Twin Peaks univerzum utolsó műve. Mert igen, David Lynch és Mark Frost azok, amiknek látszanak: ködlovagok. (Forrás)

Mark Frost: Twin Peaks: Az utolsó dosszié, Athenaeum Kiadó, 160 oldal, 2017, 3999 Ft

1

A Viszkis

írta Nikodémus

2017-12-viszkis-1

Nemcsak a címszereplő, A Viszkis rendezője, Antal Nimród (Kontroll, Elhagyott szoba, A szállítmány, Ragadozók) is egy kicsit népmesei figura: a tehetség megvillantása után legkisebb királyfiként indult az ígéret földjére (tarisznyájában a kitűnő Kontrollal), majd néhány tisztességes bérmunka után visszatér hazájába, hogy ott mutassa meg, mire képes. A film erre finoman rá is játszik, de nem tolja túl, ahogy hősének mítoszát, a társadalom reakcióját és az utólagos legendagyártást sem. A Viszkis kompakt, feszes, profi film. Emlékezetes élmény, és ez kevés magyar filmről mondható el.

Olvasd tovább