írta Nikodémus
Egyetlen apró megingás, és mindörökre vesztettél, a lejtőn pedig nincs megállás – súgja szelíden megannyi felettes én hősünk fülébe a görög sorstragédiáktól a legmodernebb karriertörténetekig. A morális banánhéj persze sokkal veszélyesebb, mint a szó szerinti, hisz láthatatlan: elég egy apró kompromisszum, melyet százak követnek, és mire felocsúdnál, már maga a földi kárhozat lángol körülötted. A bűn e kérlelhetetlen természetét járja körül a napjainkban újra divatba jött gengszterfilm-zsáner két legújabb darabja, a Legenda és a Fekete mise rendezője azonban különböző irányokból közelít: egyikük kedélyesen elmaszatolná, másikuk egyetemessé növelné a bűn lealjasító hatalmát.
A Szigorúan bizalmas és a Titokzatos folyó Oscar-díjas forgatókönyvírója, Brian Helgeland ötödik rendezésének elején nem is rejti véka alá szándékait. Az árulkodó című film nyitójelenete egyből sztárpózban mutatja hőseit, a London alvilágát a hatvanas években uraló Kray fivéreket, miközben a narrátor arról értekezik, hogy akkoriban mindenkinek volt egy története a rettegett ikrekről. Jó vagy rossz, teljesen mindegy, a lényeg, hogy híresek voltak, és ezt élvezték. Fel is vonul itt minden, ami egy vérbeli gengsztermozihoz kell: finom nők és durva leszámolások, szívszaggató nyomor és elképesztő pompa, édes hatalom és keserű bukás, ám olyan ez, mint a múlt évi slágerválogatás: felszínes és gyorsan avul. Helgeland pedig nem enged nézőpontjából, s emiatt a kettős szerepében amúgy komoly színészi munkát végző Tom Hardy is nehezen tud mélységet adni figuráinak. A film megpróbálkozik ugyan Martin Scorsese Casino-jának dramaturgiai alapfelállásával, a Legenda azonban fájdalmas bűnkrónika helyett csupán sekélyes sztárleltár marad.
Első látásra úgy tűnik, jelentős hírességfaktorral dolgozik a Fekete mise is, Scott Cooper rendező harmadik nagyjátékfilmjét ugyanis előzetesen azzal hirdették, hogy Johnny Depp bő egy évtizednyi önironikus bolondozás után ezúttal újra drámai főszerepben mutatja meg képességeit. A bostoni maffia legerőszakosabb urának bizarr felemelkedés-története kézenfekvő módon kínálja egy vérben és mocsokban tobzódó mozifilm lehetőségét, Cooper azonban inkább antihősének sorsára koncentrál, aki önnön találékonyságára és félelemkeltésre alapozva tör egyre magasabbra az alvilág ranglétráján. Whitey Bulger veszélyes ügyködésével szembesülve mindenki félrenéz, aki tehetne valamit: az FBI-nál kifejezett pártfogóra talál (Joel Edgerton), testvére, a szenátor (Benedict Cumberbatch) pedig nem hajlandó tudomást venni fivére sötét üzelmeiről. Johnny Depp vérfagyasztó jelenlétével igazi ördögi figurát teremt, aki megfordítja az áldozat irányát: sajátja helyett mások vérét ontja, példát statuál, elrettent, és minden lépésével önnön hatalmának oltárát építi. Útját pedig – a film blaszfémikus, ám nagyon is helytálló címéhez illően – erőszak, pusztulás és elkárhozott lelkek szegélyezik.
Irgalom pedig nincs, sugallja Helgeland és Cooper, legfeljebb megkésett elszámoltatás. Whitey Bulgert 16 évi bujkálás után 2011-ben érte utol az igazságszolgáltatás, a Kray testvérek veszte pedig végül csillapíthatatlan hírvágyuk lett: hatalmuk csúcsán egy nyilvános helyen készült fénykép buktatta le őket. Erőszak és szenvedés, bűn és bűnhődés szigorú kettősségében mozgó filmjeink ugyan szemérmesen hallgatnak róla, de hármuk közül Reggie Kray végül békére lelt: börtönévei alatt megtért. Lám, a kegyelem még a legszörnyűbb földi bukástörténetet is képes felülírni.
(Megjelent: Új Ember, 2015. november)
- Szent (Święty) - 2024. november 10.
- A csend hangjai – Három kortárs animációs film a gyászról - 2024. november 03.
- Back to Black / Bob Marley: One Love / A popzene legjobb éjszakája - 2024. október 13.
- Montreáli Jézus (Jésus de Montréal, 1989) - 2024. október 06.
- Motorosok (The Bikeriders) - 2024. szeptember 29.
- A szembenézés kényszere - 2024. szeptember 15.
- Példakép kerestetik - 2024. szeptember 08.
- A bérgyilkos, aki nem is volt (Hit Man) - 2024. július 21.
- Smoke Sauna Sisterhood (2023) - 2024. július 07.
- A majmok bolygója: A birodalom (Kingdom of the Planet of the Apes) - 2024. június 16.
A Legendától azt vártam, hogy az év legjobbjai között legyen, legalábbis nálam. Tom Hardy-val nem volt baj, de a film nem túl emlékezetes, nem mondom, hogy rossz, de nem igazán jó.
Korrekt, ennyit tudok mondani a Fekete misére. Depp végre nem ripacskodik, bár gondolom örült, hogy újra el kellett kicsit “maszkírozni”.
Mindkettő megállja a helyét, a fekete mise jobb volt ha választani kell a kettő közül.