19

2012

 

Roland Emmerich csak nagyban tud gondolkodni, amihez olykor még hozzácsapja az amerikai zászlólengetést is. Anno a legdrágább vizsgafilmet szállította, a Noé bárkája elv 1,2 millió márkába került, később összeeresztette a kor két legnagyobb akciósztárját, Jean.Claude Van Damme-ot és Dolph Lundgrent a Tökéletes katonában, majd végre elpusztíthatott pár milliárd embert, mikor máskor, mint a Függetlenség napján, aztán pedig New York-ot amortizálhatta le a Godzillában, A hazafiban Mel Gibson rohangált hatalmas amerikai zászlóval egy epikus csatában és a Holnaputánban ismét megtépázhatta a Földet. Az i.e. 10.000 ismét egy nagyobb költségvetésű alkotás volt, de hiányzott belőle valami… konkrétan a nagy pusztítás és a hatalmas csaták. Ezt láthatta emberünk is, ezért a 2012-vel visszatért arra a területre, amihez leginkább ért és ismét elhozta az apokalipszist.

Az elején vázolják a problémát, amit a hozzá értő egyének talán kiröhögnek, de az egyszerű mozinéző úgy bekajálja a hallottakat, mint az ölében tartott popcornt. Szóval a napkitörések miatt megsokasodnak a neutrínók, ami bajt jelent, elmozdul a földkéreg és akkor befellegzett az emberiségnek. A Fehér Ház a többi kormánnyal karöltve lázasan igyekszik megvalósítani az erre az esetre kidolgozott vésztervet, de ez csak egy mellékág, a főhős egy sikertelen sci-fi író, aki munkája miatt vesztett el családját, jelenleg pedig a Yellowstone parkba igyekszik gyerekeivel, ám ott nem Maci Laciba, hanem a hadseregbe és egy őrültnek tűnő, az összes összeesküvés elméletet kívülről fújó fickóba botlanak. Aztán mikor hazaérnek…akkor összedől minden.

Ismertebb színészek asszisztáltak a világvégéhez, megtalálható jó néhány sablonkarakter. Az elvált apukát John Cusack alakítja, az őt még mindig kedvelő exét a dögös Amanda Peet játssza. Az amerikai elnök fekete bőrű és Danny Glover jóságos, bölcselkedő, bánatos képű nagypapa karaktert mutatott be, mellesleg túlfényezték (közlemény a népnek, majd önfeláldozás, de a többi ország vezetője meg menekül, mint a nyúl) a figurát. Oliver Plattnak jutott a negatív szerep, a színész a leginkább csak magával törődő tanácsadót formálja meg Chiwetel Ejiofor pedig a mellékszálon alakítja a kedvelhető, humános Adrian Helmsley-t. Woody Harrelson alakítja a kissé kattant Charlie Frost-ot, aki még saját kalózrádióval is rendelkezik, ott osztja meg tudását és elméleteit a hallgatókkal. A filmben van jó pár szimpatikus szereplő, de konkrétan csak egy olyan, akit nem lehet kedvelni, néhányukban biztos voltam, hogy túléli a kataklizmát, de csak pár tippem jött be.

Emmerich filmjeiben leginkább New Yorkban garázdálkodhatott, illetve elpusztíthatott néhány híres épületet, de szökőárt, földrengést, vulkánkitörtést még egy produkciójában sem mutathatott be együtt, így most végre kiélhette magát, ráadásul elengedték a gyeplőszárat is, 200 (más források szerint 260) millió dollárt bíztak rá, amiből már egy pofás ki világvégét tudott összerittyenteni. Ezúttal Los Angelest nyeli el a föld, pont akkor mikor a kormányzó (Schwarzenegger) bejelentést tesz, hogy minden a legnagyobb rendben, majd egy gigaszupervulkán tombolását is túlélik Jacksonék a Yellowstone parkban, aztán Las Vegasból sikerül (épp időben) kijutni.

A néző pedig azt kapja, amire számított, összeomlik a világ, a középpontba helyezett kis család, Curtis Jackson és pereputtya pedig menekül, ahogy csak tud, közben pedig a készítők a világ más tájait is megmutatják, a közönség pedig eszeveszett menekülés során a széke mellett keresi a joystickot, hogy kezébe vegye a vásznon látható száguldó járgány vagy repülő irányítását és erősen koncentrál, hogy két összeomló toronyház között át tudjon lavírozni vagy elkerülje a metrószerelvényt. Nem csak azon helyek megsemmisülését láthatjuk, ahol a főhős jár, hanem más területeket is bemutat a film, így láthatjuk, hogy mi történik a Vatikában, illetve a Fehér Ház lezúzása sem maradhat el, ufók helyett most egy anyahajó törli el a föld színéről az elnöki hivatalt.

Jacksonék minden egyes helyszínen csak egy hajszállal élik túl a katasztrófát, ilyenkor egy kis szusszanás következik, majd a természet újra belehúz. Egy ideig nincs is semmi gond, azonban jó másfél óra elteltével a rendező eldurrogtatja az összes petárdáját, bár itt-ott lett volna még mit finomítani, szépíteni (végül is a stúdió azt mondta, hogy még jó is, hogy hónapokkal csúsztatták el a bemutatót, hiszen ezalatt pofozgatni tudják a trükköket). A probléma az utolsó 40-45 percben lép fel, mikor már alábbhagy a pörgés is, a produkció elfárad, többször le is ül, majd nagy nehezen feláll és továbblép. Mintha a katasztrófák bemutatása után a forgatókönyvírókat már nem nagyon érdekelte volna mi lesz, de azért gyorsan összedobtak valamit, hogy legyen happy end-szerűség is. Az a baj, hogy Emmerich tényleg moralizásra vette a figurát, ami a szörnyű világvége után már kissé furának, talán még nevetségesnek is hat.

Részemről 60 %-ot tudok adni a filmre, a film első fele azt hozza, ami várható volt tőle, de a második felében már elhagyta néhány furának, érdekesnek ható mondat a szereplők száját. Emmerich már nem tud olyan színvonalon szórakoztatni, mint régen, remélhetőleg össze tudja még kapni magát, aki eddig kedvelte a rendező munkásságát az nagyot most se fog csalódni, aki csak egy szimpla katasztrófafilmet akar látni, az jobb, ha másfél óra múlva kijön a moziból, így nem szidja agyon a produkciót, aki viszont eddig se kedvelte a műfajt és a rendezőt, az jobb, ha elkerüli a 2012-öt, mert nem ez lesz az az alkotás, aminek a végén a keblére öleli őt.


imdb: 6,7

rottentomatoes: 38 %

 

19 komment

  1. “Az amerikai elnök fekete bőrű és Danny Glover jóságos, bölcselkedő, bánatos képű nagypapa karaktert mutatott be, mellesleg túlfényezték (közlemény a népnek, majd önfeláldozás, de a többi ország vezetője meg menekül, mint a nyúl) a figurát.”

    Egy kicsit ezt pontosítanám, ha nem baj. Ugyanis az amerikai elnökön kívül az olasz miniszterlenök sem menekült el (hanem ott imádkozott a többiekkel a Vatikánban asszem a Sixtus-i kápolna előtt.)

    Amúgy a film nálam 7/10. Emmerich előző filmje az “i.e 10 000” számomra nagy csalódás volt, ahhoz képest ez sokkal jobban tetszett. Igaz, a szokásos amerikai filmekben megszokott “klisék” itt is megvannak, de ennek ellenére tetszett.

  2. Van az a jelenet, amikor mondja az író, hogy a kritikusok naívnak tartják, mire ő megjegyzi kontra, hogy ő csupán optimista. Ez pont olyan, mint ha Emmerich saját magáról nyilatkozna, hiszen a világvégéhez képest nagyon optimista hangnemben ér véget a film. Ahogy az egész film arról szól, hogy az emberek összetartanak, segítenek egymásnak, ahogy szájbarágósan meg is jegyzik, hogy miért mondjuk magunkat embernek, ha nem segítünk egymásnak? Emmerich véleménye, hogy az emberből hasonló helyzetben előjönnek ezek az erkölcsök, az emberségesség. De tulajdonképpen tanító célzatú is lehetne. Ugyanakkor több jelenet is jelzi a gyermekek fontosságát, amikor az elnök is úgy megy le, hogy a lánya a gépen legyen, az orosz multimilliomos is a fiát menti meg az utolsó erejéből, és Amanda Peet is rimánkodik egy sort, hogy legalább a gyerekeket vigyék fel a bárkára, ők nem számítanak. Ez arra az egyébként helytálló filozófiára enged következtetni, hogy a gyermekekben van a jövő, a gyermekeinken keresztül élünk tovább és mivel több gyermek is megmenekült a film végére, van ok az optimizmusra. Lényegében reményt ad az emberiségnek a gyermekeken keresztül, ezért tartom nagyon jó filmnek a 2012-t.

  3. @Repce Manó: Az a baj, hogy Emmerichnek nem áll jól a filozofálgatás. Ő leragadt a katasztrófagyáros címnél, ha esetleg készítene egy drámát és abban moralizálna, meg filózna, akkor talán azt mondanám, hogy oké, ilyet is tud.
    Ott van Spielberg, aki minden műfajban kipróbálta magát és tőle jobban beveszek ilyesmiket, mint Emmerichtől. A Voxban olvastam, hogy volt régebben olyan terve, miszerint készítene kisebb költségvetésű drámát, de a stúdiók könnyebben hozzávágnak 150 millát egy ilyen filmre, mint 15-öt egy drámára.

    Ezért is nem tudom elhinni más filmesekről sem, hogy moralizálni akarnának, leragadnak valahol és utána, ha mást akarnának csinálni és esetleg belecsepegtetnének mást is, mint amit eddig tőlük megszoktunk, akkor az valahogy furán, esetleg nevetségesnek hathat.

  4. @koimbra: pedig a legtöbb filmje ugyanilyen moralizálós, csak nehéz túllátni az effekthalmazokon. A Függetlenség napjában is volt önfeláldozás, embereken való segítés stb…, a Holnapután befejezése is ugyanezt az optimizmust sugározta, hiszen ott is kisütött a nap a végére. A 2012 arányaiban monumentálisabb, több katasztrófát mutat be és ugyanilyen arányban erősítette a társadalomkritikát és a moralizálást. Ami a filmben gyengébb volt az a katasztrófajelenetek sorozata, hiszen kb. háromszor-négyszer csinálják végig ugyanazt a meneküléssorozatot, csak először kiskocsival, majd lakókocsival, kisrepülő, oroszrepülő… bár én ezeket nem bántam, mert számomra izgalmas volt a prezentálása.:) Szerintem az év egyik legjobb popcorn filmje a Star Trek mellett:)

  5. @Repce Manó: A Függetlenség napját szerintem újra fogom lesni valamikor, én abban arra emlékszem, hogy Smith szórta a poénokat, meg bevitt egy harmadik tipusú ütést, felrobbantotta az alienek űrhajóját, meg hogy az Elnök egy lelkesítő beszéd után bepattant egy vadászgépbe:) Randy Quaid alkoholistát játszott, aki a végén feláldozta magát, de nem hiányzott a karaktere a végén. Az ID4-ben inkább azt domborították ki, hogy az amerikaiak az elnökkel az élen milyen fasza gyerekek, aztán július 4 mindenkinek az ünnepe lesz. Jó szórakozás volt, bár tény aki nem bírja azt, hogy leng az amcsi zászló, az be fog tőle hányni:)

    Itt a 2012-ben nem volt ilyen zászlólengetés és nem volt olyan sem, hogy én amerikai és mekkora ász vagyok, ámbár szerintem Obama lenne az első, akit kimenekítenének egy ilyen vészhelyzetben.

  6. Számomra olyan volt ez a film, mint amit elvártam. Csak az első fél órát untam nagyon, elvégre erre nem a dumák, hanem a látvány miatt ül be az ember a moziba. Meghát 2012-ben még mindig Vistát fogunk használni? Szívás… 🙂

  7. @koimbra: épp, hogy nem a zászlólengetésről szólt a film, mert nem csak azt üzeni, hogy a családunk tartson össze, hanem a nemzetek is. Hol van ebben a filmben Amerika? Oliver Platt karaktere jelképezi Amerikát, hát elég durva kritika. Azon kívül már bocsánat, hogy megint spoilerezek, már az első hozzászólásom után is égett kicsit a pofám, szóval most SPOILER: ugye a bárka Kínában készül, nyilván azért, mert ott gyors a munkaerő, lényegében minden rasszból akad egy fontosabb szereplő, a végén pedig Afrika lesz a lakható földrész. Oroszok és amerikaiak is együtt menekülnek és a többi. Ezek egyértelműen arra törekszenek, hogy ne a soviniszta nemzettudatunkat erősítsük, hanem tanuljunk meg együtt működni, ha mind emberek vagyunk. Volt valami gyenge próbálkozás e tekintetben a Függetlenség napjában is, de az még nem volt ilyen látványos. Gyanítom, hogy Emmerich szabadabb kezet kapott, míg az ID4-nél még beleszólt valamilyen szinten a stúdió is. De csak találgatok:)

  8. @Repce Manó: én is azt mondtam, hogy nem volt ebben Amerika, hanem nemzetek fogtak össze.
    Az orosz-amerikai vonal pedig viccesre sikeredett valamelyest, talán a szinkron miatt. Az orosz gyerekeinek az első pillanatban járt volna egy seggberúgás, de aztán visszafogták őket. Egyébként pedig kiderült, hogy a csaj a másik orosszal lépett félre, a pénzes főruszki pedig mint kiderült csak a saját menekülésével törődött, de a gyerekeit azért előnyben részesítette.

  9. Szerintem ez az Emmerich ellőtte már a patronját, és csak önmagát ismétli, ezért lesznek középszerűek a filmjei.

  10. @koimbra: Az első duplázódott kommentem közül az egyiket törölheted ám, mivel gyakorlatilag mindkettőben ugyanazt írtam, és így kicsit viccesen néz ki.

    Amúgy én még annyit akarta mondani, hogy aki nem szereti a lengő amerikai zászlót, az szerintem ne is nézzen amerikai filmet. 🙂 Mert a legtöbb amcsi filmben benne van a lengő nemzeti lobogó.

    @Brekicc: Lehet, hogy ismétli önmagát. De ha ilyen “Függetlenség Napja”, “Holnapután” és a mostani filmje szintjén teszi, akkor az nem baj.

  11. teljesen egyetértek a kritikával, én azonban olyan 70-75 % adnék neki.
    A történet egy merő marhaság, meg a vége fél óra a hajón tipródás már fárasztó, de addig egy remek kis katasztófa film, bár a kis szó az ennél a filmnél nem értelmezhető.
    Fogalmam sincs hogy lehet ezt a látványt überelni, bár már volt 1-2 film amin ezt gondoltam, biztos megpróbálják.
    Szóval 10-15 perc áll leejtés, a többi igen változó, néhány nagyszerű szakasz, gondolok itt Woody Harrelsonra aki káprázatos, Oscart neki 😀 😀 :D, a többi meg takaros iparos munka.
    Idén ez is elég hogy a silány átlag felé nőjön.
    A holnapután azért jobb volt, ott véletlenül sikerült valami mondanivalót vinni a filmbe.

  12. Ez hosszú lesz…

    Volt szerencsém a fimhez. Komolyan mondom, tökéletes. Ilyen jó vígjátékot még sosem láttam. Ha akarták volna se lehetett volna jobbat csinálni. Ja, hogy egyébként katasztrófafilm volt? Az más kérdés.

    A film csúcspontja volt szerintem, hogy az amerikai elnököt, miután egy kisgyereket keresett (Figyelitek: kisgyereket! Na melyik hős magyar miniszterelnök talált anno a lakása előtt egy véletlenül elveszett gyereket?), Washington kellős közepén fejbevágja egy anyahajó (!). Komolyan. Mesteri. Ez kb. olyan, hogy sétálsz az úton, és rádesik egy tehén. Ez a jelenet mehetne egy az egyben az új Final Destination-be.

    Meg néhány szösszenet még:
    1. Olyan nagyokat akartak mondani a filmben, hogy csak nem jött össze nekik a dolog:
    a) “Jajj, több ezer telefonhívás érkezett, és összeomlott a rendszer!”
    Most komolyan. Értem én, hogy az átlagember 100-nál tovább nem tud számolni, de azért, ha milliók hullanak, nem kevés egy kicsit a több-ezer telefonhívás? Több ezer telefonhívás még akkor is van, ha Győzikére kell éppen szavazni.
    b) “Jujj, 1500 méteres hullám jön.” Ami aztán átcsapott a Mount Everesten. Hogy történt? Jött az 1500 méteres hullám. Megállt a hegy előtt, felnézett a hegyre és ezt mondta: “Ez 6-szor olyan nagy mint én. Nem baj, majd nekifutásból átugrom rajta!” És megcsinálta!

    2. A fordítás is remek lett, passzol a filmhez: “Menjünk a nagynénémhez a Rocky hegységbe!” Hehe. Rocky visszatér. Most komolyan: olyan ismeretlen a Sziklás hegység elnevezés?
    Egyébként a “jéghegy előttünk” beszólás is vicces. Attól még nem jéghegy valami, hogy hó van a tetején.

    3. A legszebb a filmben, hogy a szereplők úgy általában túlnaivak, vagy üresfejű zombik. Az amerikai elnök vajúdik vagy fél órát azon – miután milliójával hullik a lakosság, és már egy ép város sincs -, hogy bejeletse-e a tvben, hogy “gyerekek baj van”. Vagy nem tűnik fel a lakosságnak, hogy a szomszéd telkén egy baszott nagy tűzhányó áll éppen, ami 2 órája még nem volt ott?
    Vagy: miután az 5 főhős majdnem kicsinál másik 100.000 embert a hajón a hülyeségükkel, és úgy egyébként is már milliárdok haltak meg, akkor miért örül mindenki annak, hogy életben maradnak?
    Más: “Mi lehet, ami 8848 méter magas?” Na vajon mi? Egyébként azt nem tengerszitről szokás mérni? Ha a tenger 6000 méteren van a korábbi tengerszinttől, akkor csak 2848 méteres. Nem?
    Aranyos naiv kérdés a végén az elnök lányától “Akkor most randira hívsz?” Mégis: hova? Megnézik az állatkertet? 204. nap a tengeren: “Most már rohadtul unom, hogy minden nap az állatkertet nézzük meg!”

    Szumma szummárum, a film tökéletes és mesteri. Remekül lehet szórakozni rajta. Mondanivalója pedig annak ellenére sincs, hogy nagyon igyekeztek a készítői.

  13. @Roa: Ez jó volt! 🙂 Rám már majdnem esett tehén az úton! A kollégám ütötte el és egy kicsit feljött a motorháztetőre!
    Szóval vigyázz, tehenek bármikor az öledbe hullhatnak!

  14. Ládtam a filmet és szerintem az alapötlet nagyon jóvolt és az efektek is egész szépre sikeredtek ……….de könyörgöm a sztori nelegyenmár ennyire siralmasan rossz .
    Szerintem nemcsak nekem ez a véleményem .

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Biztosra megyünk *