2

Éjszaka a múzeumban 2. (Night at the Museum: Battle of the Smithsonian)

A filmről Gibson is írt.

Néhány vígjátékok terén jártas filmes összeállt és elkészítette 2006 egyik legtöbb bevételét elért alkotását. Ben Stiller volt a főszereplő, Chris Columbus (Reszkessetek betörők) a producer, Shawn Levy (A rózsaszín párduc) pedig a rendező. Stiller éjjeliőrként szerencsétlenkedett egy nagyobb múzeumban, ahol este életre keltek a kiállításként funkcionált viaszbábuk. Nem volt éppen az év filmje, de azért el lehetett rajta lenni. Természetesen a nagy bevétel mellett nem mehettek csak úgy el szó nélkül az alkotók, így hozzáláttak a folytatáshoz, ami látványosabb, nagyobb, ám nem hosszabb, nem viccesebb, zsúfoltabb és nem jobb, mint elődje.

Larry otthagyta a múzeumosdit és különféle kütyük feltalálásával szedte meg magát elég szépen. A régi haveri viasztársaságot viszont új helyre, Washingtonba, a Smithsonian Intézetbe, szállítják, az eddigi kiállítási tárgyak helyett holografikus vetítőket üzemelnek be. Az a bizonyos varázstábla is megy a díszes kompániával, Larry pedig hamarosan telefonhívást kap, kis barátai kérik segítségét, mivel az ottani „lakókkal” akadt némi affér.

A nagyobb elvet sikerült megvalósítani, a mozgástér is kibővült, már nem több épületen keresztül loholhatnak a karakterek és mivel a festmények is életre kelnek azokat is felhasználhatják néhány esetben.a baj csak az, hogy ezzel a film is zsúfolttá vált. Az előző részben megismert arcok egytől-egyig visszatérnek, ám hiába, mert nem láthatjuk őket, egy (illetve kettő) hülye megoldással intézték el, hogy az új karakterekre figyelhessünk. Néhol úgy tűnik a készítők csak úgy belerakták azt a karaktert, ami éppen az eszükbe jutott, azzal nem is törődtek, milyen laposra, unalmasra sikerül a figurájuk, Al Capone pl. (szó szerint) is szürke, Darth Vader erőltetett, a Szezám utcabeli kukás lakost meg mintha akkor találták volna a kelléktárban és behozták gyorsan a díszletek közé. Amy Adams legalább nem a szokásos, „jéé, hát ez úúúj” kikerekedett szemű lánya szerepet mutatta be, hanem egy pörgősebb, kalandvágyó figurát hozott és jól állt neki. Jonah Hill biztonsági őrként fárasztó, a többiek pedig egy-két kivételtől eltekintve csak dísznek vannak inkább jelen, talán azért, hogy több nézőcsalogató nevet lehessen írni a poszterekre és a z egyéb reklámanyagokra.

A főgonosz inkább tűnt elmeroggyantnak, mint félelmetesnek vagy uralkodásra termettnek, a pöszesége pedig egy idő után idegesítő volt. Fel nem fogom miért engedelmeskedett neki Napoleon, Al Capone és Rettegett Iván. Egy percig sem ellenkeztek, csak csinálták, amit mondott a pösze egyiptomi és loholtak Stiller nyomában. Ennek köszönhetően legalább kevés üresjárat akad az alkotásban.

Viccekből, humoros jelenetekből akadt sok, ám ezek igen nagy rész mellé(m)trafált. Mondanám, hogy ez nem az én korosztályomnak készült, de nem tudom nyugodt szívvel fogni. Egy családi kaland-fantasy film a felnőtteknek is szól, no meg én még a mai napig elvagyok egy Tom & Jerry epizódon. Szóval ez bizony nem jött össze, a folytatás nem pipálja le az első részt, de nem is éri el a szintjét.  Sok helyen válik unalmassá, pedig Larry folyamatosan suhan előre, A látvány az egyetlen, amit nem lehet szidni, bár ez 2009-ben elvárható, hogy egy nyári produkcióban pompássan nézzen ki minden trükk. Számomra 30 %-os, azok a kis bólogató Einstein-ek voltak az igazi ászok ebben a műben és nem Stiller.

imdb: 6,1

rottentomatoes: 44 %

Büdzsé: 150 millió dollár

Eddigi amerikai bevétel: 70 millió dollár (5 napos eredmény)

 

2 komment

  1. Nagyon erőltetett, nagyon unalmas és nagyon-nagyon amerikai volt. 3-4 jeleneten tudtam mosolyogni, nevetni egyen sem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *