4

Mamma Mia!

A filmről Koimbra is írt.

Szerettem az ABBA slágereket, szeretem az ABBA slágereket, szeretni is fogom, ezek után főleg. Mióta megnéztem azóta csak ez megy a fejemben: “I don’t wanna talk about the things we’ve come through…”

Ha már van olyan, hogy férfiasan, akkor én nőiesen bevallom, hogy mielőtt nem hallottam meg a hírt, hogy készül a Mamma Mia-film, nem sokat hallottam a musicalről. Éppen ezért nem is szeretném tovább taglalni a musical által kiváltott élményeket, mivel nem ismerem. Így nincs is mivel összehasonlítanom a filmet. Ha valaki összehasonlítást várt, akkor rossz helyen jár, de azért ezt is olvassa el. Teljes mértékben a filmre támaszkodok. Ami biztos, hogy nem sok embernek fog tetszeni a véleményem, vagy legalábbis nem fognak egyetérteni velem.

Mindenki úgy emlegeti és a bevételek is azt mutatják, hogy mennyire csodálatos, nagyszerű, tökéletes, vitathatatlan meg egyebek. Nekem is tetszett, én is élveztem, nekem is jó volt, megnézném mégegyszer, de annyira nem nyűgözött le mint ahogy mások emlegetik, hogy mennyire felejthetetlen. Oké, azzal nem vitatkozom, hogy iszonyatosan jók a zenék és élvezhető a film, valamint a táncok is lenyűgözőek, de valami nekem hiányzik belőle. Itt nem a készítőket akarom felelősségre vonni, és nem a jó alaptörténetet akarom kétségbe vonni, csak nekem a film után hiányzott egy érzés: az az érzés, amikor felvillanyozódva jössz ki a moziból.

A történettel semmi bajom, sőt nagyon is tetszik. Szimpatikus nagyon a 20 éve tartó szerelem beteljesülése, csak gyors a váltás a fiatalok szerelmében. Ami a legjobban meghatott, hogy milyen sok filmben fellelhető a barátság, itt is 2 baráti társasággal is megismerkedünk, az anyuka (Donna) barátai, és a lánya (Sophie) barátai. A 3 férfi barátsága nem az eredeti értelemben vett barátság, csak a kényszer hozza össze őket, nah meg a Donna-hoz fűződő már szinte a múltba veszett kapcsolatuk/szerelmük. Eközül a 3 férfi közül kerül ki Sophie apja. Éppen ezért vegyük csak szépen sorba a férfiakat. Sam, jött, volt, ment, Donna nagyszerelme, és ő is szereti Donna-t, de kénytelen otthagyni őt, mert haza kell térnie gyanútlan menyasszonyához. Harry, a brit, akinek első és utolsó nő az életében Donna. Bill, a svéd és talán az egyetlen, aki nem szenvedte meg oly nagyon a Donna-tól való elválást. Közülük próblja kideríteni Sophie, hogy ki lehet az apukája, ezzel nem kis galibát okozva. És, hogy tényleg ki a papa? Egyáltalán Donna tudja? Egyáltalán a 3 férfi közül bárki is elvállalná?

A helyszín nagyon szép, Görögország egy gyönyörű szigete, ahol Donna egy lapukkant hotelt vezet a vízparton. A szereplők pedig nagyon jól játszák a szerepüket, hangjuk sem valami rossz! Mindenesetre ami a legjobb, hogy a tánc betétek és az ének sem üt el annyira, nem lóg ki a filmből, sikerült beleépülnie. Nah meg a ruhák! Főleg a Donna és kiscsapata előadásakor!! Huh nagyon retro!! Éljen sokáig az ABBA!!!!

Egy az egyben nekem tetszett a film! 8/10 (lehet, hogy nem a Wall-E és a Batman után kellett volna megnéznem)

Meryl Streep (Donna)
Colin Firth (Harry Bright)
Pierce Brosnan (Sam Carmichael)
Amanda Seyfried (Sophie)
Stellan Skarsgard (Bill)
Julie Walters (Rosie)
Christine Baranski (Tanya)

4 komment

  1. Nem szoktam az előzetesek után ítélni mostanában, de a Mamma mia trailere után azt mondtam, hogy ez tuti benne lesz az évi top10ben nálam. A filmben nem csalódtam, nagyon élveztem,tetszett, megvolta hangulat. Én 90 %-ot adtam rá

  2. Abszolút egyetértek Veled! Én is imádom az ABBÁ-t, de ebből az alkotásból nekem is hiányzott vmi, én sem éreztem azt a bizonyos felvillanyozódást a film után. De azért azt sem mondanám, h rossz volt. 🙂 Real013-hoz hasonlóan a Sweeney és főként a Moulin Rouge nálam is messze jobb.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *