1

Hector and the Search for Happiness (2014)

Hector-Poster

Eleged van a virágos-erdős-óceános háttérre, kacskaringós betűtípussal ráfirkantott Coelho-szerű boldogság-bölcsességekből? Hát Hectornak is. Pedig neki hivatása segíteni az embereken, pszichiáterként gyönyörű irodában tart terápiákat szorongó, önmagukat és a harmóniát nem találó embereknek és próbálja a boldogság útjára terelni őket. A dolog csak ott hibádzik, hogy pontosan ő sem tudja mi fán is terem az igazi boldogság, hogyan is lehetne így megbízható orvos ha bort iszik és vizet prédikál? Munkáját egyre felületesebben, szórakozottabban végzi, míg végül belátja, hogy ez így nem mehet tovább. Szerinte egy igazi tudós-szakember képes definiálni a boldogságot, tollal, papíron, ehhez pedig anyagot kell gyűjtenie az élet adta véletlen esettanulmányok alapján, így el is indul egy világ körüli útra, egyedül, otthon hagyva döntése előtt értetlenül álló feleségét. Hector mindenre felkészül, nyitott és optimista befogadni az új ötleteket, megoldásokat, bár mélyebb leckét kap, mint először gondolná: a boldogságért nem feltétlenül kell több ezer kilométert utazni. Talán saját házunk táján kéne először körbenéznünk, mi is a saját szomorúságunk forrása.

Tovább “Hector and the Search for Happiness (2014)” »

0

Welcome to the Jungle

welcometothejungle

Jean-Claude Van Damme pályafutása során szétrúgott néhány valagat, őt is helybenhagyták párszor, majd miután agyonverték felállt pár ütéssel lezárta a harcot. Lehet, hogy nem szórt el annyi poénos mondatot, mint akcióhős kollégái, de nem is hiányoltuk. Ettől függetlenül nagyon is van humora, ezt a Welcome To The Jungle-ben megmutatja, esetleg ráfogható, hogy önmagát parodizálja.

Egy reklámügynökség tagjai felsőbb utasításra csapatépítő túrára megy. El kell tölteniük pár napot együtt, távol a civilizációtól, egy félreeső kis szigeten. Felbérelnek egy külsős, Stormot (Van Damme), ő aztán mindent tud az efféle „kirándulásokról”. Ki így, ki úgy áll hozzá a kötelező programhoz, de akkor kezdődnek a problémák, amikor felbukkan egy tigris ráveti magát Stormra. Tovább “Welcome to the Jungle” »

0

Torrente 5.: A kezdő tizenegy (Torrente V: Misión Eurovegas)

torrenteee

Az előző részről itt volt szó.

„Torrente? Spanyol film? Miről szól? Szexista, rasszista, bunkóparaszt exzsaruról? Na jó, nézzük meg.” – Nagyjából így állhatott neki mindenki a vígjátéknak régen. És valószínűleg már a legtöbb néző ott tudta, hogy odalesz ezért a tohonya félkegyelműért, amikor az pár feles bekapása után éjfélkor kijelenti, hogy szolgálatban van és nem kér több itókát. A szinkron zseniális volt, néhány mondatot azóta is előszeretettel idézgetnek. Santiago Segura újra és újra belebújhatott Torrente bőrébe, de azért tudnia kellett volna, hogy hol kell kiszállni. Mert hiába csapkodtuk a térdünket a nevetéstől a kétbalkezes ürgén, mostanra már inkább fárasztó, mint vicces. Tovább “Torrente 5.: A kezdő tizenegy (Torrente V: Misión Eurovegas)” »

4

Beépített hiba (Inherent Vice)

inherentvice

Nem került még elém egyetlen Thomas Pynchon regény sem, kicsit utánanézve az író nem éppen könnyű darabokat ad ki kezei közül. A Beépített hibára viszont a szerző rajongói közül többen azt mondják, hogy könnyedebb hangvételű neo noir sokkal érthetőbb leírásokkal és jóval olvasmányosabb kivitelben, mint a többi műve. Bár ettől függetlenül is úgy tartják, hogy megfilmesíthetetlen, legalábbis nem igazán lenne helye a vásznakon. Paul Thomas Anderson rendező viszont élvezettel nyúl azokhoz az anyagokhoz, amelyek viszonylag nehezen emészthetőek nagyobb közönség számára. Tovább “Beépített hiba (Inherent Vice)” »

1

Az interjú (The Interview)

interview

Mi a legjobb reklám? Sok választ lehetne a kérdésre adni és köztük lenne a következő is: Ha a ráfordított marketingösszegnél nagyobb figyelmet generál a film. Az interjú esetében a Sony nem költött volna százmilliót a promócióra, viszont a vígjáték jó ideig a figyelem középpontjában volt, erről cikkezett mindenki. Mennyire érte meg a felhajtás? Erre csak a stúdió tudna választ adni.

Seth Rogen és produkciós partnere, Evan Goldberg fejéből pattant ki, hogy a maguk módján kicsinálják Észak-Korea első emberét. Azaz írnak egy vígjátékot, a tőlük megszokott hangnemben, szólnak egy-két jó havernak és belevágnak a forgatásba. Arra viszont kevesen számítottak, hogy Kim Dzsongun annyira berág a történetre, hogy hackereivel támadást indított a stúdió ellen (a hivatalos állásfoglalás szerint legalábbis Észak-Koreának köze volt hozzá).

Tovább “Az interjú (The Interview)” »

8

A magyar film megint jó lesz… – Liza, a rókatündér

írta TrueMan01

2015-03-Liza-a-rókatündér-TrueMan01-1

Új vendégszerző mutatkozik be blogunkon: TrueMan01 a friss és ropogós sikerű Liza, a rókatündérről írt kritikát, köszönjük neki.

A magyar film 2000-es évektől datálódó válságában tagadhatatlanul fordulópontot jelentett Andy Vajna megjelenése, aki 2007-ben megalapította az etyeki Korda Filmstúdiót, 2011-ben pedig kinevezték a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztosának. Feladata a Wikipédia szerint „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása” volt. A kicsit hosszúra nyúlt előkészítő szakasz után (gyakorlatilag 2 évig nem mutattak be új magyar filmet!) 2013-ban aztán elkezdtek szállingózni az új éra első termései. Az azóta eltelt időszakban voltak jobb (ide sorolható talán a Megdönteni Hajnal Tímeát és az Isteni műszak) és rosszabb próbálkozások (Coming Out) is, de egy igazán ütős zsánerfilm még hiányzott. Nem vagyok biztos benne, hogy a Liza, a rókatündér óriási kasszasiker lesz (erre inkább az áprilisban érkező Argo 2.-nek van szerintem nagyobb esélye), de Ujj Mészáros Károly filmjének magas színvonalához nem fér kétség. Ezt az imbn-n elért 8,4-es osztályzatán kívül az is mutatja, hogy március elején Portóban, a Fantasporto nemzetközi filmfesztiválon – a 35 éves fesztiválon először magyarként – fődíjat nyert.

Tovább “A magyar film megint jó lesz… – Liza, a rókatündér” »

2

A cipőbűvölő (The Cobbler)

cobblerposter

A legjobb munka az, amit szeretsz csinálni, szép fizetést kapsz érte, a belefektetett energia megtérül, ráadásul haverok vesznek körül. Adam Sandler évek óta így dolgozhat, már ha lehet tevékenységét így nevezni, plusz a színész egyszer célzott rá, hogy inkább nyaralás a forgatás. Azonban néha félreteszi szokásos humorát és egy időre kiszáll a baráti bulizgatásokból, megmutatja komolyabb oldalát. Mert Sandlernek van ilyen is, bármily meglepő. Többek között bizonyított a Kótyagos szerelemben és az Üres városban.

Thomas McCarthy Az állomásfőnökkel robbant be a köztudatba, A látogatóval és a Win Winnel gondoskodott róla, hogy neve ne merüljön feledésbe. Nem áll túl gyakran kamera mögé, éppen ezért gondolhattuk, hogy A cipőbűvölő jobb lesz az átlagnál és Sandlerből is kihozza a maximumot. Hiszen a történet eléggé jól hangzott. Tovább “A cipőbűvölő (The Cobbler)” »

6

Fák jú, Tanár úr (Fack Ju Göhte)

fakjutanarur

Német vígjáték? Nem lenne probléma ezzel, ha lenne humoruk. A Hangyák a gatyában, a Manitu bocskora vagy A zűrhajó sem volt kacagtató. Inkább drámában erősek és tény, hogy az autópályán sem érdemes keménykedni a rendőrökkel. A Fák jú, Tanár úr talán félrement menet közben vagy lehet, hogy egy kakukktojás. Mivel a németek odavoltak érte és hatalmas nézettséget ért el, valószínűleg az utóbbi. Tovább “Fák jú, Tanár úr (Fack Ju Göhte)” »

1

Mortdecai

mortdecai

Mindig dob egy filmen, ha átjön a vásznon, hogy a színészek nagyszerűen élvezték magukat a forgatáson és kitörő örömmel formálták meg karaktereiket. A Mortdecai a kivételek közé tartozik. Johnny Depp jó ideje választja ki azokat a szerepeket, ahol lehetősége van furcsán beszélni és esetleg túlzottan gesztikulálni. És amíg 15-20 millió dollárokat vághat zsebre egy-egy alkalommal, bukta ide vagy oda, addig nem fog változtatni. De előbb utóbb meglesz a böjtje a sorozatos melléfogásoknak, csak idő kérdése, hogy a producerek rákoppintsanak Depp orrára. Tovább “Mortdecai” »

4

A bíró (The Judge)

írta Nikodémus

2015-01-a-bíró-1

Ámulattal figyelem Robert Downey Jr. sziporkázó vibrálását, mióta kokaincsíkok helyett újra Hollywood élvonalában tolja, ám attól tartottam, ha nem vigyáz, végleg belegabalyodik önnön manírjaiba, és úgy végzi, mint Johnny Depp. Már a kirobbanó sikert hozó Vasember-trilógia első része után szurkoltam neki, de A szólista valahogy félrement (igaz, nem rajta múlt). A bíró viszont az ő filmje. Az övé producerileg és színészileg is, bár utóbbi tekintetben azért hangsúlyosan van jelen Robert Duvall is. Mesteri kettősük agyon is nyomhatná a filmet, az viszont annyira pontosra és kicsiszoltra van megírva, hogy még a jellegtelen rendezés sem tudja elrontani.

Tovább “A bíró (The Judge)” »

3

Vígjátékok 2015-ben

Na, lássuk, hogy milyen filmeken nevetgélhetnénk idén.

Évek óta beszélnek és beszélnek az Argo folytatásról. Azonban idén véget ért a szócséplés, összeszedték a forgatáshoz szükséges összeget, illetve színészeket és belevágtak a folytatásba. Balog Tibi (Kovács Lajos) és bandája (Scherer Péter, Bicskey Lukács, Kiss József) tíz év után sem lett okosabb. Továbbra is pitiáner, suttyó bűnözők, akik nagymenőknek hiszik magukat és a nagy lóvéra vágynak. Egy japán szindikátus árnyékembere (Kulka János) balszerencséjére pont Tibiéket bízza meg egy felbecsülhetetlen értékű adathordozó megszerzésével. Tibiék vajmi keveset értenek az IT világához, ezért egy számítástechnika tanárt (Bán János) visznek magukkal a lehetetlennek tűnő műveletre. A bajt a roma maffia feje (Nagypál Gábor) fokozza, aki egy régi ügy miatt elégtételt akar venni Tibin. A hajsza során Tibiek mindezeken túl japán bérgyilkosokat és a szlovák hadsereget is magukra haragítják, így az esélyük arra, hogy a nagy zsével Malibu tengerpartjára szökjenek, radikálisan csökken. De aki Tibit alábecsüli, annak annyi. Mert Tibi megoldja okosban.

argo2forgatas3

Tovább “Vígjátékok 2015-ben” »

2

Dumb és Dumber kettyó (Dumb and Dumber To)

dumbesdumber

1994 – Jim Carrey a Dilibogyókkal sztár lesz és a vígjáték nagyban hozzásegítette a gumiarcú komikust, hogy ő legyen az első, aki 20 millió dolláros gázsit kér és kap. E mellett jó ideig idézgettek a filmből. A „Pisilini kell” – „Ne tartsd vissza” – „De jó meleg” szöveget a mai napig hallani lehet a téli időszakban és az „Á, Mr Sampsonite” köszönés egy ideig divat volt a suliban (nálunk legalábbis).

2014 – Carrey már nincs a csúcson, nem kap csúcsfizetést és pingvinekkel kell játszania, hogy korrekt eredményt tudjon produkálni. Jeff Daniels, a 20 évvel ezelőtti film húzóneve a tévében ért el számottevő sikert, viszont Farrellyék elég régóta nem tudtak szép bevételt és igazán jó filmet produkálni. Még jó, hogy a Dilibogyók rajongói a katasztrofálisra sikeredett prequel miatt követelték, hogy javítsanak a borzalmas baklövésen. Tovább “Dumb és Dumber kettyó (Dumb and Dumber To)” »