0

Captain Fantastic

írta Nikodémus

2017-04-captain-fantastic-1

Sokan érzik manapság úgy, a sporthoz és a neveléshez feltétlenül értenek: tízmillió szövetségi kapitány és pedagógus országa vagyunk. A nagy össznépi stadion- és kompetencia-számlálásban azonban elvész a lényeg, melyre Matt Ross filmje, a Captain Fantastic csendes humorral hívja fel figyelmünket: nagyívű elméleti megfontolások helyett a mindennapi hiteles példa nevel leginkább.

Tovább “Captain Fantastic” »

0

Captain Fantastic előzetes

captainfantasticViggo Mortensen alakítja azt a 6 gyermekes apát, aki a közösségen kívül neveli gyermekét. Majd mégis arra kényszerül, hogy elhagyja azt a világot, ahol eddig élt és meg kell ismerkedni azzal a közeggel, ahol a szülői kihívásokkal kell szembenéznie.

Matt Ross írta és rendezte a drámát, amelyet a Sundance-en már bemutattak és egészen pozitív véleményeket gyűjtött össze. Hamarosan Cannes-ban is megmérettetik és nyáron néhány országban is jegyet válthatnak rá. Frank Langella, Kathryn Hahn és Steve Zahn neveit is megtalálhatjuk a stáblistán. Tovább “Captain Fantastic előzetes” »

0

Mortensen eredhetne Bourne nyomába

bourneA harmadik Bourne után Paul Greengrass és Matt Damon is búcsút vett a franchise-tól. A színész visszatért volna, de csak úgy, ha Greengrass dirigálja a filmet. Az Universal nem mondott le róla, hogy valahogy visszaédesgessék őket, végül megtalálták a közös nevezőt, mivel a rendező belevágott a következő Bourne megírásába Christopher Rouse-zal, ennek hallatán Damon is bevállalta, hogy eljátssza a főszerepet.

A történetet eddig nem kötötték az orrunkra, de a bemutató ismert, 2016 július 29-én kerülhet a mozikba a film. Julia Stiles ismét eljátszhatja Nicky Parsons ügynököt és Alicia Vikander feltűnésére is számíthatunk, bár egyelőre nem ismeretes, hogy kit testesíthet meg. A Variety úgy tudja, hogy Viggo Mortensent szeretnék leszerződtetni, ha bevállalja, akkor ő veheti üldözőbe Bourne-t.

A spin off folytatása sincs elfelejtve, ha Greengrassékat nemet mondtak volna, a Bourne hagyaték (Bourne Legacy) következő része készülhetne el.

0

Jauja előzetes

jaujaLisandro Alonso argentin rendező tavaly Cannes-ban a Jaujával hazavihette a FIPRESCI-díjat. Viggo Mortensen játssza a főszerepet, Gunnar Dinesen kapitányt, aki az 1800-as évek végén Patagóniába 15 éves lányával és a seregben mérnöki munkát kap. Ám lánya egy fiatal katonával együtt megszökik és Dinesen az ellenséges vonalak mögé lopózva próbálja megtalálni a párost. Tovább “Jauja előzetes” »

2

Két kép a Captain Fantasticból

Viggo Mortensen nem egy szuperhőst alakít, senkinek ne efféle dolog jusson eszébe a cím hallatán. A színész egy hatgyermekes apukát kelt életre, aki évekig a vadonban éldegélt. Majd hátrahagyva addigi életét a  modern világban próbál boldogulni, szeretné elérni, hogy csemetéi beilleszkedjenek a társadalomba. Két képet hozott le a comingsoon, íme.

 

captainfantastic1

captainfantastic2

0

Far From Men előzetes

farfrommen1954, Algériában kirobban a függetlenségi háború. Daru (Viggo Mortensen) korábban a francia seregben szolgált, de most már egy faluban tanít. Algériában született és spanyol felmenőkkel rendelkezik. Sem a helyiek, sem pedig a franciák nem tekintenek rá barátságosan a háború elindulása után. Úgy adódik, hogy neki kell elkísérnie egy szakadárt a közeli rendőrőrse, út közben néhány kérdésére is választ kap és a túlélés reményében kénytelen foglyával szövetségre lépni.

David Oelhoffen vihette vászonra Albert Camus Nobel-díjas francia író The Guest címre hallgató novelláját. Zeneszerzőnek sikerült megnyerni Nick Cave-et. A filmet hamarosan bemutatják a Velencei Filmfesztiválon, majd Torontoba is megérkezik.

Tovább “Far From Men előzetes” »

9

Viggo Mortensen szerint Peter Jackson túlságosan effektfüggővé vált

aragornViggo Mortensen a Telegraphnak adott interjúban mesélt karrierjéről. Elárulta, hogy a Gyűrűk urában kevesen hittek, az első rész sikere előtt a folytatások befejezésére nem volt pénz és szerinte Peter Jacksont már csak az effektek érdeklik.

„Szerintem nem mond igazat, aki azt állítja, hogy tudta, hogy a Gyűrűk ura sikeres lesz. Akkor lehetett csak sejteni, amikor Cannes-ban 2001 májusában leadtak 20 percet a filmből. Eléggé problémás helyzetben voltak, Peter ekkorra nagyot sokat költött. Hivatalosan azt mondták, hogy 2000 decemberére mindhárom filmet befejezte, de az igazság az, hogy a második és a harmadik rész eléggé csúnyán nézett ki. Szörnyű volt és még nem voltak készen velük. Hosszú pótforgatásra volt szükség, amelyre elég sok időnk ment el. Ha a Gyűrűk ura megbukott volna soha nem kaptunk volna plusz pénzt, a folytatások pedig mehettek volna videóra.

Az interjúban Mortensen megemlíti, hogy a trilógiából A gyűrű szövetsége volt szerinte a legjobb a. Úgy érzi, hogy ennek a forgatókönyve volt a legjobban megírva, de a gond az volt, hogy később Jackson túlságosan effektmániás lettt. Ám az elsőben a színészek még együtt játszhattak, a természetben, szép tájakon zajlottak a munkálatok. A folytatásnál már azt érezte, hogy Jackson túllő a célon, legalábbis Mortensennek nem tetszett, hogy egyre több és több az effekt és úgy látja, hogy csak ezekkel törődött. A hobbit filmekre pedig hatványozottan igaz, hogy a trükkök kerültek az előtérbe.

„Úgy vélem, hogy Peter-ból olyan rendező vált, mint Ridley Scott – afféle egyszemélyes iparágként tekinthető rá, akitől sok ember függ. Amikor a G.I. Jane-en dolgoztam Ridley-vel megkérdeztem tőle, hogy miért nem készít már olyan filmeket, mint a Párbajhősök? Peter esetében pedig biztos voltam benne, hogy boldogan rendezne a Mennyei teremtményekhez hasonló produkciót. Hiszen akkoriban még gondolkodott rajta, hogy leforgatja azt az I. világháborúban játszódó filmet, amiben új-zélandiak játsszák a főszerepet. De aztán összehozta a King Kongot. Majd jött a Komfortos mennyország, aminek szerintem egy alacsony költségvetésű filmnek kellett volna lennie. És épp ez a probléma, hogy 90 millió dollárt költött el rá, holott 15 millióból meg lehetett volna valósítani. Kibújt a szög a zsákból, Peter mindent félretett a speciális effektek kedvéért és még örül is neki.”

14

A filmek hős anyái és apái

A napokban sikerült megnéznem a Takent (még játsszák a mozikban), és ennek apropóján jutott eszembe, hogy érdemes megemlékezni az újabb kori filmtörténelem anyatigriseiről és apaoroszlánjairól.

 

Elrabolva (Taken)

 

A történet úgy kezdődik, hogy Bryan Mills (Liam Neeson) lányát, Kimet (Maggie Grace) véletlenül elrabolja a Párizsban virágzó lánykereskedelmet működtető albán maffia.

Csakhogy Mills nem egy átlagos apuka, ő bizony még fényes karrierjét is otthagyta azért, hogy közel legyen egyetlen szeme fényéhez, még akkor is, ha elvált neje és annak dúsgazdag új pasija ebben nem túlságosan partnerek.

Ha hozzátesszük, hogy Mills nem holmi zöldségkereskedésből-krumplihámozásból vonult nyugdíjba, hanem kiváló elhárító tiszt volt – ahogy ő fogalmaz: „egészen különleges képességekkel” – nos, akkor garantált a másfél óra szívdobogás.

Neeson közel a 60-hoz is remekel, ráadásul jóadag intellektust is hozzá tud tenni a már látott katonai gyilkológép szerephez (pl. Kommando). A szkriptben sóhajnyi szünet nélkül követik egymást a bipólusú jelenetek: hol irigylésre méltó logikával-intuícióval, hol pedig tömény erőszakkal oldja meg a szitukat és jut pontról-pontra közelebb a lányához.

A gyilkolós részek külön elismerésre méltóak, a megszámolhatatlanul sok gonosztevőt Mills olyan változatos kreativitással öli meg, sokszor puszta kézzel, hogy megbecsülni sem tudom, mennyit agyalhattak a koreográfián a művészurak. :)

A film fontos momentuma még a vesszőfutás az idővel, Millsnek 96 órája van hátra, mert a statisztika azt mutatja, hogy ennyi idő múlva válik lehetetlenné a droggal teljesen elkábított és prostitúcióra kényszerített lányok megtalálása.

Kiiktatott badass-ek száma: ??? fő.

Tovább “A filmek hős anyái és apái” »