0

Röviden: Sötét helyek (Dark Places)

darkplacesHa valaki szó szerint berobban valamivel a filmiparba, a következő nevével összefüggésbe hozható produkció kapcsán gyakran szóba kerül az előző alkotás. Gillian Flynn-t a krimiolvasók régóta ismerhetik, David Fincher pedig további rajongókat szerzett az írónőnek. A Holtodiglan joggal vált a 2014-es év egyik legjobbjává, illetve megérdemelten lett nyereséges. A Sötét helyek forgatásába nem Fincher filmje után vágtak bele, hanem gyakorlatilag egy időben zajlottak a két film munkálatai. Pedig ha a producerek és a produkciós cégek megvárták volna a Holtodiglan bemutatóját, talán végrehajtottak volna jó néhány változtatást Gilles Paquet-Brenner forgatókönyvén és elképzelésein.

Libby Day kislánykorában híres lett. Családját lemészárolták, bátyját gyanúsították meg a szörnyű tettel és el is ítélték. Libby gyakorlatilag ebből az esetből él, hiszen egy pár éves gyerek szomorú története és könnyes arca sokak számára megindító volt és könnyen megnyíltak a pénztárcák. Felnővén már nem tud ilyen egyszerűen nagyobb összeghez jutni, ezért fogadja el egy régi ügyekkel foglalkozó „klub” meghívását a gyűlésükre. Itt el kell mesélnie az egykori szörnyű pillanatokat.

Sejthető, hogy a megesett történések nem úgy zajlottak, ahogy eddig mindenki hitte. Várható a fordulat is, azonban Paquet-Brenner képtelen izgalmasan és érdekfeszítően elmesélni a cselekményt. Charlize Theron, Nicholas Hoult és Chloe Moretz is felsorakozott előtte, azonban tehetségük kiaknázatlan marad. Az író-rendező abszolút unalmasan tálalja a sztorit, a motivációk bemutatásával sem foglalkozik igazán. Igazi silány munka.

Tovább “Röviden: Sötét helyek (Dark Places)” »

4

Sicario – A bérgyilkos (Sicario)

sicario1

Tele a youtube ismert filmek átformált előzeteseivel. Így akár A pankrátor is kinézhet exploitation horrornak vagy a Jurassic Park romantikus vígjátéknak tűnhet. A Sicario-t a marketingesek akciófilmnek álcázták, legalábbis a trailer alapján egy feszültebb, lövöldözésekkel tarkított produkciónak látszott, ahol Emily Blunt odaver a mexikói drogpiacnak. Csak éppen a Sicario nem akció, nem nevezhető pörgősnek és ráadásul Blunt sem kőkemény. Tovább “Sicario – A bérgyilkos (Sicario)” »

1

Az ajándék (The Gift)

ajandekposter

Megeshet, hogy egy-két évtizeddel az általános iskola vagy a gimi után összefutsz egy osztálytársaddal, akivel talán nem is voltál jóban. Esetleg még bunyóztatok is vagy valamiért egyáltalán nem volt szimpatikus. De mégis egy sör mellett nosztalgiával gondoltok vissza a múltra és elnevetgéltek a régi hülyeségeken. Mert az egykori problémákon már rég túlléptetek. És minek bosszankodni azon a diákként eltöltött időszakon?

Simon és Robyan (Jason Bateman és Rebecca Hall) boldog házaspár. Van pénzük, most vettek új házat, a férfi előléptetés előtt áll. Szóval egészen jól megy sorok. Az áruházban futnak össze Gordo-val (Joel Edgerton), akivel Simon egy iskolába járt. Kedves, jó szándékú embernek tűnik, még meg is hívja a páros magukhoz. De Simon egyszerűen lekoptathatatlan és közelsége már túlzottan zavaró. Tovább “Az ajándék (The Gift)” »

0

Cop Car

copcarposzter

Újabb példa arra, hogy egy karakterorientált minimális összegből készült film is elég, hogy felfigyeljenek a rendezőjére. Colin Trevorrow is fejest ugrott a mély vízbe a Kockázatos túra után és az év egyik legtöbbet hozó filmjét tette le az asztalra a Jurassic World-del. Most pedig Jon Watts került közelebb a húsos fazékhoz, hiszen a Cop Car egészen a Pókember következő rebootjának rendezői székébe katapultálta. Nicolas Windign Refn pedig vakarhatja a fejét. Tovább “Cop Car” »

1

Röviden: Önkívület (Self/Less)

selflessAmikor kijött A sejt mindenki elégedetten csettintett és megjegyezte Tarsem Singh nevét. Lehet azt a filmet rossznak tartani, de tisztán látszott, hogy a rendezőnek egyedi vizuális látásmóddal rendelkezik. Habár első filmjéhez hasonló rémálomszerű történetet már nem vitt a vászonra, de az indiai direktor később is látványban erős alkotásokat produkált. Ám újabb thrillere forgatásán valamit otthon hagyott: Ezúttal nincs erős képi világ

Damien Hill (Ben Kingsley) hamarosan meg fog halni. Jól tudja, hogy nincs már sok hátra. Viszont esélye nyílik, hogy meghosszabbítsa életét. A pénz nem számít, így aláveti magát egy furcsa eljárásnak, aminek következtében tudata új testbe (Ryan Reynolds) kerül. Csak a leszurkolt nagyobb összegen kívül annyit kell tennie, hogy megszakítja a kapcsolatot addigi ismerőseivel. Ám később kiderül, hogy új testét nem laboratóriumi körülmények között alkották.

A testcserés történetek mindig izgalmasan hangzanak, a szokványos akciójeleneteken túl esély nyílik a morális dilemmák felvázolására, kibontására és esetleges megválaszolására. Ám az Önkívület az élet meghosszabbításával járó lelki vívódásokat, az új testben szerzett friss információk által kiváltott megdöbbenést egyáltalán nem sikerült hatásosan vázolni. Inkább csak úgy oda vannak vetve lelki vívódások, de mégsem hihetőek. Singh abszolút átlagos fut-rohan-lő thrillert dirigált, amelyben a kínálkozó ziccereket ügyet sem vet. Nincs benne semmi különleges, teljesen középszerű. A direktorban azért ennél sokkal több rejlik és a sztoriban is. Tovább “Röviden: Önkívület (Self/Less)” »

0

Röviden: Survivor

survivorposterTipikusan az a film, amit jobb, ha csak nézel és nem gondolkodsz. Belesüppedsz a székbe egy fárasztó nap után, elszürcsölöd a kezedben lévő italod, majd lefekszel aludni és másnap csak arra fogsz emlékezni, hogy Pierce Brosnan milyen tökös akart lenni, de Milla Jovovich mégis megakadályozta, hogy véghezvigye a nagy tervet.

Kate Abott (Jovovich) a 9/11-es katasztrófa után vállalt munkát a kormánynál, elég gyorsan felküzdötte magát és elismert biztonsági szakértő lett. Többször is megemlítik, hogy korábbi munkája során mennyire remekelt. Jelenleg a Londonban található amerikai nagykövetségen végezné lelkiismeretesen a dolgát, de egy közelgő terrorakció miatt többen szeretnék holtan látni. De túléli a merényletet és menekülőre fogja, mivel saját felettesei gyanúsítottként kezelik.

James McTeigue készített már jobb munkát is, elég, ha csak a V mint vérbosszúra gondolunk, ami sokkal érdekesebb és elgondolkodtatóbb volt a 9/11-es események után. A Survivorben az elvileg profi Abott olykor teljesen amatőrként viselkedik, ezt a bosszúságot úgy próbálják úgymond palástolni, hogy lendületben tartják a filmet. Meglepődni nem fogunk, a karakterekről már az elején kiderül, hogy kinek az oldalán állnak. Nem nevezném egy okos és ügyes macska-egér thrillernek, de Brosnan és Jovovich azért eladják a filmet. Talán pont erre illik, hogy nem fog fájni, teljesen ártalmatlan, később pedig csak arra emlékszel, hogy nagyjából szórakoztató másfél óra volt. Tovább “Röviden: Survivor” »

1

Fekete-tenger (Black Sea)

blackseaposzter

Régen, nagyon régen volt jó tengeralattjárós film. Nem hiába írja le mindenki gyakran, hiszen valamelyik stúdió észrevehetné, hogy igény igenis volna rá. Viszont nem vagyunk elkényeztetve az efféle történetekkel. A David Duchovny és Ed Harris nevével fémjelzett Phantom a gyorsan feledhető, kevésbé élvezhető alkotás volt, a Merülés a félelembe egyáltalán nem volt rossz, de az Atomcsapda nagyobb költségvetésű film abszolút középszerű lett és csúnyán megbukott. Az igazán izgalmas, feszült darab a témában az Utolsó esély volt, ami még a 90-es években készült. Ezúttal Jude Law merülhet a mélybe. Tovább “Fekete-tenger (Black Sea)” »

0

The Harvest

harvest

Probléma probléma hátán, tragikus múlt, szétzilált család, illetve súlyos titok. John McNaughton sajnos régóta nem hallatott magáról, pedig tehetséges rendező. A Henry: Egy sorozatgyilkos portréjával hívta fel magára a figyelmet, utoljára pedig a csavaros Vad vágyak erotikus thrillerrel, ami a 90-es évek vége felé érkezett. Új filmje első látásra drámának tűnik, de ahogy az események csordogálnak előre thrilleré lényegül át. Tovább “The Harvest” »

1

Fenegyerek (Son of a Gun)

sonofagunposter
Meg kell hagyni, hogy az ausztrál filmeknek megvan a maga bája. Ha valaki kevés költségvetésből szeretne gazdálkodni talál itt kietlen, de gyönyörű tájakat, egyszerűbb, de egészen hangulatos területet, illetve nem nagyon kell keresni tehetséges színészeket, hiszen akad jó néhány. Legutóbb az Országúti bosszú posztapok bosszúthriller és a Babadook horror előtt borult le mindenki a haját, most pedig az elsőfilmes Julian Avery tett le az asztalra egy korrekt filmet. Tovább “Fenegyerek (Son of a Gun)” »

1

Jobb, ha hallgatsz (Kill the Messenger, 2014)

írta Nikodémus

2015-03-jobb-ha-hallgatsz-1

Több volt benne – volt az első gondolatom, miután megnéztem a filmet. Persze gyaníthattam volna: azzal a mozival, amely elvileg piszkos drogügyekről és politikai machinációkról szól, miközben magyar plakátján egy sima (na jó, megszaggatott) 12-es karika virít, valami eleve nem stimmel. A Jobb, ha hallgatsz ígéretes alaphelyzetből indul, és jórészt rendezőjének bizonytalankodása miatt válik végül középszerűvé és felejthetővé.

Ami azért nagy kár, mert hőse többet érdemelt volna. Gary Webb (Jeremy Renner) ugyanis valóban létező személy volt, egy nevesincs helyi lapnak dolgozó újságíró, s a 80-as évek nagy állami drogellenes harcának utólagos elemzése közben észrevesz valami furcsát. Utána megy, és kiderül, hogy a drogellenes szólamokat hajtogató hatalom titokban nagyon is jól megél a Közép-Amerikából származó kokóból, sőt, elősegíti az azzal való kereskedést. A CIA nyakig benne van az ügyben, és a szálak a legfelsőbb körökig vezetnek. Emberünk tehát jó nagy slamasztikába navigálja magát, s amikor cikke megjelenik, robban a botrány.

Tovább “Jobb, ha hallgatsz (Kill the Messenger, 2014)” »

1

The Guest

theguest1

A retro jó, a retro klassz, a retro szép. Ha éppen azt látjuk, hogy valaki átszellemült arccal mered maga elé talán a régi időszakot idézi fel magában. És egyes filmek éppen a múltidézéssel próbálják elérni, hogy nézőben „átállítson egy kapcsolót” és hirtelen 10-30 évvel ezelőtti érzések száguldozzanak benne. Példának Sylvester Stallone-t lehetne felhozni, aki maga is leragadt a múltban, ellenben a Cold in July remekül teremtette meg a hangulatot. Most Adam Wingard próbálkozik, eredményesen, méghozzá úgy, hogy az alapsztori faék egyszerűségű.

Egy fiatalember kopogtat be a Petersen családhoz. Azt állítja az Irakban elhunyt fiúk jó barátja volt, aki még halála előtt arra kérte, hogy tolmácsolja a családnak, hogy mennyire szereti őket. A gyászoló anyuka első pillanattól kezdve kedvesen tekint rá, felajánlja, hogy pár napot nyugodtan náluk tölthet. A morgolódó férjjel pedig néhány sör mellett tévézés közben köt barátságot. Tovább “The Guest” »

1

Röviden: Amnézia (Before I Go To Sleep)

amneziaRemek téma az amnézia, ha egy rendező érti a dolgát és a forgatókönyv láttán sem fog ki rajta olyan film születhet, amely után a néző nem kívánja, hogy bárcsak ő is elfelejtené az eltelt másfél-két órát. Rowan Joffe thrillerében Christine minden emlékek nélkül ébred, fogalma sincs, hogy ki az a férfi, aki mellette alszik. Majd a másik helyiségben falra ragasztott képeket lel, amelyeken saját magát látja, de mégsem ugrik be, hogy mikor és hol készülhettek a fotók. A férfi felvilágosítja, hogy ő a férje és évekkel ezelőtt súlyos balesetet szenvedett, ennek következtében minden reggel emlékek nélkül ébred.

Nicole Kidman és Colin Firth nem szívesen fog visszaemlékezni 2014-re. Hiszen pár hónappal ezelőtt került a mozikba közös filmjük, A háború démonjai, amely nem sok figyelmet generált, az Amnézia viszont alig érdekelt valakit. Tény, hogy a thrillerből nem lesz klasszikus, de azért nem vészes az alkotás. Joffe nem foglalkozik sokat a bevezetéssel, a múltat letudja a férj pár mondatával, amit pár perccel később Christine pszichológusa told meg újabb információval. De hogyan deríthet ki újabb dolgokat valaki, ha kitörlődött memóriával ébred nap, mint nap? Erre is van megoldás, ami alapján a nő agyalhat, nyomozhat, gyanúsíthat. Kiben bízhat?

Az Amnézia eléggé feszes thriller, legnagyobb hátulütője, hogy kevés izgalmas izgalommal és meglepetéssel szolgál. Tovább “Röviden: Amnézia (Before I Go To Sleep)” »