1

A számolás joga (Hidden Figures)

szamolasjoga

Nehéz sorsuk volt az afro-amerikaiaknak. Tudjuk jól, számos film foglalkozott a témával, többek között félhettek Michael Fassbendertől (12 év rabszolgaság) és még a sportpályán is jobban kellett teljesíteniük, hogy egyáltalán számításba vegyék őket (Race). A 60-as években sem volt egyszerű feketének lenni, viszont volt valami, ami némileg elnyomta az irántuk viseltetett érzéseket: az oroszok. Vagyis inkább az a fránya űrverseny, amiben egyszerűen nem lehetett alulmaradni. A nemzet büszkeségén esett volna csorba. A film elején a három afro-amerikai hölgyet igazoltatva látszik, hogy a zsaru boldogan végigverne rajtuk gumibotjával, de amikor meghallja, hogy a NASA munkáját segítik, kiderül, hogy a rend derék őre ruszkikat még jobban utálja. Ezért inkább még biztosítja is az utat előttük, hátha az a pár perc is segít, hogy előnyhöz jusson a dicső ország. Tovább “A számolás joga (Hidden Figures)” »

0

Costner a Hidden Figures drámában

costnerKevin Costner bevállalta a Hidden Figures 1960-ban játszódó űrdrámát, amiben a Black or White után ismét együtt játszhat Octavia Spencerrel. Margot Lee Shetterly hamarosan megjelenő regényéből készül a film, a forgatókönyvet Allison Schroeder nevéhez köthető. Theodore Melfi, a St. Vincent rendezője dirigálhat a forgatáson.

Costner a NASA űrprogramjának a fejesét játssza, Henson pedig Katherine Johnson, a zseniális afro-amerikai matematikus lesz. Johnson Dorothy Vaughnnal és Mary Jacksonnal közösen kulcsfontosságú szerepet töltött be abban, hogy John Glen űrhajós első amerikaiként megkerülhesse a Földet.

1

St. Vincent

stvincent

Vannak színészek, akik bármit csinálnak, valahogy mindig megpróbálnak hibát találni alakításukban. És van egy szűk elit, akik előtt bármikor képes leborulni a szakma. Bill Murray-re már régen is kevés rossz szót mondtak, majd az Elveszett jelentés után nem győzték éltetni. Egészen jól tett neki a váltás. Egyszóval: telitalálat. Poénosabb oldala nem veszett oda, pár térdcsapkodós cameo (pl. Zombieland) és elvontabb humorizálás (Wes Anderson művei) még belefért, de inkább a komolyabb arcát mutogatja. Tovább “St. Vincent” »