2

A múmia (The Mummy)

mumiamagyar

Prodigium – a szervezet, amelyet Dr. Henry Jekyll irányít. Mivel foglalkoznak? Magával a gonosszal. Tanulmányozzák az efféle teremtményeket, megállapítják veszélyességét, befogják, vizsgálják és ha kell, semlegesítik. Most éppen az ősi Egyiptomból származó Ahmanet (Sofia Boutella) került látókörükbe. Pont ez Jekyll irányította „intézet” lesz az összekötő kapocs az Universal által kiötlött Szörnyuniverzumnak. Számíthatunk rá, hogy a Dark Universe logója alatt érkező filmekben valamilyen szinten benne lesz a misztikus és kegyetlen, hétköznapinak nem mondható lényekre specializálódott Prodigium. Ez az elgondolás sem hathat frissnek vagy éppen újnak, hiszen a Godzillában is megjelent egy hasonló társaság. Tovább “A múmia (The Mummy)” »

5

Röviden: Tarzan legendája (The Legend of Tarzan)

tarzanTarzant ismeri mindenki, hallottuk már legendás üvöltését, tudjuk, hogy a dzsungel az ő igazi terepe és szereti Jane-t. Számos alkalommal csüngött a liánokon a vásznakon és a kisképernyőn is leküzdött több akadályt. Elég régen láthattuk már (és most felejtsük el a legutóbbi animációs rettenetet), egyáltalán nem mondható, hogy túl van erőltetve a karakter. Szóval miért is ne lehetne egy remek sztorit szőni köré? Sajnos David Yates rendezéséből leginkább annyi szűrhető le, hogy pénz ugyan volt rá, csak elfogadható történetet nem tudtak kiötletni.

A stúdióban legalább volt annyi mersz, hogy nem a közismert eredetsztorit próbálták újra eladni. Hősünk (Alexander Skarsgard) a civilizációban éldegél szerető feleségével (Margot Robbie) és esze ágában sincs visszamenni a vad természetbe. Pláne, hogy a majmokkal sincs kibékülve és egy bennszülött törzs vezére a vérét venné. Ám úgy adódik, hogy mégis újra beteszi a lábát Kongóba, ahol Rom százados (Christoph Waltz) már vár rá, hiszen Tarzan igen sok gyémántot ér, a drágakőre pedig nagy szüksége van.

Yates úgy lehetett vele, hogy leforgatja a jeleneteket, a többit meg elvégzik az effektesek. Éppen ezért színészeit is elfelejtette instruálni. Skarsgard éppen ezért szomorúan néz maga elé, majd a játékidő felénél megmutatja hasizmait is. Robbie sem tud kibontakozni, Waltz pedig a Spectre-ben látott unalmas, sótlan gonoszt hozza ismét. Samuel L. Jackson-re hárult a feladat, hogy Tarzan sidekick-je legyen, amikor éppen nem lohol vagy lövöldöz humorizálni próbál, szerencsére sikerrel. Nem gond, ha egy popcornfilm nem izgalmas, de legalább kösse le a néző figyelmét. Ezt úgy próbálják elérni, hogy a főhős megy valamerre, ahol bunyózik egy kicsit, majd továbbmegy, ahol ismét lesz egy kis adok-kapok és így tovább, míg jő a nagy finálé. De Yates még az akciójelenetekkel sem igazán foglalkozik, ötlettelen harcokat tár elénk. 40 %-ot adok rá, azok számára, akiknek a látvány is elég, tetszeni fog. Tovább “Röviden: Tarzan legendája (The Legend of Tarzan)” »

4

A dzsungel könyve (The Jungle Book)

dzsungelk

A Disney ügyes pénzügyi döntéseket hozott az elmúlt időszakban, ráérzett, hogy mi kell a közönségnek. Roppant jó húzás volt megvenni a Marvelt és Lucas Birodalmát, ezen felül jól tudták, hogy a közismert, klasszikus mesékből miképp kell sokakat érdeklő élőszereplős változatot készíteni. A Hófehérkét védő harcművész törpés kalandot ugyan a konkurens fantasy-k miatt félretették, de A dzsungel könyvét gyorsabban nyitották ki, mint a Warner, ahol még beletelik egy kis időbe, hogy elképzelésük elnyerje végső állapotát.

Rudyard Kipling műve szórakoztató, egyben izgalmas és tanúságos, amelyben egy embergyerek az állatok otthonában próbál boldogulni, élni és életben maradni. Maugli jó szándékú, naiv, segítőkész, nem csak magával, hanem másokkal is törődik és nem szeretné, ha a harcias Sir Kán másokon töltse ki haragját. Tovább “A dzsungel könyve (The Jungle Book)” »

11

Exodus: Istenek és királyok (Exodus: Gods and Kings)

exodus

Mondanám, hogy megfizethetetlen az az érzés, amikor egy produkciót nézve vegyes érzések kavarognak benned. (De persze mégsem az, hiszen mégis kinyitottad pénztárcád.) Nem éppen a filmet illetően, hanem Hollywood fejeseire és mindenható producerei tekintesz kissé szánakozó mosollyal, akiket azért némi tisztelet is megillet. Rettenetesen nehéz dolog lehet, hogy a varázslatos és csodálatos eseményeket mindenképpen a jó ideje nagy népszerűségnek örvendő realisztikus módon próbálnak bemutatni. Valljuk be, ez kemény dió, pláne, hogy az Exodus kapcsán a vallásos tömegeken kívül be kell húzni a tiniket is a mozikba. Tovább “Exodus: Istenek és királyok (Exodus: Gods and Kings)” »

0

A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt – interjúk

Az ADS Service Kft küldte A százéves ember rendezőjével és főszereplőjével készített interjút.

INTERJÚ FELIX HERNGREN RENDEZŐVEL
Milyen érzés volt egy ilyen sikeres könyvből filmadaptációt készíteni?

Mindig nehéz egy könyvből filmet készíteni, de nem tudtam ellenállni „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt” című remekműnek. Egy kellemes, csavarokkal teli történet, remek szereplőkkel és nagyszerű szituációs komédiával. Tudom, hogy nagyok az elvárások a filmmel szemben, és ez persze meg is nehezíti a dolgomat, de inkább forgatok egy nagy elvárásokkal teli jó történetet, mint egy elvárások nélküli kevésbé kedvelt filmet.

Mi volt az elképzelésed a színészekkel kapcsolatban?

Azt akartam, hogy egy olyan színész alakítsa Allant, aki hitelesen tudja nyújtani a karaktert különböző életkorokban. Amikor a könyv felénél jártam, Robert Gustafssonra gondoltam. Számomra ő az egyedüli, aki hitelesen és kellő humorral tudja eljátszani a szerepet. Amikor 2012 telén kipróbáltuk, úgy éreztem, hogy jó döntésnek bizonyult. Emellett szeretem az erős karaktereket és a jó színészeket. Remélem, hogy ezt majd tükrözi a film is.

Mi a víziód a filmmel kapcsolatban?

Allan Karlsson azt teszi, amit nekünk, nyugatiaknak tennünk kellene. Nem kell a jövő miatt aggódni, a megérzéseinkre kell hagyatkoznunk, nem pedig a tegnap hibáin rágódnunk. Ha a nézők egy részének eljut ez a szívéhez, annak már nagyon örülni fogok. Tovább “A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt – interjúk” »

6

Röviden: Pompeji (Pompeii)

pompeii2Jó, ha előre tudjuk, hogy ki rendezte a filmet, mert általában egy név alapján be lehet azonosítani, hogy mégis mi várható. Így jó előre ki mertem jelenteni, hogy Paul W.S. Anderson akkor fog klasszikust készíteni, amikor Réz András leborul előttem. De Andersonnak nem kell emlékezeteset letenni az asztalra, hogy elszórakoztassa a népet, néha kiderül, hogy képes szórakoztató filmet kiadni kezek közül. Borítékolható volt, hogy a Pompeji is csak egy méregdrága kaland lesz, ahol kőkemény fickók küzdenek az aréna homokjában, míg ki nem tör a Vezúv. Hősünk egy gladiátor, aki már-már unottan csapkod jobbra-balra a küzdőtéren, nem akad ellenfele. Pompeji azonban némileg más számára, összebarátkozik egy hozzá hasonló marcona cirkuszi látványossággal és beleszeret egy gazdag család lányába, akinek a kezét egy római hadvezérnek ígérték. A harcok nem különösebben kiemelkedőek, a romantikus szál röhejes, amit megfejelnek egy rettentő gyenge befejezéssel. A színészek képtelenek élettel megtölteni egydimenziós karakterekeit. Kit Harrington több figyelmet fordított arra, hogy kocahasa legyen, Kiefer Sutherland pedig meg túl kiemelkedően alakítja a „Az lesz, amit én mondok és úgy, ahogy én akarom” gonosz rómait. 30 % -nál többet nem ér a film. Az idei nagyobb költségvetésű filmek döntő többsége valóban kukába való vagy tényleg illene lenne megfontolni a klasszikus beszólást: nézzél inkább művészfilmeket?

1

A Budapest Airport új stop-motion kisfilmje: „A kaland velünk kezdődik”

airportEgy különleges kisfilmmel ünnepli a Budapest Airport, hogy idén egy rangos díjat tudhat magáénak: a SkyTrax idén Kelet-Európa legjobb repülőtere díjjal jutalmazta a reptér munkáját.

A film az innovációs és formabontó megoldásairól ismert Avalanche Kreatív Ügynökség ötlete, egy rövid animációs alkotás, amely Buddy kalandjait mutatja be a reptéren. Az Oscar díjas Papp Károly Kása által animált pici báb hitelesen mutatja be azt a kellemes izgalmat, amit már sokan átélhettünk felszállás előtt, ugyanakkor bepillantást enged a repülőtér titokzatos életébe is.
A film sokáig készült. A stáb közel két hetet forgatott a helyszínen, majd újabb egy hetet töltött műteremben, ami részben a rendkívüli alaposságot igénylő stop-motion technikának, részben az egymással keveredő filmes eljárásoknak (2D animáció, élőkép, timelapse, stop-motion) köszönhető. A stáb tagjai számos olyan technikát, és filmes megoldást vethettek be, amit más körülmények között nem igazán. Gondoljunk csak a 37 méter magas daruról forgatott timelapse-re, vagy a távirányítós autóra felszerelt intelligens kiskamerára (GoPro) (Érdemes egyébként megnézni a werkfilmet is!)

A Budapest Airport Zrt. virálisan terjedő új kisfilmje bepillantást enged a repülőtér életébe, a Budapest Airport brandet közelebb viszi az emberekhez és összekapcsolja egy pozitív üzenettel: “A kaland velünk kezdődik.”

A film főszereplője Buddy, a játékfiú. Ő nem csak azért érdekes, mert szórakoztató, szeretni való figura, hanem mert papírból készült. Ő egy origami-fiú.
Buddy – egy kisfiú kedvenc játéka – a reptéren megelevenedik, életre kel és izgalmas kalandokba keveredve járja be az egész helyszínt.
A filmben Buddy mozgatása élő helyszínen, de stop-motion technikával animálva történt. A reptér bemutatására a mostanság oly divatos timelapse technikával készült képsorok is láthatóak.

 

Ha tetszett alább láthatod  a werkfilmet is Tovább “A Budapest Airport új stop-motion kisfilmje: „A kaland velünk kezdődik”” »

1

Sherlock Holmes nevében (2011)

sherlockholmesneveben

Réges-régen, mikor még nem kellett temérdek idő ahhoz, hogy átböngésszük a kínálatot, csupán két csatorna közül lehetett választani. A szűk felhozatalból nem maradtak ki a tetszetős, szórakoztató ifjúsági krimik sem, amelyeket gyerekfejjel gond nélkül lehetett élvezni. Hol egy bolt rendszeresen eltűnő tejkészletét próbálta megtalálni két lurkó, hol egy nyomozásba kapcsolódott egy kölyök, aki saját logikája szerint haladt az eset felgöngyölítésében. Nem merném teljes bizonyossággal állítani, hogy már nincsenek hasonló filmek, de annyi biztos, hogy kevés figyelmet kapnak. A Sherlock Holmes nevében magyar film és bizony eleve hendikeppel indul, hiszen a hazai szórakoztatásra törekvő produkciók döntő többsége gyalázatosra sikeredett. Tovább “Sherlock Holmes nevében (2011)” »

7

Kon-Tiki (2012)

kontii

Thor Heyerdahl norvég néprajzkutató hiába próbálta bizonyítani elméletét, miszerint Polinéziát Dél-Amerika felől népesítették be, ráadásul balsafa tutajon érkeztek az emberek. Kollégái és a tisztelt akadémikusok kiröhögtek vagy csak a homlokukat ráncolták. Ezt követően fejébe vette, hogy bebizonyítja, hogy elgondolása, papírra vetett, hosszan leírt teóriája igenis megvalósítható. 1947-ben útnak indult néhány úriemberrel, a többi már történelem.

Az expedíción készült dokumentumfilmet 1950-ben mutatták be, Jeremy Thomas producer 1996 óta próbálkozott megvalósítani a mozifilmet, röviddel Heyerdahl 2002-es halála előtt kapta meg a jogokat és a rég várt engedélyt. Anno Heyerdahl minden szóba jöhető embert felkeresett, aki ki tudná adni elméletét, majd megpróbált pénzt és támogatót találni, akinek segítségével elindulhatna a hosszú útra, így bizonyítani tudná, hogy Dél Amerikából igenis el lehet jutni tutajjal Polinéziába. Kitartása révén hosszú idő után olyasvalakihez sodorta a sors, aki hitt az elméletben és a közben járására végre kifuthatott a Kon-Tiki. Tovább “Kon-Tiki (2012)” »

0

Felkoppintva (Knocked Up)

Egyéjszakás kaland – egy gyerek

 0ku

Judd Apatow nevét lassan meg kell jegyezni, ha még lesz egy két ilyen dobása. A 40 éves szűz után megint csinált egy hatalmas kasszasikert, Amerikában majd 150 milliós bevétel, imdb-n 8 pont a 10-ből. Ez már valami, nem?

Mit szólnál, ha egy egyéjszakás kaland után felkeresnének, hogy apuka lettél, hohó. Ben munkanélküli, füvezik szabadidejében(tehát mindig), haverjaival lóg, akik hasonló kedvtelséget űznek. Alison szép, céltudatos nő. Egy bulin ismerkednek, majd miután döntenek a testbe pár alkoholos italt az ágyban kötnek ki, dínom-dánom, miegymás. Majd élik tovább életük, azonban Alison egy nap észreveszi, hogy terhes, így felkeresi Ben-t.

Tovább “Felkoppintva (Knocked Up)” »