3

Röviden: Green Inferno

greeninfernoposzterVolt egyszer egy Cannibal Holocaust, ami a nagykönyvben minden idők legbrutálisabb és legismertebb horrorja. És persze kannibálfilmje. Mikor is készült? Azóta nem igazán született igazán emlékezetes darab a témába vágóan. Eli Roth rendezéseiben a főszereplőket rendszeresen csurom véresen néznek ki, persze némi kínzás és erőszak is belefér. Egy-két éve még úgy érezhettük, hogy talán majd ő hozza az elvárásokat. Kell is rá várni jó néhány hónapot…de nem érte meg. Néhány aktivista az őserdőbe repül, hogy megmutassák ki a legény a gáton, a siker és nagy nézettség elérése után alig kortyolnak bele a pezsgőbe, máris emberevők fogságában találják magukat. A kannibálok színre lépése után bizakodhatunk, hogy a komótosan folydogáló cselekmény izgalmakba vált át. Mindhiába. Természetesen akad vér, durvulás, nyammogás és csúnya bennszülöttek, de ez az őrület nem igazán fog meg. Ennél még a Kabinláz is gyomorforgatóbb a Motel feszültebb és keményebb volt. Mert ugye a étkezéshez előkészített testnek rémisztőnek, esetleg sokkolónak kellene hatnia és szegény Lorenza Izzonak is szurkolni kellene. Nem igazán merész, szaftosnak sem nevezném, de azért ha valakinek megkordul a gyomra keresse fel Lecter urat. Tovább “Röviden: Green Inferno” »

3

Crying Wolf (teaser trailer)

Nemrég ízelítőt kaptunk Tokodi Sándor saját rövidfilmjéből, ami év végére készül el. Horror lesz, úgyhogy csak erős idegzetűek kattintsanak.

Nézzük, mit tudunk a sztoriról: “A történet szerint egy arab milliárdos egyetlen fiát elrabolják ismeretlen elkövetők. Al-Thani mivel tehetős ember, ezért a legjobb zsoldosokat béreli fel a mentőakcióra. A kommandósok arra számítanak, hogy a kiszabadítás a megszokott forgatókönyv szerint zajlik majd le. De miután a helyszínre érkeznek rá kell döbbenniük, hogy az ő életük is veszélybe került, mivel nem várt ellenségekkel találják szembe magukat.”

Jöhetnek a vélemények.

0

Libabőr (Goosebumps)

libabor

R.L. Stine-t a gyerekkönyvek Stephen King-jének nevezik. Tehát horrorisztikus, szörnyekkel megrakott, borzongató regényeket ír, csak éppen fiatalokra szabva. Temérdek történetet adott ki kezei közül, ennek megfelelően igen sok lény ijesztegethette a főhősöket a cselekmények során. A szerző eléggé termékeny volt, ráadásul még felettébb népszerű is, a filmben meg is említik, hogy 400 millió példány kelt el a könyveiből. Ami azért egészen szép teljesítmény. De vajon melyik rémséget kellene bemutatni egy adaptációban. Ott van a vérszomjas jeti, a brutálsáska, apró, de halálos robotok, idegen lények. És mi lenne, ha egyszerre indulnának pusztítani? Tovább “Libabőr (Goosebumps)” »

1

Bíborhegy (Crimson Peak)

biborhegy

Guillermo del Toro olyan, mint Sylvester Stallone. Szeret nosztalgiázni. Bár azért más súlycsoportban mozognak, mégis előszeretettel tekintenek vissza a régmúlt időbe és erősen múltidéző produkciókat készítenek. Del Toro legutóbb a kaiju filmek előtt hajtott fejet, most pedig a 60-as évek kísértethistóriái előtt tisztelegne. Elmondása szerint A ház hideg szíve és Az ártatlanok klasszikusokból merített. És valahogy úgy lehetne jellemezni, mintha a nagy merítést egy mozdulattal rácsobbantotta volna egy hatalmas vászonra. A végeredmény eléggé érdekes, szépnek szép, de nem igazán érdekes és nem fogunk rá emlékezni sokáig. Tovább “Bíborhegy (Crimson Peak)” »

1

Sinister 2 – Az átkozott ház (Sinister)

sinister2

Ártalmatlannak tűnő filmtekercsek? Biztos jó szórakozás lesz, nem? Erről még talán Nicolas Cage is mesélhetne. Ha valaki esetleg rábukkan egy érdekesnek tűnő felvételre biztos lehet, hogy a nyugodt kis élete fel fog bolydulni, ha pedig amúgy sem túl vidám az evilági sorsa, akkor még mélyebbre süllyed a szörnyűségekben. De egy biztos: nyakig merül az illető az erőszakba. De hát a naiv horrornéző is tudja, hogy még véletlenül sem szabad hozzányúlni az eldugott helyeken porosodó rögzített anyagokhoz. Előbb minimum be kell hinteni szenteltvízzel. Tovább “Sinister 2 – Az átkozott ház (Sinister)” »

0

Röviden: Cooties

cootiesposzterClint (Elijah Wood) alaposan kifogta. Regényíróként van még mit fejlődnie, sőt, miután édesanyja elmondja, hogy odavolt a történetéért, nagy vonalakban ki is vesézi a hibákat. A fiatalember élete nem túl vidám és saját maga is beismeri, hogy helyzet eléggé elkeserítő, amikor begurul a nyári iskola parkolójába, ahol helyettesítő tanárként dolgozhat. Egyik-másik kollégája eléggé morcos és a nebulók sem nevezhetőek éppen cukorfalatnak. Eléggé rosszul indul a napja, de ez még mind semmi, mivel a gyerkőcök többségéből vérengző zombi lesz.

Alapvetően több irányba is elindulhattak volna az ötletelés telén. Egy helyszínen játszódó moralizálós sztoritól kezdve gyermekhentelésen át sok lehetőség volt. De mi történik, ha a Glee sorozat szülőatyja (Ian Brennan) és Fűrész franchise elindítója (Leigh Whannell) összeül egy kis brainstormingra? Egy humoros, néha kissé idióta, véres sulihorror.

Az alkotók erősen rámentek, hogy kifigurázzák a sztereotípiákat. A karakterek többségének viselkedése ismerős lehet a suliból. A mogorva tahó, az aranyos tanárnő és az okoskodó alak. A szerepválasztás meglepően jó, Elijah Wood nagy, szomorú vagy éppen „Mi bajod van velem?” szemekkel mered mindenkire (még egy Gyűrűk ura poén is belefér), de akad itt harcművész japán gondnok és a matériákban, agyakban turkáló elemző tanár is.

És ha nem is kifiguráznak, de humorosan érintenek pár dolgot. Így viccet űznek a 9/11-gyel vagy éppen generációk közti különbséggel és a kezdő képsorok során szépen megmutatják, hogy mi történik, ha ellenőrizetlen étel kerül az ember elé. A végeredmény egy szórakoztató, itt-ott kissé gyomorforgató horror-vígjáték. 70 % Tovább “Röviden: Cooties” »

0

A kihalás szélén (Extinction)

extincttionposter

Tudom mire gondolsz! Már megint egy DVD-n érkező olcsó zombifilm. Kell ez nekünk? Csakhogy ezúttal nem arról van szó, hogy pár hét alatt néhány ezer dollárból összedobtak egy horrort. A kihalás szélén esetében a vérszomjas lények a The Walking Dead-hez hasonlóan a háttérbe szorulnak. Persze ők a felelősek azért, hogy az emberiség nagy része elhalálozott, de a film sokkal inkább egy dráma a családról, megbocsátásról és az őrület-józan ész határán való egyensúlyozásról.

Nem tudjuk meg, hogy mi történet igazán. A kezdő képsorokban csupán annyi derül ki, hogy Amerikai területén statárium van érvényben és folyik a lakosság evakuációja. Majd némi zűrzavart követően 9 évet ugrunk előre. Harmony városkájában három túlélő próbál boldogulni. Régóta nem láttak a havas tájon sem élőt, sem holtat. Mindazonáltal továbbra is félelemben élnek és eléggé paranoiásak. Tovább “A kihalás szélén (Extinction)” »

2

Harbinger Down

harbingerdown

Manapság olyannyira előtérbe került a CGI, hogy egyre kevesebb munka jut a maszkmestereknek és az aprólékos munkával megépített szörnyeknek- A stúdiók inkább a számítógépek által megalkotott lényekre voksolnak, hiszen így sokkal olcsóbban jönnek ki és nem kell sokat várni, mire „kifaragnak” egy farkasembert. Nem is oly rég Rick Baker bejelentette, hogy visszavonul, mivel neki egyáltalán nem tetszik, hogy ilyen irányba halad a filmipar és elérkezettnek látta az időt, hogy kiszálljon. Tom Woodruff és Alec Gillis szintén a régi iskola hívei, őket is nosztalgiával gondolnak vissza a régmúlt időkre. És kellőképpen letörtek, amikor A dolog előzményéhez készített megrendelt anyagukat az Universal mégsem kérte, inkább a digitális effekteket választották. Tovább “Harbinger Down” »

0

Infini

infinikepposter

A 23. században eléggé jó pénzt lehet keresni az űrbéli bányászkolóniákon végzett munkával. És mivel ez nem éppen egy utópisztikus világ, rengeteg a szegény, akik kapva kapnak az alkalmon és jelentkeznek a szép summával kecsegtető feladatra. A teleportáció feltalálásának hála az utazás eléggé gyors, csak éppen az eljutás az egyik pontról a másikra még nem nevezhető biztonságosnak. Az egyik állomáson probléma adódik, valamiféle vírus egy elit egységet küldenek a helyszínre, ám a csapatból csak Whit Carmichael éli túl a nehézségeket. Nem sokkal később az Infini-re mentőosztag érkezik konkrét küldetéssel, másodlagos céljuk, hogy Carmichael-t hazavigyék. Tovább “Infini” »

0

Insidious : A gonosz lélek (Insidious Chapter 3)

insidiousposzter

Nincs annál nagyobb üzlet manapság, minthogy Hollywoodi mércével zsebpénzből horrort forgatnak, amelyek nagy része igen szép bevételt érnek el. Főleg, hogy ha van egy-két ismert név a készítők között. Miután a producerek degeszre keresték magukat a profitból lecsippentenek egy csekélyke összeget, hogy összehozzák a folytatást és annak a bevételéből is futhatja még a harmadik filmre. Ha esetleg bukik, akkor sem hullajtanak könnye, hiszen összességében nézve bőven pluszban jönnek ki. Az Insidious franchise-t nagyjából elégedettség övezi, James Wan és Jason Blum közös nyelvet beszélnek és tudják, hogy mire ugrik a nép. Immáron harmadik felvonásnál járunk, amely az előző két rész előtt játszódik. Tovább “Insidious : A gonosz lélek (Insidious Chapter 3)” »

0

Poltergeist – Kopogó szellem (Poltergeist)

poltergeist

Szégyen vagy sem, nem láttam a 82-es Poltergeist horrort. Különösebb utánanézés nélkül annyit tudok, hogy a Steven Spielberg nevével fémjelzett filmből klasszikus lett és az izgalmak mellé a humort sem spórolták ki. És fontos fegyvertény, hogy még manapság is emlegetik, illetve egy-két projekt kapcsán előszeretettel hozzák szóba, hogy valami olyasmire kell számítani, mint Tobe Hooper egykori rendezése.

Manapság rendszeresen vesznek elő régi címeket, minden hónapra jut legalább egy remake, meg sem lepődünk azon, ha egy bejelentik, hogy elkészül valamelyik közismert film újragondolt változata. Lassan tényleg eljutunk oda, hogy egy unalmas ásítással letudjuk, ha tudomásunkra jut, hogy egy régi sikert új köntösbe bújtatnak. És a „család új helyre költözik, ahol borzalmak történnek velük” sablon pedig már annyira megszokott, hogy panaszkodás helyet csak legyintünk. Amiért mégis bizakodhattunk a Poltergeist 2015-ös verziójában az az, hogy egy elismert színdarabíró jegyzi a forgatókönyvet, illetve Sam Raimi producerként állt mögötte. Tovább “Poltergeist – Kopogó szellem (Poltergeist)” »

1

Valami követ (It Follows)

follows

Jó néhány horrorban láthattuk, ahogy fejvesztve menekül valaki, üldözője pedig lassan és ráérősen követi. A kinézett áldozat belefut valamiféle akadályba vagy esetleg felbukik egy fűcsomóban és ahelyett, hogy felpattanva, értékes másodperceket tölt a földön. Egyes rendezők még így is képesek fenntartani a feszültséget, hogy a menekülő ember a talajon hempereg, de többinél inkább úgy vagyunk vele, hogy a gyilkos kedvű alak minél gyorsabban végezze ki a felsorakoztatott hullajelölteket, mert egyrészt nem kár értük, másrészt végre véget ér a film. Tovább “Valami követ (It Follows)” »