0

Könyvajánló – Animáció háromszor

0anim1Noha születtek idehaza Macskássy Gyula (1912-1971) színrelépése előtt is animált filmkísérletek, a világ az ő műveinek köszönhetően fedezte fel a magyar animációt. Többek között ezért tartja őt a hazai rajzfilmgyártás atyjának a filmtörténeti kánon. A bőséges képanyagot, valamint az emblematikus filmalkotásokat is tartalmazó kötet amellett, hogy felvázolja az egyes művek (film)történeti közegét és társművészeti hátterét, részletesen bemutatja e szerteágazó pálya kulcsfontosságú fejezeteit, és eligazít az életmű egyes fázisai, a személyes motívumok, valamint a technikai részletek között. (Forrás)

Macskássy Kati, Orosz Márton, Orosz Anna Ida: Macskássy Gyula animációsfilm-rendező tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője, MaNDa Kiadó, 275 oldal, 2015, 3791 Ft

0anim2Az animációt a közvélekedés még ma is nagyobbrészt a szórakoztató gyermekrajzfilmekkel azonosítja. Pedig e nagymultú – az élő filmnél is korábbi – kiterjedt művészeti ágnak beláthatatlanul gazdag irányzatai, kísérletei, alkotói életművei vannak már vagy másfélszáz éve. Ennek áttekintésére, esszéisztikus, élményközpontú megismertetésére vállalkozott a képzőművész-rajzfilmes M. Tóth Éva, aki az animáció világtörténetén túl különös figyelmet szentel a műfaj hazai történetének, nagyjainak és jelenlegi problémáinak, és személyes érintettségét sem tagadva idézi fel a Pannónia Filmstúdió aranynapjait. (Forrás)

M. Tóth Éva: Aniráma – Animációs mozgóképtörténet, Kortárs Könyvkiadó, 124 oldal, 2010, 3325 Ft

0anim31999-ben jelent meg a Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948-1998 című kötet a Balassi Kiadó gondozásában, amely az államosított magyar animációsfilm-gyártás történetét dolgozta fel. A könyv kedvező fogadtatása és az animációs filmek iránti érdeklődés újjáéledése arra indította a szerzőt, hogy mélyebbre ásson az időben, s mentse meg az utókor számára azokat a ma még szórványosan fellelhető tárgyi és szellemi emlékeket, amelyek az animációval foglalkozó magyar vagy magyar származású művészektől fennmaradtak. Dizseri Eszter azt kutatta, honnan, mely műhelyekből indult útjára a 20. század legelején a magyar animációsfilm-művészet, kik voltak, akik kísérleteikkel, majd később művészi produkcióikkal először igazolták e sajátos műfaj létének jogosultságát. (Forrás)

Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió – Az animáció magyar műhelyei, Balassi Kiadó, 182 oldal, 2009, 3610 Ft