1

Mélytengeri pokol (Deepwater Horizon)

melytengeri

A BP-nek nem tetszett. Nem hagyhatták szó nélkül, hogy a Mélytengeri pokol lehúzza róluk a keresztvizet. Közleményükben hangoztatják, hogy a film nem tükrözi hűen a tragédia kialakulását és arra sem fordítottak figyelmet, hogy hangoztassák, hogy nem csak kifejezetten ők voltak a felelősek. Illetve a cég milyen hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy helyrehozza a károkat.

2010 áprilisában a Deepwater Horizon olajfúró tornyon történt robbanás következtében több ember elhunyt és sok-sok millió hordónyi olaj kerül a tengerbe. A Mexikói-öbölbeli eset a világ egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. És érthető, hogy a BP-nek nem tetszett Peter Berg rendezése, mivel konkrétan a vállalat egyik fejesét játszó John Malkovich karaktere nem igazán szimpatikus. És erre még rá is kontráznak a filmben, amikor megállapítják róla, hogy egy seggfej. Tovább “Mélytengeri pokol (Deepwater Horizon)” »

1

A homok alatt (Under sandet, 2015)

írta Nikodémus

2016-10-under-sandet-1

Az európai menekültválság megerősödésével párhuzamosan egyre-másra tűnnek fel európai filmfesztiválokon a témával behatóan foglalkozó szerzői filmek. Ki-ki társadalmi parabolába, szenvtelen szociodrámába vagy feszült thrillerbe csomagolva mondja el véleményét, ám nem hittem volna, hogy egy dán rendező nemrég bemutatott történelmi filmje lesz rám a legnagyobb hatással. Martin Zandvliet-nek az idei miskolci Cinefesten bemutatott (s három díjat is nyert) alkotása, A homok alatt észre-szívre egyaránt súlyos hatást gyakorol.

Tovább “A homok alatt (Under sandet, 2015)” »

0

Röviden: Mielőtt megismertelek (Me Before You)

mielottmegRomantika terén újat nem tudnak (vagy esetleg nem akarnak) mutatni, így mindig a jól bejáratott panelekhez nyúlnak vissza. De szinte az is biztos, hogy akik erre a műfajra váltanak jegyet nem akarnak műjfat megreformáló filmet látni. Így az elsőfilmes Thea Sharrock-től sem várjuk, hogy meg fog döbbenteni, bár azért ettől függetlenül előfordulhat, hogy egyesek előkapják zsebkendőiket.

Will (Sam Clafin) balesetet szenved, nyaktól lefelé béna, amit érthetően nehezen visel és éppen ezért nem is viselkedik az emberekkel szívélyesen. Szülei ápolónőt keresnek mellé, Lou (Emila Clarke) jelentkezik is az állásra, hiszen égetően szüksége van a pénzre. Clarke Daenerys és Sarah Connor után teljesen más karaktert játszik. Bájos, aranyos, folyamatosan ráncolja a szemöldökét, öltözködése is kicsit vicces és olykor hülyeségeket beszél. Clafin viszont inkább szomorkás, sokszor nyers szépfiú, aki olykor el tudja engedni magát. Illenek egymáshoz, a casting rendkívül jól sikerült.

Leginkább kettejükre fókuszál a rendező, a mellékkarakterek mindegyike kedves, konfliktuskerülő és megértő, ami néha már kicsit túl sok is. Eléggé gördülékenyen halad előre a történet, Clarke és Clafin nagyon is jól mutatnak egymás mellett, bár azért kicsit furcsa, hogy mintegy varázsütésre (oké, egy feliratos film megtekintése után, ami akár felfogható az amerikai ízlés kifigurázásnak is) már abba is hagyja a morgolódást. Így aztán jöhet a könnyebb hangvétel és a humorosabb helyzetek, hogy aztán ismét dráma és a szomorúság kerüljön az előtérbe. Lehet mosolyogni és vannak bús pillanatok, egészen ügyesen adagolja a direktornő. Nyugodtan rásüthető, hogy az év legjobb romantikus filmje, bár azért a felhozatal nem volt túl erős. 75 % Tovább “Röviden: Mielőtt megismertelek (Me Before You)” »

1

Trumbo

trumbo

Miután a The Brave One forgatókönyve Oscart nyert, gyorsan kiderült, hogy a történetet a feketelistás, úgymond közellenség hírében álló Dalton Trumbo írta álnéven. Ezt követően egy interjút adott, Otto Preminger rendező a tévét nézve hahotázásban tört ki, miközben Trumbo éppen ecseteli, hogy az Amerika-ellenes Bizottság képtelen volt feltárni bármit is. Nem kreáltak törvényeket, nem tudtak leleplezni senkit, csak egyetlen dolgot tudtak elérni: hátráltatták az embereket a munkában. Ahhoz képest, hogy margóra tették, félreállították, mégis 2 Oscarja van. A feketelista tehát értelmetlen, csak hátráltató tényező, de ő ennek ellenére pont a hollywoodi boszorkányüldözés korszaka alatt kapott két szobrocskát is. Másokat azonban csúnyán tönkretett. Tragikomikus. Preminger rendező nem hiába nevette ki gúnyosan a a tévét, ami felért egy fityisszel a rendszer felé. Ő adott ugyanis munkát Trumbo-nak, amikor senki más nem mert. Tovább “Trumbo” »

3

Blood Father

bloodfather

John Link (Mel Gibon) anyázik és dohog, amikor lakókocsijánál megjelenik néhány fegyveres ürege és Lydiát (Erin Moriarty), a lányát akarják. A férfi nem hagyja magát, miközben a támadók egyikét megsebzi és ablakán keresztül visszalő fortyogva morog maga elé: tuti lőttek a feltételes szabadlábnak, ezért biztosan, hogy előveszik és mehet vissza a sittre.

A börtönviselt fickó egyáltalán nem szent életű. Erőszakos és csúnya múltja van, most pedig egy Isten háta mögötti lakókocsiparkban húzza meg magát. Kivette a részét jó néhány mocskos dologból és benne is volt pár randa helyzetben, szeretné is elfelejteni vagy inkább túllépni ezen. De amikor rég nem látott lánya újra feltűnik a színen a viszonylag stabil élete is fenekestül felfordul. A családi idill egy pillanatra sem valósul meg. Ugyanakkor Link nem saját magát félti és morgolódásai során sem saját magára gondol. Lydiát akarja megvédeni, még ha ez nem is látszik rajta. Tovább “Blood Father” »

1

Az én csontsovány nővérem / A klán (2015)

írta Nikodémus

2016-09-csontsovány-nővérem-klán-1

Úgy tűnhet, az illetlenül kibeszélt titok és a nyilvánvaló makacs tagadása ellentétben állnak egymással, ám e két, valójában egy tőről fakadó viselkedést összeköti, hogy mindkettő mérgez – embert, kapcsolatot, közösséget. Tudom, a felszínes látványfilmek nyári moziszezonjában nehezen szánjuk rá magunkat, hogy ilyesféle problémákon elmélkedjünk, a júliustól idehaza is vetített Az én csontsovány nővérem és A klán azonban megéri a fáradtságot – de egy próbát legalább.

Tovább “Az én csontsovány nővérem / A klán (2015)” »

0

Az ember, akit Ovénak hívnak (En man som heter Ove, 2015)

írta Nikodémus

2016-07-Az-ember-akit-Ovénak-hívtak-1

Bizony, cudar dolog a magány, főleg ha nincs kivel megosztanod. Ez a graffiti-falakra való, fanyar és elmés mondat kiválóan foglalja össze az új évezred túlcivilizált nyugati emberének létállapotát, s annyi filmtörténeti előzmény után nemrég újabb, szűk kétórányi nagyjátékfilmes kifejtést is kapott. A július elejétől a hazai mozikban is vetített Az ember, akit Ovénak hívnak bővelkedik a fonák helyzetekben, különös jellemekben és ironikus kikacsintásokban, ám lényege szerint egy idős ember megváltástörténetét meséli el.

Tovább “Az ember, akit Ovénak hívnak (En man som heter Ove, 2015)” »

2

Viharlovagok (The Finest Hours)

viharlovagokposter

Gigantikus hullámok között hánykolódva agódóva próbál kitartani a legénység maradéka, e közben lassan halad feléjük a parti őrség néhány bőrig ázott kitartó embere. Látványos katasztrófafilm, ahol az ismert színészek hősien próbálnak helyt állni és még a romantikát sem spórolják ki. És mindezt a Disney prezentálja? Nyilvánvaló, hogy egy izgalmas, családokat megcélzó produktumot akartak gyártani, ahol még esetleg egy kis giccs belefér és esetleg „Most vedd elő a zsebkendőd” pillanatok is várhatóak. De ezúttal eléggé félrement az elképzelés. Tovább “Viharlovagok (The Finest Hours)” »

1

Tiszta szívvel

írta Nikodémus

2016-06-tiszta-szívvel-1

Irigykedve figyelem a mostanság újra divatba jövő hollywoodi kalandfilmek hőseit, ám nem elsősorban halált megvető bátorságuk vagy minden akadályt lebíró testi erejük miatt, hanem azért, mert a sors kegyeltjei. Bármilyen pácba kerüljenek ugyanis, a forgatókönyvírók szinte kizárólag egyértelmű döntési helyzeteket kínálnak fel nekik, így bár dönthetnek rosszul, elmondhatják, sajátjuk volt a választás. Az élet persze sokkal bonyolultabb, mint egy lineáris, igen-nem alternatívákkal teli algoritmus, s ennek ábrázolására tesz kísérletet két, közelmúltban bemutatott magyar film. A Hurok csak pedzegeti, a Tiszta szívvel azonban nyíltan boncolgatja a kérdést: meg tudjuk-e tenni magunkat saját sorsunk urának?

Tovább “Tiszta szívvel” »

0

A médium elszundít – Test (Ciało, 2015)

írta Nikodémus

2016-05-test-1

Mégis mit várjon az ember egy olyan filmtől, aminek kezdőjelenetében a kötélről nemrég levágott öngyilkos egyszer csak feláll, és bizonytalan léptekkel elsétál a helyszínelők orra elől? Darabolós horrort? Misztikus thrillert? Malgorzata Szumowska lengyel rendező Test (Ciało) című filmje ebből is, abból is átemel egy-egy elemet, legfőképpen mégis egy rendhagyó családterápiáról mesél, megragadó empátiával és kuncogó humorral.

Tovább “A médium elszundít – Test (Ciało, 2015)” »

0

Mr. Holmes (2015) / Churchill’s Secret (2016)

írta Nikodémus

2016-05-mr-holmes-churchills-secret-1

Ifjúságkultusz ide vagy oda, a vészesen öregedő nyugati társadalom egyre többet kényszerül beszélni az idősekről, a kreatív marketingesek, a forgatókönyvírók és a producerek azonban többnyire élénk szerelmi életet élő fitnesz-mamákat (Egyszerűen bonyolult), deres hajú akcióhősöket (Red 1-2) vagy épp sorsukba derűsen beletörődő aggastyánokat mutatnak (Keleti nyugalom – Marigold Hotel). Bánkódás, számvetés, netán megbékélés? Szóba sem kerül. A nemrég bemutatott Mr. Holmes és Churchill’s Secret az időskor árnyékos oldalára vezet minket.

Tovább “Mr. Holmes (2015) / Churchill’s Secret (2016)” »

5

Truth (2015)

írta Nikodémus

2016-04-truth-1

(A tömegtájékoztatás világnapjára.)

Nem rossz, nem rossz, de nem az igazi: a Truth szerencsétlensége, hogy rossz időben volt rossz helyen, és hát nem olyan erős, hogy ezt kompenzálja. James Vanderbilt sztárokat felvonultató oknyomozós újságírófilmje nem tudott kikeveredni a Spotlight okozta felhajtásból, így elsikkadt. Pedig legalább egyszer érdemes megnézni.

Tovább “Truth (2015)” »