0

Röviden: Lovelace

lovelaceHa valós történet alapján forgat valaki filmet az nem jelenti azt, hogy egyszerűen csak végigviszi a nézőt az adott szituáción. Kell bele valami plusz, ami megfogja a nézőt és ne csak egy tévés dokumentumfilmnek tűnjön. Az életrajzi alkotásoknál szintén muszáj valami többletet kínálni, el kell érni, hogy ne az jusson eszünkbe megtekintése során, hogy elég lett volna, ha csak átfutjuk a wikipedia idevonatkozó részét. Linda Lovelace legenda a pornóiparban, akinek nagy szerepe volt a Mély torok felnőttfilm gigasikerében. A nő nagy tehetség volt, könnyen ki lehet találni, hogy mi volt a specialitása. Azonban férje túlságosan erőszakos volt vele, kvázi úgy akarta rendezni pénzügyeit, hogy nejét kényszerítette bele durvábbnál durvább helyzetekbe, majd Lovelace megelégeli az elszenvedett megaláztatásokat, a szexrabszolgaságot és hátralévő élete során a feminista mozgalom aktivistájaként dühönghette ki magát. Pont. Az életrajzi alkotás is ennyit mesél el, nem többet. Amanda Seyfried ismét mereszti a szép nagy szemét, egyebet nem tud hozzátenni a produkcióhoz. A dicséret inkább azokat illeti, akikről általában meg szoktak feledkezni, a kosztüm-és sminkrészleg remek munkát végzett. A 70-es évek megidézése tényleg hangulatos lett, a ruhák és a hajviseletek, illetve Peter Sarsgaard pornóbajusza az igazi főszereplők. Éppen ezért szomorú, hogy Rob Epstein és Jeffrey Friedman ebbe a közegbe egy unalmas történetet tudott beleerőltetni. Semmit nem tudnak hozzáadni, amit egy gyors „guglizás” után ne találnánk meg. A rendeződuó meg sem próbálta drámaivá tenni a nehéz helyzeteket, illetve a karakterekkel is mostohán bánnak. Hogy mást ne mondjak a címszereplői szüleit játszó Sharon Stone-nak és Robert Patricknek annyit kellett tenniük, hogy egymást mellett üldögélve nézik a tévét. Tovább “Röviden: Lovelace” »

4

Phillips kapitány (Captain Phillips)

phillips

Paul Greengrass megtörtént eseményeket szeret vászonra vinni, mostanra már kiérdemelte a valós történeket izgalmasan elmesélő szakavatott mester címet. Sőt, kvázi az amerikai nép szemében hősökké vált személyeket részesíti előnyben. Nyilvánvaló, hogy azonnal rásüthetnénk, hogy a könnyebbik végét fogja meg, hiszen így gyakorlatilag máris bebiztosítja a sikert. De Greengrass nem olyan fickó, hogy kényelmesen hátradőlve vezényli az unásig ismert, híradóban ezerszer leadott helyzetet. Szépen átrágja magát az adott szituáción, majd a lehető legizgalmasabban próbálja leforgatni a filmet. A United 93-nél mindenki tudta, hogy milyen végkimenetelre számíthatunk, de a stáblista eljöveteléig az adrenalinszintünk az egeket verdeste. A Zöld zónában a felsőbb vezetéssel szembeszálló katonát mutatja be, új filmjében pedig egy átlagos teherhajó kapitánya a főhős, akit útja során szomáliai kalózok támadják meg, majd idővel néhány ezer dollár készpénzzel és Phillips-szel távoznak. Tovább “Phillips kapitány (Captain Phillips)” »

4

Amerika másik arca – Mud (2012) – írta VVega

01mud0

Jeff Nichols rendező (Take Shelter) egy az 1990-es évek óta dédelgetett projektjét vitte végre vászonra tavaly. A Mud egy poros arkansasi kisvárosban játszódik a Mississippi mentén, ahol két tizenéves srác egy fán rekedt motorcsónakot talál a lakóhelyükhöz közeli szigeten. Már nagyban tervezgetik, hogy mihez kezdjenek újdonsült tulajdonukkal, amikor megjelenik a csónak gazdája és a fiúk segítségét kéri, hogy újra találkozhasson rég nem látott szerelmével. Tovább “Amerika másik arca – Mud (2012) – írta VVega” »

4

Röviden: Hours

hoursNem szeretném firtatni Paul Walker színészi képességeit, a lényeg, hogy egy bizonyos közegben elég jól helytáll, van ahol nem kell több annál, hogy borostásan mered előre kék szemeivel. Azonban ő nem az az ember, akire bátran rá lehetne bízni egy olyan filmet, ahol drámai helyzeteket uralni tudja. A Hoursban újszülött lánya csak inkubátor segítségével maradhat életben, azonban pont ebben a nehéz helyzetben csap le a városra a Katrina hurrikán. A kórházat evakuálják, csakhogy a csecsemőt nem lehet csak úgy felkapni és átrohanni vele egy másik helyre, így a megözvegyült férj, újdonsült apa úgy dönt, hogy marad és megtesz minden tőle telhetőt, hogy lánya életben maradjon Walker aggódik, kicsit rohangál, figyel, hogy folyamatosan működjön az aggregátor. Mindezzel csak az a baj, hogy rendkívül unalmas, más részről emberünk nem bír el a szereppel. Ha a tomboló vihar közepette szörnyek toppannának be az épületbe és azokkal kellene viaskodnia vagy éppen a kórház alagsorából előcsoszogó zombikkal küzdene más lenne a helyzet, de ezt a filmet egyedül (a játékidő jelentős részében ő és az inkubátor látható) nem bírja el. Eric Heisserer, A dolog és a Végső állomás 5 írójának rendezői debütálásáról van szó, eddig abszolút más műfajban utazott, teljesen érthetetlen, hogy miért érezte úgy, hogy a Hoursból izgalmas produkciót tud készíteni. Egy más direktorral és más színésszel valószínűleg díjgyanús dráma születhetett volna, így viszont csak ásítozásra futja. Tovább “Röviden: Hours” »

7

Fogságban (Prisoners) – írta Mini Me

fogsagban

Mekkora tragédia egy gyermek elvesztése? Meddig képes elmenni egy szülő, hogy elrabolt kislányát újra karjaiba zárhassa? Azt hiszem egyetérthetünk abban, hogy akármeddig.

Keller Dover (Hugh Jackman) és Franklin Birch (Terrence Howard) kislányait valaki ugyanis elrabolja egy Hálaadás napi közös vacsora alkalmával. A kétségbeesett szülők, nagyobb gyermekeik elmondása alapján egy furgonos férfit gyanúsítanak, Alex Jones-t (Paul Dano) aki éppen akkor az utcában parkolt. A rendőrség, Loki nyomozó (Jake Gyllenhaal) vezetésével szinte azonnal a férfi nyomára bukkan és letartóztatják. Azonban semmilyen tárgyi bizonyítékot nem találnak a kislányok elrablására vonatkozóan, ezért az értelmi fogyatékos gyanúsítottat szabadon engedik. Dover sejti, hogy a férfi többet tud annál, amit a rendőröknek elmondott és saját kezébe veszi a dolgok irányítását. Tovább “Fogságban (Prisoners) – írta Mini Me” »

9

Disconnect (2012)

 

disconnect-(2012)

„Felhívjam? Fel kéne hívni. Á, nem, majd később. Vagy nem is, inkább ráírok chaten. Igen, majd holnap ráírok. Azt hiszem.”

Ismerős a modern társadalmunk rohanó életének cseppet „antiszoc” gondolatmenete, mely például épp a közösségi hálón történik meg? Ismerős, hogy az internet különböző oldalain titkos avatarok, nicknevek és profilok mögé bújunk, elszemélytelenedünk s ezzel vállaljuk a kockázatot, hogy talán olyan emberek ülnek a „billentyűzet másik végén” akik a tőlünk megszerzett információt kihasználva kárt okoznak nekünk? Ismerős, hogy baj esetén könnyebben vallunk ismeretleneknek a privát dolgainkról, mint a hozzánk közelálló embereknek? Többek között ezekről is beszél Henry Alex Rubin filmje, a Disconnect.

Tovább “Disconnect (2012)” »

0

A háború császára (Emperor)

haborucsaszara

A történelemkönyv lapjairól tudjuk, hogy a II. világháborúban ledobták a két atomot, nem sokra rá Japán kapitulált, ám a császár érdekes módon tovább irányíthatta népét egészen haláláig. Talán néhány embert érdekelhet, hogy miért nem vonták felelősségre az ország első emberét. Peter Webber filmjében azt vizsgálja, hogy mi történt, miután a kamikaze pilóták eltűntek a kék égről és a távol-keleti szigetvilág végre letette a fegyvert. Nem állítható, hogy okosabbak leszünk, de azt sem lehet tényként kezelni, hogy semmit sem tudunk meg.

Douglas McArthur (Tommy Lee Jones) fülét rágják a szövetségek, a washingtoni nagykutyák a nyakában lihegnek. Rábízzák, hogy vizsgálja meg, hogy Hirohito császárt felelősségre lehet-e vonni háborús bűnökért. A tábornok egyik emberét, a helyi kultúrát és szokásokat ismerő Fellers altábornagyot (Matthew Fox) kéreti be magához: 10 napja van, hogy utánajárjon a részleteknek, majd azt ő láttamozza, jóváhagyja és továbbküldi a fejeseknek. Tovább “A háború császára (Emperor)” »

1

Assault on Wall Street

assault onwallstreet

A fene se érti Uwe Boll-t, aki magát kiváló filmesnek tartja, műveit többször komoly díjesélyesnek gondolja. Talán jó néhány év múlva memoárjában majd leírja, hogy hülyére vett mindenkit, tudatosan építette fel negatív hírnevét, egyszerűen csak boldog volt, hogy hobbijának, a rendezésnek hódolhatott és még pénzt is kapott érte. Hisz nyilvánvaló, hogy annyi kritika és utálat után ne essen le valakinek, hogy talán mégsem akkora zseni és egye számítógépes játékok kedvelői minimum keresztre feszítenék.

Vállalati csalódások, Krízispont, Válság a Wall Streeten, Inside Job… filmek a gazdasági válságról. „A” ligás drámákról van szó, valamiért Uwe Boll is úgy érezte, hogy neki is meg kell mondani a magáét. Érdekes módon ha nem játékadaptációról van szó valamennyire képes megerőltetni magát és nézhető produktumot kreál, tehetségesnek ezek után még véletlenül se lehet nevezni, de valahol (nagyon mélyen) megvan a szikra benne, hogy a B kategórián belül nézhető filmeket alkosson. Már a Tunnel Rats és egészen élvezhető volt tőle, a Rampage-et pedig több helyen dicsérték. Tovább “Assault on Wall Street” »

1

Los Últimos Días

losultimos

2013, a hírekben gyakran esik szó különös esetekről. Egyre több ember képtelen kilépni a házakból, inkább otthon a nagy fél között vagy titkon, a munkahelyükön húzzák meg magukat. Ha átlépik a küszöböt rövid időn belül véget ér életük. A pánikbetegség gyorsan végigsöpör a bolygón, végül az utcák elnéptelenednek. Mondanom sem kell, hogy ezzel véget is a jól ismert modern társadalom.

Barcelonában járunk, a középpontban Marc áll, a programozót szorítja a határidő, Enrique, a felettese felettébb sürgeti, ráadásul magánélete sem fenékig tejfel, terhes barátnőjével csúnyán összezörren. Az utolsók között ő is áldozatául esik a „Pániknak”, a dolog hátulütője, hogy pont a munkahelyén. Mit lehet tenni? Kollégáival egyetemben nem szándékoznak leragadni az épületben, ezért megpróbálnak alagutat ásni a közeli metrórendszerig. Tovább “Los Últimos Días” »

19

Hajsza a győzelemért (Rush)

írta Nikodémus

2013-09-Rush-01

Lehet itt jönni telemetriával, laboratóriumban készülő precíziós gépekkel, ezerszer átszámolt versenystratégiával, a Forma-1 végső soron mégiscsak arról szól, hogy ki a leggyorsabb. Még inkább így volt ez a hetvenes években, amelyet a sportág talán utolsó hőskorszakának tartanak, s egyébiránt épp filmünk egyik főszereplőjének új szemlélete indított el gyökeres változásokat benne. Ron Howard filmje, a Hajsza a győzelemért sem vacakol, és simán beszáguld az amúgy csalódást keltő nyári blockbuster-szezon első helyére. Pedig nem váltja meg a világot, csupán tökéletes tempóban adagol mindent, ami egy jó filmélményhez kell.

Tovább “Hajsza a győzelemért (Rush)” »

0

Byzantium (2012)

byzantium

Ártatlan, naiv lány a tengerparton kissé félénken száll fel egy kapitány lovára, aki érdekes helyre viszi őt. A tiszt kedves álarca hamar lehull, sőt mi több, gyakorlatilag még büszke is magára, hisz nem csak fedelet biztosított számára, hanem melót is adott neki, majd pökhendien odapöcköl neki egy érmét: Szajhává tette egy bordélyban. Jöhet a következő kuncsaft. Hamarosan gyermeket szül, amit nem tarthat meg, le kell mondania róla, ám nem a megszokott módon teszi mindezt, lepasszolja egy árvaháznak. Élete tehát nem fenékig tejfel, még ha viszonylag jól is keres, éppen ezért kapva kap az alkalmon, amikor változtathat az életén: vámpírrá válhat. Tovább “Byzantium (2012)” »