1

Loving

lovingposzter

Richard Loving és Mildred Jeter nem ártottak senkinek, nem állt szándékukban bajt okozni és ellettek volna azon a kis földterületen, ahol éldegéltek. Miért csaptak le rájuk a helyi rendőrök? A dolgos férfi és nő szerették egymást, majd összeházasodtak. Csakhogy Richard fehér volt, Mildred viszont fekete, Virginiában azonban törvény tiltja, hogy kimondják egymásnak a boldogító igent és házaspárként éljenek. A bíróságon 1 év börtönbüntetésre ítélték őket, 25 évre felfüggesztve ennek feltétele, hogy el kell kellett hagyniuk az államot. Évekkel később a polgárjogi mozgalmak egyre nagyobb teret nyertek, a Loving család levelet írt az igazságügy miniszternek, reménykedve, hátha visszatérhetnek oda, ahonnan jöttek. Ügyük egészen Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáig jutott. Tovább “Loving” »

1

A számolás joga (Hidden Figures)

szamolasjoga

Nehéz sorsuk volt az afro-amerikaiaknak. Tudjuk jól, számos film foglalkozott a témával, többek között félhettek Michael Fassbendertől (12 év rabszolgaság) és még a sportpályán is jobban kellett teljesíteniük, hogy egyáltalán számításba vegyék őket (Race). A 60-as években sem volt egyszerű feketének lenni, viszont volt valami, ami némileg elnyomta az irántuk viseltetett érzéseket: az oroszok. Vagyis inkább az a fránya űrverseny, amiben egyszerűen nem lehetett alulmaradni. A nemzet büszkeségén esett volna csorba. A film elején a három afro-amerikai hölgyet igazoltatva látszik, hogy a zsaru boldogan végigverne rajtuk gumibotjával, de amikor meghallja, hogy a NASA munkáját segítik, kiderül, hogy a rend derék őre ruszkikat még jobban utálja. Ezért inkább még biztosítja is az utat előttük, hátha az a pár perc is segít, hogy előnyhöz jusson a dicső ország. Tovább “A számolás joga (Hidden Figures)” »

0

Oroszlán (Lion)

oroszlanposter

A díjszezonok felhozatala nagyjából a következőképpen fest. Van egy-két töltelékfilm, amelyek ugyan nem rosszak, de inkább csak úgy a háttérből integetnek. Természetesen akadnak az agyonajnározott, körberajongott, folyamatosan címlapon lévő alkotások. Illetve vannak a kifejezetten rangos szobrok miatt készített („Márpedig akkor is muszáj jelölni típusú) produkciók. polkorrekt darabok. Illetve nagyjából a névtelenség homályából feltörő, figyelemfelhívó darabok.

Az Oroszlán utóbbi kategóriába tartozik. Talán egyesek nagyot nézhetnek, hogy miért írom ezt, hiszen Rooney Mara vagy Dev Patel neve eleve odavonzza a reflektorfényt. Nos, tévedés. Készült velük néhány film, amely sajnos fű alatt érkezett és ugyanúgy távozott. Tovább “Oroszlán (Lion)” »

2

Szürke senkik

szurkesenkik

1918-ban járunk, az Osztrák–Magyar Monarchia egyik felderítőcsapatának az ellenséges vonalak mögött kell fontos információt gyűjtenie. Öten vannak, akad köztük sokat látott katona és zöldfülű újonc is. Feladatuk, hogy eljussanak egy kommunikációs központig, amelyet alaposan szemügyre kell venniük és a részleteket a náluk lévő postagalambbal el kell juttatniuk a parancsnokságig. Eléggé veszélyes küldetés.

Bő egy órás játékidejével nem nevezhető hosszúnak a Szürke senkik. Tévéfilmről van szó, amelyről messziről lerí, hogy nem gazdálkodhattak az alkotók sok-sok százmilliós összegből. De a forgatókönyv megvalósítása nem is igényelte a túlköltekezést, kellett találni néhány színészt, akik hihetően formálják meg a karaktereket, illetve néhány egyenruhára és fegyverre kellett költeni. Díszletek? A sztori a természetben játszódik, épületeket gyakorlatilag nem is láthatunk. Tovább “Szürke senkik” »

2

Szövetségesek (Allied)

Gyorsan bele is vágok a közepébe: A film kifejezetten olyan, mintha a rendező, illetve főszereplők egy régi adósságot törlesztenének, de sajnos nem felénk. Mintha a stúdió vagy valamelyik mindenható producer bejelentkezett Robert Zemeckisnél, Brad Pittnél és Marion Cotillardnál, hogy behajtsa, amiért egyszer valamikor szívességet kértek tőlük.

Max Vatan (Pitt) kanadai tiszt Casablancába érkezik, ahol a francia ellenállás egyik emberével Marianne Beausejour-rel (Cotillard) kell együtt dolgozniuk. Ki kell iktatniuk a német nagykövetet és éppen emiatt hihetően kell előadniuk, hogy boldog házasságban élnek. A kamu szerelem eljátszása közben lassan összemelegednek és a küldetés letudta után össze is házasodnak. Azon kívül, hogy dúl a háború, mi baj lehetne? Márpedig akad, Vatant ugyanis arról tájékoztatják, hogy a gyanú szerint neje tulajdonképpen német kém. Tovább “Szövetségesek (Allied)” »

1

Apák és lányaik (Fathers and Daughters)

apakeslanyaik

Ha egy filmet eleve úgy indítanak, hogy az első percek alapján megpróbálják világossá tenni, hogy olyan drámát fogsz látni, aminek a végén elő kell venned a zsebkendőd, akkor két eset lehetséges. Az egyikben végig fenntartják ezt az érzést és folyamatosan szentimentális, esetleg giccses, de azért eléggé erőltetett pillanatok sorjáznak. A másik verzió, hogy tényleg megpróbálnak elmesélni egy történetet és pár perc után elfeledtetik a nézővel, hogy tulajdonképpen mire is menne ki a dolog. Gabriele Muccino műve az utóbbi kategóriába tartozik. Tovább “Apák és lányaik (Fathers and Daughters)” »

1

Marguerite / Florence Foster Jenkins

írta Nikodémus

2016-12-marguerite-florence-foster-jenkins-1

Túlságosan jól ismerjük már az emberi vágy valósággörbítő hatását: a beteljesülésért mindent és mindenkit képesek vagyunk feláldozni, beleértve önmagunk üdvét is. Igazság, irgalom mit sem számít, egyedül a vágy – állítja Xavier Giannoli és Stephen Frears, akik egy év eltéréssel egyaránt filmet forgattak egy excentrikus, magát operaénekesnek képzelő dáma, Florence Foster Jenkins életéről.

Tovább “Marguerite / Florence Foster Jenkins” »

1

Rideg világ (Equals)

equals

Az emberiség maradéka a Föld egy szegletében próbál boldogulni. Ebben az utópiának mondott disztópiában érzelemmentes életet élnek. Nincs se sértődés, se öröm, egyhangúan néz mindenki maga elé és jóformán ugyanúgy élik napjaikat. Szerelem? Ugyan. Azonban néhány személynél mégis előrefurakodnak egyes érzések, őket egyszerűen csak deviánsoknak nevezik. Silas (Nicholas Hoult) és Nia (Kristen Stewart) is elkapja a „betegséget”, kialakul a vonzalom közöttük, titkon találkoznak és terveket szőnek. Menekülni kell, csak így élhetik túl.

Ismerős? Bármennyire is tetszetős és jól hangzó, hozzá kell tenni, hogy a young adult adaptációk többsége valamennyire ráhúzható a fent leírt sémára. Csakhogy Drake Dormus nem hozott anyagból dolgozott, hanem saját maga ötletelt a filmen. Nincsenek tinihősök, nem akarják megdönteni a rendszert, pláne nem szeretnének felszabadítani mindenkit. Egyszerűen csak távozni szeretnének, méghozzá mindenféle csinnadratta nélkül. Tovább “Rideg világ (Equals)” »

2

Éjféli látomás (Midnight Special)

írta Nikodémus

2016-10-midnight-special-1

(A kép innen való.)

Bármilyen legyen is aktuális viszonyuk, apa és fia között mindig különös, megismételhetetlen kötelék lappang. Jeff Nichols amerikai rendező negyedik filmjében, az idén bemutatott Éjféli látomásban tovább boncolgatja e megfejthetetlen kapcsolatot, miközben áldozatról, felelősségvállalásról, valamint egy furcsa család bajban megmutatkozó összetartó erejéről mesél.

Tovább “Éjféli látomás (Midnight Special)” »

1

Mélytengeri pokol (Deepwater Horizon)

melytengeri

A BP-nek nem tetszett. Nem hagyhatták szó nélkül, hogy a Mélytengeri pokol lehúzza róluk a keresztvizet. Közleményükben hangoztatják, hogy a film nem tükrözi hűen a tragédia kialakulását és arra sem fordítottak figyelmet, hogy hangoztassák, hogy nem csak kifejezetten ők voltak a felelősek. Illetve a cég milyen hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy helyrehozza a károkat.

2010 áprilisában a Deepwater Horizon olajfúró tornyon történt robbanás következtében több ember elhunyt és sok-sok millió hordónyi olaj kerül a tengerbe. A Mexikói-öbölbeli eset a világ egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. És érthető, hogy a BP-nek nem tetszett Peter Berg rendezése, mivel konkrétan a vállalat egyik fejesét játszó John Malkovich karaktere nem igazán szimpatikus. És erre még rá is kontráznak a filmben, amikor megállapítják róla, hogy egy seggfej. Tovább “Mélytengeri pokol (Deepwater Horizon)” »

0

A homok alatt (Under sandet, 2015)

írta Nikodémus

2016-10-under-sandet-1

Az európai menekültválság megerősödésével párhuzamosan egyre-másra tűnnek fel európai filmfesztiválokon a témával behatóan foglalkozó szerzői filmek. Ki-ki társadalmi parabolába, szenvtelen szociodrámába vagy feszült thrillerbe csomagolva mondja el véleményét, ám nem hittem volna, hogy egy dán rendező nemrég bemutatott történelmi filmje lesz rám a legnagyobb hatással. Martin Zandvliet-nek az idei miskolci Cinefesten bemutatott (s három díjat is nyert) alkotása, A homok alatt észre-szívre egyaránt súlyos hatást gyakorol.

Tovább “A homok alatt (Under sandet, 2015)” »

0

Röviden: Mielőtt megismertelek (Me Before You)

mielottmegRomantika terén újat nem tudnak (vagy esetleg nem akarnak) mutatni, így mindig a jól bejáratott panelekhez nyúlnak vissza. De szinte az is biztos, hogy akik erre a műfajra váltanak jegyet nem akarnak műjfat megreformáló filmet látni. Így az elsőfilmes Thea Sharrock-től sem várjuk, hogy meg fog döbbenteni, bár azért ettől függetlenül előfordulhat, hogy egyesek előkapják zsebkendőiket.

Will (Sam Clafin) balesetet szenved, nyaktól lefelé béna, amit érthetően nehezen visel és éppen ezért nem is viselkedik az emberekkel szívélyesen. Szülei ápolónőt keresnek mellé, Lou (Emila Clarke) jelentkezik is az állásra, hiszen égetően szüksége van a pénzre. Clarke Daenerys és Sarah Connor után teljesen más karaktert játszik. Bájos, aranyos, folyamatosan ráncolja a szemöldökét, öltözködése is kicsit vicces és olykor hülyeségeket beszél. Clafin viszont inkább szomorkás, sokszor nyers szépfiú, aki olykor el tudja engedni magát. Illenek egymáshoz, a casting rendkívül jól sikerült.

Leginkább kettejükre fókuszál a rendező, a mellékkarakterek mindegyike kedves, konfliktuskerülő és megértő, ami néha már kicsit túl sok is. Eléggé gördülékenyen halad előre a történet, Clarke és Clafin nagyon is jól mutatnak egymás mellett, bár azért kicsit furcsa, hogy mintegy varázsütésre (oké, egy feliratos film megtekintése után, ami akár felfogható az amerikai ízlés kifigurázásnak is) már abba is hagyja a morgolódást. Így aztán jöhet a könnyebb hangvétel és a humorosabb helyzetek, hogy aztán ismét dráma és a szomorúság kerüljön az előtérbe. Lehet mosolyogni és vannak bús pillanatok, egészen ügyesen adagolja a direktornő. Nyugodtan rásüthető, hogy az év legjobb romantikus filmje, bár azért a felhozatal nem volt túl erős. 75 % Tovább “Röviden: Mielőtt megismertelek (Me Before You)” »