1

Ezekből az animékből és mangákból próbál élőszereplős filmet készíteni Hollywood

akira16Az anime vagy manga Hollywoodnak ugyan tetszetős, nagy lehetőségeket látnak bennük, de a megvalósítás során már jobbára csak a látványra törekednek. Wachowskiéknak a Speed Racerbe tört bele a bicskájuk, Spike Lee az Oldboy-jal fürdött be, a Dragonball létezésére pedig jobb lenne egyáltalán nem emlékezni. Jelenleg a Páncélba zárt szellemmel (Ghost in the Shell) próbálkoznak, de a bemutató után kijelenthető, hogy az alapanyag rajongóinak a többsége ezzel sem volt kibékülve, Amerikában cudar bukás lesz. Ám az Álomgyár nem fogja feladni, szinte biztos, hogy előbb-utóbb jön egy újabb próbálkozás. Lássuk röviden, hogy eddig mely témáknak veselkedtek neki az elmúlt években, de eddig még nem lett belőlük semmi. Tovább “Ezekből az animékből és mangákból próbál élőszereplős filmet készíteni Hollywood” »

3

Szél támad (The Wind Rises, 2013)

szel-tamad-mozi-poszter

 írta Doro_

Manapság amikor animációs filmekről esik szó, hajlamosak vagyunk rögtön a számítógépes grafikájú mesékre gondolni például a Pixartól vagy a Disneytől, ami nem meglepő, hisz ez a műfaj évről-évre szemmel láthatóan fejlődik, miközben verseng, hogy minél realisztikusabb hangyát, lajhárt, kutyát, embert vagy lenyűgöző kitalált lényeket mutasson be és csilli-villi világokat teremtsen köréjük. Volt idő amikor izgalmunkban ráültünk a kezünkre mesenézés közben mert különben összezsíroztuk volna a tv képernyőjét vagy a moziban karjainkat zombi módon előretartva cammogtunk a vászon felé, csak hogy megérinthessük Merida haját vagy megcsapkodhassuk egy-egy sárkány pikkelyes oldalát. Azt hiszem ezen a határon már évekkel ezelőtt túlléptünk és a számítógépes mesék elvesztették a „csak a látvány” privilégiumát, mögöttes tartalom kell a nézőnek, s ezzel – ha szabad csúnyán fogalmaznom – visszaereszkedett a hagyományos, kézzel rajzolt animációk versenyszférájába. Hayao Miyazaki egész munkássága példa arra, hogy milyen is mikor valakit nem sodornak el a modern vívmányok hullámai hanem kitart szeretett hagyományos módszere mellett, azokat eredeti ötleteivel tölti meg és művészi  mozgóképes történeteket regél. A Szél támad, a visszavonulását tavaly bejelentő Miyazaki feltehetően utolsó gyermeke. Életrajzi dráma, mely Jiro Horikoshi-ról, a második világháború hírhedt Zéró vadászgépeinek tervezőjéről szól.

Tovább “Szél támad (The Wind Rises, 2013)” »

1

Space Pirate Captain Harlock

spacepirate

Ritkán futok bele animébe, de általában a végén mindig megállapítom, hogy a jövőben gyakrabban kellene néznem efféle alkotásokat. Ezúttal sem volt másképp. Nem kellene hanyagolni a műfajt.

Harlock kalózkapitány a 70-es években vált a mangaolvasók nagy kedvencévé és az 1977-es debütálása után egy évvel már animációs sorozatban lehetett követni kalandját. Személy szerint nem ismerem a karaktert és környezetét, némi google keresés után is annyit tudok róla, hogy egy individualista életfilozófiájú, hallgatag (anti)hős, aki az elnyomók uralma ellen harcol. Tovább “Space Pirate Captain Harlock” »

Ai no Kusabi (újratöltve) (18+)

Hűséges Droid olvasók már olvashattak egy rövid posztot erről a darabról, de most, hogy megnéztem a 2012-es remake-et, úgy döntöttem kicsit bővebben írok róla. Ez az anime, a yaoi-k etalonja. Akik ismerik a stílust, pontosan tudják mit jelent ez, akik pedig nem, most lehetőséget kapnak, hogy tágítsák a látókörüket. A műfaj gyökereibe nem mennék bele részletesen – akit érdekel, itt elolvashatja – de amit feltétlen tudni kell, hogy az alapokat a Negyvenkilencesek csoportja – 1949-ben született hölgyekről van szó, de nevezik őket Year 24 Flower Group-nak is – fektette le. Ők alkották meg, a shounen-ai stílust, mely a férfi szereplők közti szerelemre fókuszál, ám még a shounen-ai az érzelmekre épít, utódműfaja, a yaoi középpontja a szexualitás. A yaoit alkotó művészek sértőnek találják, ha alkotásukat keverik a melegséggel, és élesen elhatárolódnak a shounen-ai-tól (forrás: Wiki). A félreértések elkerülése miatt írom, hogy a műfaj legnagyobb rajongói a nők és a fiatal lányok – az okok itt kifejtésre kerülnek – tehát, aki túltette magát a kezdeti megrázkódtatáson, az a továbbra kattint, aki nem, az lehetőleg ne tegye.

Tovább “Ai no Kusabi (újratöltve) (18+)” »

1

High School of the Dead

Az írást ProfWilliam küldte.

A zombik és az általuk elhozott világvége témája eddig főleg csak nyugati civilizációban dívott, amit rengeteg film és sorozat valamint képregény is tanúsított. Mint nagy zombifan örömmel fogadtam ezeket a jól (vagy rosszul) sikerült filmeket, de mint nagy anime (japán animációs film) rajongó sokszor gondolkoztam el rajta hogy vajon a japánok – akik köztudottan oda és vissza vannak az világvégékért – miért nem „haraptak” már rá erre témára.

0hsd1

Tovább “High School of the Dead” »

3

Nyári háborúk (Samâ wôzu, 2009) – Anilogue Filmfesztivál

A Nyári háborúk rajzfilm igazi nyári blockbuster, van benne minden: első szerelem, konzervatív családi értékek, humor és olyan káprázatos akció jelenetek, hogy kifolyik a szemed, de mindez kicsit más megközelítésből, mint ahogy azt Hollywoodtól megszokhattuk.

Menage a Twins és Ane Haramix (18+)

Incest, a hentai-k egyik legalja.

A múlt alkalommal egy igencsak beteg darabbal ismerkedtem/tünk meg. Annak ellenére, hogy nagyon megszaladt a fantáziája a szerzőnek és olyan dolgok történtek, melyek a valóságban tuti nem lehetségesek (ezért is szeretjük a hentai-t) és akármennyire is durván perverz volt, nem lépte át azt a tabu határt, amit teljes mértékben elutasítok. Ez pedig nem más mint a vérfertőzés. A hentai-k eme stílusjegye az, amit képtelen vagyok elfogadni (a másik a Lolicon, de ebbe most ne menjünk bele.) Mint mindent, ezt a fajta hentai stílust is meg lehet magyarázni- kérem senki ne jöjjön se az Oidipusz-, se az Elektra komplexusokkal, mert egyrészt Freud sem volt egészen komplett, másrészt itt nemcsak gondolatbeli síkon történnek az események- de elfogadni, képtelenség.

Tovább “Menage a Twins és Ane Haramix (18+)” »

5

A tipikus Miyazaki hősnő: Nauszika – A szél harcosai (1984)

Nauszika – A szél harcosai a jövőben játszódik, ezer évvel a katasztrofális a „tűz hét napjaként” emlegetett háború után, ami nagyjából elpusztította az emberi civilizációt. Az emberek elszigetelt városállamokban élnek az ipari forradalom előtti technológiai szinten és folyamatos harcot vívnak a túlélésért a terjedő mérgező erdő ellen. Azok a városok, amik megőriztek valamit a hajdani technológiából, mint Pejitei és Tolmekia arra használják a fölényüket, hogy katonai erővel elfoglalják a szomszédaikat. A Google-nek hála  ez és más Ghibli filmek  megnézhetők online teljes hosszukban, ingyen és legálisan itt.

4

A vadon hercegnője (Mononoke Hime, 1997)

Aki már legalább gimis korú tudja, milyen frusztráló olyan esszék írásával tölteni életünk nagy részét, amiket csak egy tanár olvas el. Nos, azzal a gyenge kifogással, hogy a héten többször is felmerült Miyazaki neve a hírekben és kommentekben, leporoltam a disszertációt, amit a rajzfilm rendezőről írtam évekkel ezelőtt, és feltöltöttem belőle egy fejezetet. Most szólok, hogy ez nem egy kritika, és nem is spoileres, de leginkább azoknak lehet érdekes, akik ismerik a filmet vagy a Miyazaki más munkáit.

Honshu szigete, a kaotikus, forrongó Muromachi-korszak vége felé, a XV. században: Ashitaka, az évszázadok óta száműzetésben élő dicsőséges Enishi-nemzetség utolsó sarja békésen él népével egy hegyi faluban. Egy nap dühöngő, megsebzett szörnyeteg támad alattvalóira, aki az ifjú herceg halálos lövése után átkot bocsát gyilkosára. Ashitaka útnak idul, hogy megoldja a fenevad rejtélyét és megszabaduljon a végzetes átoktól: hamarosan egy pusztító háború közepén találja magát, egyik oldalon az Eboshi úrnő vezette, erdőségeket irtó vaskohász közösséggel, a másikon pedig az otthonukat védő Állat-démonokkal, akiket a szépséges San hercegnő vezet. – port.hu Tovább “A vadon hercegnője (Mononoke Hime, 1997)” »