2

Röviden: Universal Soldier: Day of Reckoning

Mielőtt Roland Emmerich hozzálátott volna a városok lezúzásához összeeresztette Jean-Claude Van Damme-ot és Dolph Lundgrent. Már a hír hallatán  a két akciósztár rajongói tapsviharban törtek ki és alig várták, hogy láthassák, amint nekiesik egymásnak a két fickó. A folytatás enyhén szólva is gyatra lett, majd 3 évvel ezelőtt érkezett a DVD-s harmadik rész, amely szépen hozta sorjában a házimozis akciók jellegzetességeit. Peter Hyams fia, John Hyams mégis képes volt élvezhetővé varázsolni a filmet, a lepukkant helyszínen játszódó cselekményben korrekt akciójeleneteket láthattunk. Megérkezett a negyedik rész is, amire hatványozottan igaz a számítógépes játékok dobozaira írt szöveg: „Epilepsziára hajlamosak kerüljék.” Akad egy-két jelenet, ahol túlzásba viszik a villódzást, akár vallatni is lehetne vele.

Az egykori két kedvenc még jobban a háttérbe szorul, ezúttal Scott Adkinsra bízták a főszerepet, ha valaki látta már tudhatja, hogy róla is könnyen elhihető, hogy képes leabálni egy tucat ellenfelet. Kissé nehezen indul be, ami köszönhető a forgatókönyvnek, ugyan az első néhány percben Adkins szemszögéből láthatunk mindent, ami egészen ügyes alapozás, de a továbbiak nagyon is hagynak kívánnivalót maguk után. Hyams, Jon Greenhalgh(a Dragon Eyes vágója) és Doug Magnuson túlságosan is komolyan vették magukat. Olybá tűnik, hogy egy rejtélyes és csavaros sztorit szerettek volna kieszelni, de a végeredmény csupán egy elnyújtott több helyen is unalmassá váló folytatás lett. Valaki szólhatott volna nekik, hogy ez már túl sok, B kategóriához meg pláne. A rendező későn kap észbe, Adkins végre beveti magát, nem csak Lundgrennel, de  Van Damme-mal is meccsel egyet. Ha a film olyan lett volna, mint az utolsó fél óra nem lehetne túl nagy panasz a filmre, így csak 40 %. A folytatásra készüljünk, mivel a stafétabot átadása megtörtént.

14

Az utolsó műszak (End of Watch)

Most, hogy már mindenki látta a Skyfallt, és a héten nem jött új akciófilm, csak az erősen straight to DVD hatású Alex Cross, szeretném mindenki figyelmébe ajánlani az év egyik legcsendesebben érkezett és legnagyobbat ütő filmjét, “Az utolsó műszak”-ot. David Ayer írta és rendezte, akinek eddig a legnagyobb rendezése a hűvösen fogadott Street Kings volt, viszont már olyan forgatókönyvek állnak mögötte, mint a The Fast and the Furious, S.W.A.T. és a Training Day. Látszik, hogy az utcai bűnözők és rendőrök világában van leginkább otthon, ráadásul a legújabb műve is a Los Angeles South Central városrészében játszódik, ahol Ayer a gyerekkorát töltötte. De tényleg bejött neki a mondás, hogy arról írj, amit ismersz, főleg ha az éppen LA legveszélyesebb negyede, tehát elég hálás téma egy filmkészítőnek.

Tovább “Az utolsó műszak (End of Watch)” »

2

Strike Back, 3. évad – sorozat

 

Nem mondanám, hogy ínség van az akciósorozatok terén, csak éppen a felhozatalból egyszerűen kevés a ténylegesen szórakoztató. Rég volt már az Alias és bizony Jack Bauer sem mostanában harapta át valakinek a gégéjét. Az űrt a Strike Back hivatott betölteni, amely immáron a harmadik évadban küldi harcba az angol 20-as részleget, ahol ugyan kevesen tevékenykednek, de annál több az egy négyzetméterre jutó mogorva képzett és harcedzett személyek száma. Nem jelent semmit, ha valaki elemző vagy egész nap a műholdképeket lesi, ha a helyzet úgy kívánja két pillanattal később biztos kézzel emeli célzásra fegyverét.

A felállás a régi, azaz a kissé merev angol Stonebridge és a lazább, CIA-től menesztett amerikai Scott a két tapasztalt kommandós.. A duó összecsiszolódott, még most is a félelem legkisebb jele nélkül néznek farkasszemet a túlerővel. A változás csupán annyi, hogy Grant helyett egy másik vezető lépett a részleg élére. Mi a különbség? Rhona Mitra kevesebb szeplővel rendelkezik, de ugyanolyan dögös, mint Amanda Mealing és könnyedén elhihető róla, hogy bárkinek szétrúgja a seggét. Tovább “Strike Back, 3. évad – sorozat” »

25

007 – Skyfall

BeniMan írása.

A James Bond filmek immár 50 éve szórakoztatják a nagyérdeműt, köszönhetően az akció, a humor, az erotika tökéletes egyvelegének. Régóta meghatározza ez már a 007-es márkát, az új film azonban letér a rég kitaposott ösvényről, a Skyfall egy szexi, szomorú, drámai akció mozi, amely méltó Őfelsége titkosügynökéhez. De minek köszönhető a film sikere és az, hogy szinte minden kritikus elismerően nyilatkozik róla? Nos egyértelműen Sam Mendes rendezőnek. Egészen hihetetlen, de a Skyfall előtt, még egyszer sem kapott a Bond sorozat igazi élvonalbeli rendezőt. Persze voltak sikeres direktorok, akik a Bond filmen kívül is tudtak anyagi vagy szakmai sikert elérni (Martin Campbell vagy éppen Marc Forster), de igazán elismert ”A” osztályú rendező nem dolgozott még a 007-es háza táján. Tovább “007 – Skyfall” »

22

The Raid: Redemption

0rr1

Egy fiatal rendőr korán reggel elbúcsúzik terhes feleségétől, majd csatlakozik ahhoz a kommandós egységhez, amelynek feladata, hogy elkapja a környék főgengszterét. A helyi keresztapa egy sokemeletes épületben éldegél, magát mindenféle kegyetlen bűnözővel, narkóssal és gyilkossal vette körül. Ellenfeleinek többsége már a föld alatt pihen, a konkurencia is megtanulta, hogy nem érdemes vele ujjat húzni, még a zsaruk sem merik megközelíteni a helyet, a maradék meg le van fizetve. A különítmény teszi a dolgát, kezdetben még minden rendben halad, úgy megy az akció, mint a karikacsapás. Csendben haladnak, hatékonyan végzik a munkájukat, de jelenlétükre fény derül, a maffiózó által birtokolt épület környékén fellelhető összes zsivány megkapja a hivatalos vadászengedélyt a meggondolatlan betolakodókra.

Tovább “The Raid: Redemption” »

20

Vörös zsaru (Red Heat, 1988)

Ivan Danko százados Moszkván és Chicagón át üldözi az orosz drogmaffia vezérét Viktor Rostát. Amerikában azonban már mások a szabályok. Ezt leginkább a nagyszájú amerikai zsaru, Ridzik felügyelő érezteti vele, akit kényszerből társául adtak a nyomozáshoz. A ’80-as évek hemzsegtek a jobbnál jobb akciófilmektől. 48 óra, Die Hard, Kommandó és még sorolhatnám hosszan. A Vörös zsaru, mégis kitűnik ezek közül akció filmek közül, köszönhetően a kor politikai beállítottságának, ugyanis Walter Hill filmje több szempontból is mérföldkőnek számított. „Addig a szovjetek mindig negatív színben tűntek fel az amerikai filmekben. Már más idők járnak, de mi nem akarunk politizálni, mégis ez az első film, amelynek a pozitív főhőse szovjet” – mondta Arnold Schwarzenegger aki Danko századost keltette életre.
202

Eredet (Inception)

Christopher Nolan ezzel a filmmel végleg felírta magát a legújabb kori rendezőzsenik közé. Egyszerűen tévedhetetlen, tökéletes.

Nevét a rendkívül erős, újszerű Mementóval kezdtük megjegyezni, aztán elkészítette az Álmatlanságot, aminek a hangulata máig kísér(t), majd jött, látott és hirtelen kisujjból újraértelmezte a Batman Univerzumot, de még utána sem lazított, hanem megmutatta nekünk a Tökéletes trükköt… és innentől kezdem azt hinni, hogy ő is egy átlagon felüli illuzionistává vált. Nem bukott meg a második Batman-mutatványa sem, hanem még jobb lett, mint az első. Sőt, Ledger alakításával trükkös emlékművet állított a filmművészetnek. Termékeny évtizede végén pedig egyetlen műalkotásba sűrítette mindazt, amit ma a mozi jelent.

Tovább “Eredet (Inception)” »