1

Röviden: LEGO Batman – A film (The LEGO Batman Movie)

batmanlegoposterKastélyokat, csodás épületeket húzhatsz fel vagy rombolhatsz le órák alatt. Különféle, tetszésednek megfelelő verdákat hozhatsz létre és szedhetsz szét. A fantáziádra van bízva minden, csak a kreativitás és a kockák száma szabhat határt. Órákat el lehet lenni az apró kis LEGO-k társaságában. A hatalmas népszerűséget nyilván animációs filmekkel és sorozatokkal öregbítették, majd a Warner bátran megpróbálkozott egy egészestés verzióval. Egészen élvezhető, szórakoztató és vicces művet tettek le az asztalra, de azért még véletlenül sem bízták a véletlenre, hiszen a Lego-kaland cselekményét teletömték ismert figurákkal. Köztük volt Batman is, aki üde színfoltja volt a sztorinak. És ha már annyira veszettül közismert figura, miért ne lehetne róla is egy Lego animációt készíteni? Igaz is. Miért ne?

Szóval Batman… az Batman. Legendás bűnüldöző, nincs ki legyőzze, tele van mindenféle kütyüvel, csodálatos masinái vannak. Kissé nagyképű és magányos. Már-már unatkozva veri le a Joker vezette, Gotham városát elpusztítani vágyó szupergonoszok hadát, de otthon egyedül van. De minden megváltozik, amikor véletlenül örökbe fogad egy árvát, illetve feltűnik a színen Gordon felügyelő dögös utódja.

Tömve van jó ötletekkel (pl: Batman és Joker kapcsolata, a főhős fejlődése, a család, az egyedüllét), csak mindezek mélységeibe nem mennek bele. Persze nem is várja el senki, hogy alapvetően családi alkotástól, hogy túl komoly legyen. De azért a felvázolt helyzetek nincsenek elfogadható módon kidolgozva. Sokkal inkább a látványra és tempóra mennek rá, ráadásul a cselekményt alaposan megszórják humorral is, amelyek többségén lehet nevetgélni vagy mosolyogni és akadnak besült, félrement, infantilis viccelődések is. A popkultúrális utalásokkal most sem bánnak szűkmarkúan, felsorakoztatják a sötét lovag ismert ellenfeleit, megjárjuk a Negatív Zónát, felbukkan Voldemort és Szauron. Ergo: Habár a spin off élvezhető, de Lego-kaland jobb volt. Tovább “Röviden: LEGO Batman – A film (The LEGO Batman Movie)” »

8

Az éjszaka törvénye (Live by Night)

ejszakatorvenye

Aki éjjel legény, az nappal alszik – tartja a mondás. És a háborút megjárt Joe Coughlin (Ben Affleck) pont így él. Nem mintha este tisztességesen dolgozna. Nem, ő ugyanis piti bűnöző, kisebb-nagyobb balhékból tartja el magát, mellesleg lelkiismeretes és jó embernek tartja magát. Szerelmes barátnője (Sienna Miller), aki történetesen az egyik bostoni maffiózóhoz tartozik, de ettől függetlenül álmodozni szabad. Coughlin terveit egy csapásra összezúzzák, így némi börtönkitérő után Tampában építi karrierjét és forralja bosszúját. Tovább “Az éjszaka törvénye (Live by Night)” »

14

Utazók (Passengers)

utazokposzter

A legtöbb romantikus filmre nagyjából elsüthető, hogy sablonos, e kijelentés mögé pedig fel lehet sorakoztatni az érveket, hogy miért rossz vagy éppen miért jó. Hozzá lehet tenni, hogy azért jól bejáratott cselekményt – tehát: férfi és nő megismerkedik, megkedvelik egymást, összejönnek, nevetgélnek, jön a kötelező dráma, de azért végül minden rendbe jön – valahogyan fel kellene rázni, fel kellene dobni. Az Utazókban sci-fi köntösbe bújtatták az egyébként csontig lerágott sztorit. Tovább “Utazók (Passengers)” »

4

Underworld: Vérözön (Underworld: Blood Wars

underworldverozonposter

Nem árult zsákbamacskát az első Underworld. A Matrixos lassítások farvizén evezett be a mozikba, ami akkoriban még eléggé érdekesnek és coolnak hatott, ráadásul ugye nagyon is benne volt a szórakoztatófaktor a vámpírok és vérfarkasok ősi csatározásában. A srácoknak pedig ott volt a szűk bőrcuccba bújtatott Kate Beckinsale, a csajoknak Scott Speedman. Nem volt gond a folytatással sem, ám az előzmény nagyon is gyengére sikeredett, de azért még kellett a negyedik is, ami… Miről is szólt? Szerencsékre az alkotók a Vérözön elején gyorsan összefoglalják, hogy mit is kellene tudnunk a franchise-ról. Tovább “Underworld: Vérözön (Underworld: Blood Wars” »

0

Knights of the Badassdom

knightsofhebadassomposter

Emlékszem, a 90-es években sokan lapozgattuk a Kaland-Játék-Kockázat könyveket. Akkoriban terjedtek el a részletes szabálykönyvvel rendelkező szerepjátékok is, ezek közül kipróbáltunk egyet-kettőt. Elgondolkodtunk rajta, hogy – úgymond – élőben is bele kellene vágni. Majd csinálunk kardokat és pajzsokat, köpenyt öltünk magunkra, valaki kitalálja a nagy kalandot meg küldetéseket és hajrá! Azonban ez csak terv maradt, viszont mások megnézték, hogy milyen lehet. Elvileg Magyarországon is rendeznek efféle LARP eseményeket. Tovább “Knights of the Badassdom” »

1

Jack Reacher: Nincs visszaút (Jack Reacher: Never go back)

jackreachernv

Nem is hallottam Jack Reacherről, amíg ki nem derült, hogy Lee Child regényhőse tiszteletét teszi a moziban is. Ezt követően tudtam le néhány nyomozását, kalandját, megpróbáltatását. Szóval valóban kicsit furcsa volt Tom Cruise-t látni címszereplőként, de azért el tudta hitetni, hogy magabiztosan odaver és kibogozza a szálakat. Christopher McQuarrie egész ügyes munkát végzett, hiszen inkább a nyomozásra, a krimi részére fókuszált, nem spórolta ki a humort és csak a végén engedett teret az akciónak. Közben bemutatta az egykori katonai rendészt, aki nem csak egyetlen helyzetből közelíti meg a zűrös ügyeket. Tovább “Jack Reacher: Nincs visszaút (Jack Reacher: Never go back)” »

1

Idegpálya (Nerve)

idegpposzter

Szeretünk kukkolni! Mások életét jobban megismerni, beleszólni, alakítani. A reality műsorok jó részéért is kétpofára eszi a nép, hiszen nyugodtan tud szórakozni vagy szörnyülködni mások tettein és esetleg előfordulhat, hogy még esélye is nyílik változtatni sorsuk alakulásába. És bizony szeretjük, ha a tét emelkedik, ha egyre keményebb feladatokat kapnak a show-k résztvevői. De keverjük hozzá ehhez a szintén divatossá vált mobilos programokat, amelyeket a többség élvezettel használ és nyomkod, abszolút lekötve figyelmüket. Lehet, hogy a készülékkel foglalkozva leragad egy utcasarkon hosszú időre vagy úgy tesz meg egy utat, hogy fel sem néz kijelzőről. Tovább “Idegpálya (Nerve)” »

15

A függetlenség napja: Feltámadás (Independence Day: Resurgence)

fuggetleneg

Az előző részről itt olvashatsz.

20 évvel ezelőtt Roland Emmerich élvezettel letarolta a világot, először, de nem utoljára. Természetesen a reklámkampány során kiemelték az effekteket, ahogy a Jurassic Park vagy a T2 esetében, az emberek pedig eltátották a szájukat. De itt az idegenek látványosan a földdel tették egyenlővé a Fehér Házat és az egész bolygót. Az 51-es körzetben pedig aggódva vakarták a fejüket, aminek eredményeképpen az amerikai elnök tartott egy olyan lelkesítő beszédet, aminek hatására a néző ha nem is akart rögvest bepattanni egy vadászgépbe, de már előre sajnálta a szegény agresszorokat, hogy ide merészeltek jönni. Aztán Fresh Prince és Jeff Goldblum szépen bejuttatott egy vírust a bestiák bázisára, miközben odalenn a bolygó felszínén leabálták a rondaságokat. Tovább “A függetlenség napja: Feltámadás (Independence Day: Resurgence)” »

0

Bazi nagy görög lagzi 2 (My Big Fat Greek Wedding 2)

bazinagygoroglagzi

Ha szétnézel a környezetedben és ismerőseid körül, biztosan találsz pár embert, egy családot vagy csoportot, akik nem csak, hogy meg vannak róla győződve, hanem be is bizonyítják, hogy a magyaroknak mindenhez köze van. Minden szó, találmány, miegyéb visszavezethető a magyarokhoz. És ezt gyakorlatilag levetíthetjük bármelyik nemzetre, hiszen minden országban akadnak hasonló hozzáállású és gondolkodású emberek. Nia Vardalos pedig éppen a görögöket szemelte ki és tette meg főszereplőnek. Tovább “Bazi nagy görög lagzi 2 (My Big Fat Greek Wedding 2)” »

1

Röviden: The Final Girls

finalgirlsMinden műfajt ki lehet parodizálni. Kapásból fel lehet sorolni jó néhány jobban sikerült darabot. Manapság viszont eléggé szegényes a kínálat. Szomorú. Pedig a jól bejáratott klisékkel egy ügyes író vagy rendező sok mindent tud kezdeni. Nem kell feltétlenül kifigurázni, Wes Craven csak felmondatta a slasher jól ismert szabályait a Sikolyban. Az elmúlt időszakból pedig a Ház az erdő mélyén és a Tucker & Dale hozható fel példaként. Volt potenciál a Final Girls-ben is, de a nagyokhoz nem ér fel.

Max Cartwright (Taissa Farmiga) barátaival egy régi klasszikus Vérfürdő tábor vetítésére ül be. Édesanyja – aki elhunyt egy balesetben –  a film főszereplője, habár gyorsan híres lett, sajnos nem tudott kiszabadulni a skatulyából. Úgy alakul, hogy Max-ék bekerülnek a filmbe és ha már így történt, akkor megpróbálják túlélni. Hiszen ismerik a történéseket, mi baj lehet?

Jópofa film. Vicces, ahogy megidézik a slasher ismert elemeit. Egy kívülálló valóban furcsán nézne a horrorban felvonultatott karakterekre és széttárja a kezét viselkedésük láttán. Todd Strauss-Schulson a Péntek 13-ra húzta fel a történések vázát, a vidám kis nyári táborból vérfürdőt csinál egy maszkos alak. Bemutatják az ezerszer látott helyzeteket, fordulatokat, haláleseteket, humorosan, de eléggé felszínesen. A probléma viszont annyi, hogy az alkotók nem voltak elég bátrak. Csak a felszínt kapargatják, nem boncolgatták a lehetőségeket. Igen, lehetett volna több is és ennél jó néhány kikacsintást is beletehettek volna és a múltidézés sem az igazi.  Viszont eléggé szórakoztatóan tálalja, amit felmutat. Mint mondtam, jópofa film, de a kőszívű hardcore slasher rajongóknak ennyi nem lesz elég. 60 %

Tovább “Röviden: The Final Girls” »

0

Welcome to the Jungle

welcometothejungle

Jean-Claude Van Damme pályafutása során szétrúgott néhány valagat, őt is helybenhagyták párszor, majd miután agyonverték felállt pár ütéssel lezárta a harcot. Lehet, hogy nem szórt el annyi poénos mondatot, mint akcióhős kollégái, de nem is hiányoltuk. Ettől függetlenül nagyon is van humora, ezt a Welcome To The Jungle-ben megmutatja, esetleg ráfogható, hogy önmagát parodizálja.

Egy reklámügynökség tagjai felsőbb utasításra csapatépítő túrára megy. El kell tölteniük pár napot együtt, távol a civilizációtól, egy félreeső kis szigeten. Felbérelnek egy külsős, Stormot (Van Damme), ő aztán mindent tud az efféle „kirándulásokról”. Ki így, ki úgy áll hozzá a kötelező programhoz, de akkor kezdődnek a problémák, amikor felbukkan egy tigris ráveti magát Stormra. Tovább “Welcome to the Jungle” »

1

St. Vincent

stvincent

Vannak színészek, akik bármit csinálnak, valahogy mindig megpróbálnak hibát találni alakításukban. És van egy szűk elit, akik előtt bármikor képes leborulni a szakma. Bill Murray-re már régen is kevés rossz szót mondtak, majd az Elveszett jelentés után nem győzték éltetni. Egészen jól tett neki a váltás. Egyszóval: telitalálat. Poénosabb oldala nem veszett oda, pár térdcsapkodós cameo (pl. Zombieland) és elvontabb humorizálás (Wes Anderson művei) még belefért, de inkább a komolyabb arcát mutogatja. Tovább “St. Vincent” »