1

Röviden: Revolt

Ha a Világok harcából kivesszük a termetes költségvetést és Steven Spielberget, akkor mi lett volna? Nem kell egészen az Asylum-művek színvonalára gondolni, ahhoz a szinthez képest viszont tegyünk hozzá még pár százezer dollárt, tehetségesebb színészeket. Így kapjuk meg a Revolt sci-fit, amelynek minden porcikájáról süt, hogy kőkeményen a B kategóriában a helye.

revoltposter

Afrikában, azon belül is Kenyában járunk, az idegenek elözönlötték a Földet. Egy férfi (Lee Pace) emlékek nélkül tér magához egy cellában, nincs egyedül, a szomszéd fogdában Nadia (Berenice Marlohe) raboskodik. Miután kijutnak az épületből megpróbálnak eljutni a közeli amerikai bázisra, ahol talán magyarázatokra és biztonságra lelnek. Bo – ahogy Nadia elnevezi útitársát – memóriája ködös, de annyi biztos, hogy köze van a katonasághoz, ért a fegyverekhez és beszéli a helyi nyelveket. És talán tudhat valamiféle fontos információt is.

Pace-nek egészen jól áll a karakter, egyik pillanatban még a helyzetet teljesen átlátó és kézben tartó legény, olykor pedig emlékezni próbáló esetlen alak. Marlohe tulajdonképpen csak vicsorogva beszél és morog a játékidő alatt, illetve a főhős mellett lohol és nem ijed meg a saját árnyékától. Nagyjából harciasnak és dögösnek kellett kinéznie a bepiszkolt ruházatában.

revolt

Kik is ezek földönkívüliek, honnan jöttek? Nem kapunk rá választ, de nem is észvesztően fontos kérdés, de azért megmagyarázhatták volna, hogy miért gyűjtik az embereket. Végső soron a Revolt arról szól, hogy két ember A pontból próbál eljutni B pontba, útjuk során több nehézséggel is szembe kell nézniük. Mindez viszonylag korrekt, „másodvonalbeli” megvalósításban. Feszültség ugyan nincs, de nagyjából élvezhető, a SyFy filmek kedvelőinek mindenképp ajánlott. 55 % Tovább “Röviden: Revolt” »

1

Virsliparti (Sausage Party)

virsliparti-jpg

Néha előfordul, hogy nem találom itthon azt az ételt, amit keresek. Pedig tudom, hogy ott volt az asztalon/polcon/szekrényben. De hova lett? Lehet, hogy a kutyus volt, talán ezért lapít. Vagy esetleg megette valaki? A szóba jöhető személyek tagadnak. Elvitték az ufók, elhordták a hangyák vagy elpárolgott? Arra viszont soha nem gondoltam, hogy elmenekültek. Tovább “Virsliparti (Sausage Party)” »

3

Zoolander 2

zoolander2

Nem volt éppen kirobbanó siker a Zoolander, bár úgy tartják, hogy lényegesen többet kasszírozott volna a vígjáték, ha kicsit később mutatják be. Ugyanis nem sokkal az ikertornyok összedőlése után jött ki és akkortájt nem volt kedve kacarászni az amerikaiknak. Viszont Ben Stiller és Owen Wilson divatszakmát parodizáló filmje később kultstátuszba emelkedett és pár évvel ezelőtt pedzegetni kezdték, hogy csak el kellene készíteni a folytatást. Stillerék kiharcolták, hogy belevágjanak a következő részbe, joggal gondolhatták, hogy csilingelni fog a kassza, hiszen a Dumb és Dumber, illetve a Ron Burgundy visszatérése is rákapott a nép. Azonban a bemutató után gyorsan kiderült, hogy csak egy szűk kört érdekel a Zoolander 2. Tovább “Zoolander 2” »

10

Macbeth

macbeth1

Purga,  a Horror-Mirror atyja küldte a Macbeth kritikát, köszönet érte.

Figyelem, spoileres.

Meggyőződésem, hogy ez Shakespeare egyik, ha nem a legjobb tragédiája. Egyszerre ötvözi a III. Richard hataloméhes koncepcióját a Hamlet misztikumával. Van benne ármány, árulás, vér és boszorkányság, vagyis minden, ami izgalmassá tehet egy drámát.

A történet – remélhetőleg – ismert: Macbethnek három boszorkány megjósolja, hogy ő lesz Skócia királya, aki ettől a gondolattól megrészegül és hűséges feleségével együtt megölik Duncant, az éppen regnáló skót királyt. Mivel kinevezett utódja eltűnik, így a jövendölés beteljesül, csakhogy a hatalomtól igazi zsarnokká válik és minden korábbi barátját maga ellene fordítja. A befejezés így nem is lehet kétséges.

Tovább “Macbeth” »

3

A mindenség elmélete (The Theory Of Everything)

mindensegelmelete

„Soha ne nyomd fullba a kretént, mi? Oscar bácsi meg fog gyünni,” – Hallottam a moziból kijövet, ahogy egy társaság férfitagja kimondta a Trópusi vihar klasszikus szövegét. Pont itt nem lehetne elsütni. Hiszen attól még, hogy degeneratív idegrendszeri elváltozása miatt Hawking tolókocsiba kényszerült és alig tudta megértetni magát szeretteivel, barátaival, hallgatóival még véletlen sem volt kretén. Hatalmas koponya, megannyi elmélet kidolgozója, elismert tudós. Hab a tortán, hogy megnyert egy fogadást Kip Thorne-nal szemben.

Hawking zseniális elme, több teória kiötlője. Életútjából, a fejében zakatoló gondolatokról Terry Gilliam szürrealisztikus, kissé groteszk filmet tudott volna összehozni. Talán egyszer megvalósul, úgy ahogy egy olyan alkotás is, ahol nem csak érintőlegesen esik szó a tudós munkásságáról. Hiszen az alkotók az elért eredmények jó részét alig említik, mindezeket lesöpörték az asztalról. Tovább “A mindenség elmélete (The Theory Of Everything)” »

2

Röviden: Lucy

lucyNéha előfordul, hogy okosságokkal traktálnak minket. Mondják, mondják a forgatókönyvben leírt szöveget, ami néha hatalmas maszlagnak tűnik, de egyes esetekben megmozgathatják gondolatainkat. A Mátrix első részében nem csak az akciójelenetekre fektettek nagy hangsúlyt, hanem a beszélgetésekre, hosszabb körmondatokra. Ezeket később egyes baráti társaságok alaposabban átrágtak és elemeztek. Mert volt miről beszélni, a Lucy-nál viszont nem lesz. Luc Besson tulajdonképpen a Transzcendens társfilmjét készítette el, megbolondítva az evolúcióval és az emberi agykapacitás %-okkal. A címszereplő egy dögös, de nem túl okos hölgy, akinek drogot kellene csempésznie a testében, de a szer beszivárog a szervezetébe. Rá különleges hatással van az anyag, egyre okosabb lesz és végül már annyi képességgel bír, mint a Marvel univerzum hőseinek egésze. Ugyan a francia filmes nem túlzottan szokta megerőltetni magát forgatókönyvírás közben, de ahhoz mindig is értett, hogy a nőket ne csak prédaként, hanem rettenthetetlen harcos-amazonokként ábrázolja. Scarlett Johansson Fekete Özvegyként bizonyította, hogy el tud páholni jó néhány legényt, Lucy-ként viszont még ennél is lazábban osztja a halált. Ennek megfelelően az akciójelenetek kidolgozottak, látványosak, komolyan abszolút nem vehető. Morgan Freeman persze sokadjára hozza megbízhatóan a bölcs/tudós/mentor karaktert, ha legközelebb gondom adódna valószínűleg első gondolatom az lesz, hogy hozzá fordulok tanácsért. Csak remélem, hogy nem olyan zagyvaságokat fog mondani, mint a Lucy-ban. Tehát adva van egy feszes akciófilm Johanssonnal és temérdek hülyeséggel, ami olykor jól sül el, máskor a fejünket ingatjuk. Lenne még egy költői kérdésem. Most akkor van kanál vagy nincs? Tovább “Röviden: Lucy” »

7

Sin City: Ölni tudnál érte (Sin City A Dame to Kill For)

sincity

Mocskos, bűnös város ez! Ha nem is Hollywoodról szól Frank Miller kultikus képregénye, de valamennyire be lehet azonosítani az amerikai filmipar fellegvárával. Szerencsejátékosok, gengszterek és örömlányok hemzsegnek eme helyen, a céljaik is egyértelműek, minden fekete és fehér. Miller a Robotzsaru 2. része után Miller még csak morgott, de a 3. után be is intett az Álomgyárnak, hiszen forgatókönyvébe csúnyán belepiszkáltak a mindenható producerek. Csak Robert Rodrigueznek sikerült vele megtalálni a közös hangot, aki Josh Hartnett és Marley Shelton közreműködésével leforgatott egy rövid jelenetet. Mindez nem csak Miller, hanem többek között Bruce Willis meggyőzésére szolgált és a film nyitányának is pont megfelelt. Rodriguez ekkoriban még tele volt ötlettel, kreativitással, a stílusos Sin City az újdonság erejével hatott. Erős atmoszférája beszippantotta a nézők többségét.. A folytatásról 2005 óta beszéltek…és beszéltek, de a rengeteg szöveg után idővel már inkább úgy érződött, hogy csak erőlködnek vele, a sok ígérgetés után csak megcsinálják. És végeredményeben az Ölni tudnál érte sajnos tényleg olyan, mintha úgy lettek volna vele, ha már ennyire fogadkoztak csak leforgatják. Tovább “Sin City: Ölni tudnál érte (Sin City A Dame to Kill For)” »

0

Röviden: Rushlights

ruslights

Billy Brodynak (Josh Henderson) bejön a Sarah (Haley Webb), az étkezde pincérnője,a pult túloldalán álldogáló mosolygós lánynak is szimpatikus a srác. Így amikor Billy elhívja randira gyorsan össze is melegednek. Pár nap később az éjszaka közepén a nő szobatársa túladagolja magát. Kit is hívna ezekben a nehéz órákban, mint barátját. Nem sokra rá kiderül, hogy a néhai öreg rokona elhunyt és kisebb vagyont örökölt. A pincérnő pedig hasonlít a szobatársára, így jön az ötlet, hogy szépen átvegyék a helyét. Tehát: Ha elfogadjuk, hogy egy személyi és azonos kinézet elég egy ilyen esetben, akkor túl nagy csalódás nem fog érni. Hova máshova is kellene menni, mint egy texasi kisvárosba, ahol első ránézésre mindenki gyanús. Vagy talán megbízhatónak tűnik a helyi seriff vagy az ügyvéd, esetleg a vén bejárónő? Akad itt néhány fordulat és egydimenziós karakter, Beau Bridges és Aidan Quinn némileg próbálnak színt vinni a noir-os thrillerbe, amely eléggé  igyekszik, hogy többnek tűnjön, ami. Tovább “Röviden: Rushlights” »

2

Röviden: Augusztus Oklahomában

augustBeverly Weston (Sam Shepard) kissé megtörten, szomorúan üldögél kitöltött itala mellett. Neje (Meryl Streep) igazi házisárkány, aki nem fogja vissza magát. Rákos ugyan, de nem erőlteti magára a szomorúságot és nem fúrja fejét párnák közé, inkább odaszúr mindenkinek, akinek csak tud. Beverlynél végleg betelik a pohár, öngyilkos lesz. Ahogy ilyenkor lenni szokott összegyűlik a nagy család. Általában a gyászhangulat miatt évtizedes ellentétek és viszályok simulnak el, a nagy sírás-rívás közepette mindenki összeborul. Ám ez a család más, diszfunkcionális! Mindenkinek megvan a maga nyűge, gondja, baja és csak ideig-óráig tartják magukban, ami ki akar robbanni belőlük, ha már ilyen szépen összeverődtek. A nézeteltérések, konfliktusok egyre csak sokasodnak és az, ami majdnem maga alá gyűri a filmet, hiszen idővel már inkább erőltetettnek hat.. Megszokott, hogy Meryl Streep remekel, ám a betegségben szenvedő kárörvendő nő karakterét sokszor túljátssza. Felettébb meglepő (meghökkentő?), de Julia Roberts brillírozik, most megmutatta, hogy mire képes igazán. Mióta nem láthattuk tőle ilyen kiváló alakítást? John Wells sokat köszönhet színészeinek (mint a Vállalati csalódások esetében), de műve nem tudja feledtetni, hogy az alapanyag inkább színházba való és a konfliktusok sokasodása már-már unalmassá válik. 55 %

5

A nagymester (The Grandmaster)

anagymesterposzter

Ömlik az eső, mintha dézsából öntenék. Egy fehér kalapos férfi a félelem legkisebb jelene nélkül néz farkasszemet több tucat emberrel, némelyik kezében balta, valaki vasláncot csavar ökle köré. A támadás nem zökkenti ki egyensúlyából a nyugodt alakot, kalapja sem rezdül, különösebb megerőltetés nélkül küldi őket a földre, amelyen az esőzések következtében összefüggő víztenger hömpölyög. Majd megjelenik a csapat legjobbja, akire pár másodpercnél több időt kell szentelni (Mintha csak Neo küzdene tengernyi ügynökkel, aki minden nehéz helyzetben viselte napszemüvegét, majd feltűnik a színen a főSmith is.) Tovább “A nagymester (The Grandmaster)” »

0

Byzantium (2012)

byzantium

Ártatlan, naiv lány a tengerparton kissé félénken száll fel egy kapitány lovára, aki érdekes helyre viszi őt. A tiszt kedves álarca hamar lehull, sőt mi több, gyakorlatilag még büszke is magára, hisz nem csak fedelet biztosított számára, hanem melót is adott neki, majd pökhendien odapöcköl neki egy érmét: Szajhává tette egy bordélyban. Jöhet a következő kuncsaft. Hamarosan gyermeket szül, amit nem tarthat meg, le kell mondania róla, ám nem a megszokott módon teszi mindezt, lepasszolja egy árvaháznak. Élete tehát nem fenékig tejfel, még ha viszonylag jól is keres, éppen ezért kapva kap az alkalmon, amikor változtathat az életén: vámpírrá válhat. Tovább “Byzantium (2012)” »

4

Eleven testek (Warm Bodies)

eleventestek

Danny Boyle mondta nem is oly rég, hogy a zombirajongók alaposan be tudnak rágni, ha valaki változtatni mer a szabályokon, összekoccan a szemöldökük, ha valaki arra mer gondolni, hogy esetleg mással próbálkozna a műfajon belül. Minden szörnyűséges lénynek, vérszomjas teremtmények, ádáz szörnynek megvannak a fanatikus kedvelői és ők bizony manapság folyamatosan átkozódhatnak, hiszen Hollywoodban a stúdiók éppen azon munkálkodnak, hogy kissé csiszoljanak, alakítsanak az évtizedes (évszázados) hagyományokon. De mégis van valami közös ezekben az újabb produkciókban: A tiniszerelem. Komolyan, már csak az hiányzik, hogy a jeti lejöjjön a hegyről, megborotválkozzon és belezúgjon az első útjába kerülő szőkeségbe. Tovább “Eleven testek (Warm Bodies)” »