2

Szövetségesek (Allied)

Gyorsan bele is vágok a közepébe: A film kifejezetten olyan, mintha a rendező, illetve főszereplők egy régi adósságot törlesztenének, de sajnos nem felénk. Mintha a stúdió vagy valamelyik mindenható producer bejelentkezett Robert Zemeckisnél, Brad Pittnél és Marion Cotillardnál, hogy behajtsa, amiért egyszer valamikor szívességet kértek tőlük.

Max Vatan (Pitt) kanadai tiszt Casablancába érkezik, ahol a francia ellenállás egyik emberével Marianne Beausejour-rel (Cotillard) kell együtt dolgozniuk. Ki kell iktatniuk a német nagykövetet és éppen emiatt hihetően kell előadniuk, hogy boldog házasságban élnek. A kamu szerelem eljátszása közben lassan összemelegednek és a küldetés letudta után össze is házasodnak. Azon kívül, hogy dúl a háború, mi baj lehetne? Márpedig akad, Vatant ugyanis arról tájékoztatják, hogy a gyanú szerint neje tulajdonképpen német kém. Tovább “Szövetségesek (Allied)” »

0

Röviden: Bármit megtehetek (Absolutely Anything)

barmitmegtehetekMonty Pyton! A csapat egykoron fenomenális filmeket készített, a Brian életéből vagy éppen a Gyalog galoppból mindmáig lehet idézgetni. Nem járt el műveik felett az idő, mostanság ugyanúgy lehet hahotázni a poénjaikon. Elég régóta nem készítettek újabb produkciót, de a Megtehetek bármit vígjáték miatt újra összegyűltek, bár jobbára csak a történet szempontjából fontos földönkívüliek hangját adták, illetve Terry Jones volt a rendező. Persze azonnal felrémlik előttünk a sok remek jelenet a régmúltból, ám kiderül, hogy jelenlétük csupán marketingfogás.

A Simon Pegg által játszott Neil tanárként próbál boldogulni, életével nem lehet elégedett. De ahogy a Minde6ó-ban, ő is olyan erőre tesz szert, aminek segítségével bármilyen kívánsága valóra válik.

absany

Te mit tennél, ha bármit megtehetnél? Nos, igen, bizonyára először jobbá tennéd a saját és a haverod életét. Mert ugye azért kicsit (vagy nagyon) önzőek vagyunk és a világ problémái csak később jutna eszünkbe. A poénok nagy része éppen ezért arra épül, hogy Neil kívánságai nem úgy mennek végbe, ahogyan azt elképzelte. Bár ezek elég nagy hányada nem talál be vagy csak egy félmosolyra futja, ugyanakkor akad néhány egészen remek jelenet is. Kate Beckinsale helyett bármely más jól kinéző színésznő beugorhatott volna, jelenléte nem oszt nem szoroz. A többi karakter pedig úgy viselkedik, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő. Végső soron a film animációként jobban működött volna. Nagy potenciál volt a sztoriban. 50 %

0

Röviden: A barátságos óriás (The BFG)

baratsagosEmlékszem, régen ha meghallottuk Steven Spielberg nevét, biztosak voltunk benne, hogy emlékezetes filmet fogunk látni. A rendező tudott mesélni és mi szerettük, ahogy előadta a történeteit. De aztán valahogy már nem tudta a benne rejlő gyereket előcibálni, a drámái pedig vagy középszerűek vagy eléggé feledhetőek lettek. A Tintin nem volt igazán magával ragadó, a Lincolnt Daniel Day-Lewis jelenléte mentette meg, a Kémek hídja sem volt az igazi. A barátságos óriással bizonyíthatott volna, de ezek után már eléggé aggódom a Ready Player One miatt.

A veterán direktor Roald Dahl regényét adaptálhatta. Sophie a londoni árvaházban éldegél, egy este megdöbbenve vesz észre egy óriás alakot, aki gyorsan el is rabolja a lányt és magával viszi az óriások országába. Össze is barátkoznak, mint kiderül, Sophie hatalmas barátja álmokkal foglalkozik és mondhatni ő az egyedüli a fajtája közül, aki barátságosabb és nem eszik embert.

bfg

Spielberg a Hadak útjában egy paciról akart mesélni, de eléggé szentimentálisra sikeredett, nagyon félrement, ahogy a „főszereplő” egyébként érdekes megpróbáltatásait próbálta bemutatni. A barátságos óriás szintén csak nyomokban tartalmazza azt a Spielberget, aki olyan kiválóságot adott ki kezei közül, mint a Hook. Sajnos sokszor túlságosan unalmassá, elnyújtottá válik. Ám két igazán nagy problémája van a filmnek. Az egyik az óriás beszéde, Habó ugyanis eléggé furcsán kommunikál, kiforgatja a szavakat, amelyek teljesen más értelműek, mint amire gondol. Nem lehet Geszti Péter verbális csűrés-csavarást elvárni, de azért olykor nagyon is fárasztó. A másik a Sophie-t játszó kislány, az újonc. Ruby Barnhill aranyos és szimpatikus, de meggyőzőnek nem lehet nevezni, Mark Rylance sokkal jobb nála. Vizuálisan abszolút rendben van a film, a látványba nem lehet is lehet belekötni, tökéletes. De sajnos a remek effektek nem elég egy meséhez, Spielberg már nem tud lehengerlő és varázslatos cselekményt úgy bemutatni, mint anno a Hooknál.
Tovább “Röviden: A barátságos óriás (The BFG)” »

8

Jason Bourne

jasonbourneee

„Na ez jó volt!” – állhattunk fel elégedetten a Bourne Ultimátum után. Méltó lezárása volt a trilógiának, élvezhető és remek trilógiát készített az Universal. Paul Greengrass és Matt Damon munkájával elégedettek lehetünk, hiszen szépen lezárták az amnéziás egykori ügynök történetét. Kiderült minden és leszámolt mindazokkal, akikkel le kellett. Bourne-re pedig joggal érte el, hogy helye legyen a 2000-es évek legjobb akcióhősei között. Tovább “Jason Bourne” »

2

Amikor kialszik a fény (Lights Out)

amikorkialszik

Sokan félnek a sötétben, erre aztán lehet építeni és bizony az este vagy az alig megvilágított helyeken játszódó történetek parafaktorát egy ügyes rendező szépen meg tudja növelni. Vajon valóban mocorog a karaktertől nem messze valamiféle szörnyűséges lény? A közelben van a rémisztő entitás vagy sikerült kibabrálni vele? James Wan szintén képes mesterien fokozni a feszültséget, nagyon is ért ahhoz, hogy mesterien ráhozza a frászt a szereplőkre és a nézőkre egyaránt, ő is képes kihasználni a sötétség adta előnyöket. Érthető is, hogy Wan látott fantáziát az Amikor kialszik a fény horrorban. Tovább “Amikor kialszik a fény (Lights Out)” »

2

Viharlovagok (The Finest Hours)

viharlovagokposter

Gigantikus hullámok között hánykolódva agódóva próbál kitartani a legénység maradéka, e közben lassan halad feléjük a parti őrség néhány bőrig ázott kitartó embere. Látványos katasztrófafilm, ahol az ismert színészek hősien próbálnak helyt állni és még a romantikát sem spórolják ki. És mindezt a Disney prezentálja? Nyilvánvaló, hogy egy izgalmas, családokat megcélzó produktumot akartak gyártani, ahol még esetleg egy kis giccs belefér és esetleg „Most vedd elő a zsebkendőd” pillanatok is várhatóak. De ezúttal eléggé félrement az elképzelés. Tovább “Viharlovagok (The Finest Hours)” »

0

Pandemic

panademic

Elszabadult a zombivírus. Az emberiség nagy része elkapta a kórt, szóval ahogy lenni szokott a civilizációnak is betette a kaput. New York-ot teljesen maga alá gyűrte a betegség, Dr. Laurel Chase innen érkezik Los Angeles-be. Sokáig nem kell a lábát lógatnia, a nőt fontos küldetésre, a város veszélyes körzetébe küldik, hogy túlélőket keressen, de ami a legfontosabb, hogy ő maga is megússza.

Gyakorlatilag az egész alkotást Chase fejkameráján keresztül láthatjuk, illetve olykor-olykor átváltunk egy-egy másik karakterre is. Szokás mondogatni, hogy az efféle filmek sokkal inkább hasonlítanak egy számítógépes játékhoz. Ezúttal azonban hatványozottan rá lehet sütni John Suits rendező művére. Ugyanis eléggé nehezen lehet filmként kezelni a Pandemic-et, sokkal inkább úgy néz ki, mintha egy elutasított ötlet után a „csak azért is megcsinálom” jegyében leforgatták volna az elképzelést. Tovább “Pandemic” »

9

Warcraft – A kezdetek (Warcraft)

warcraft

A Word of Warcraft világában jártas ismerősöm pár éve azt mondta, ha ebből valaki egyszer filmet készítene gigantikus siker lenne, hiszen a játékosok nagy része biztosan elloholna a mozikba, ráadásul annyi érdekes karakter van, e mellett pedig azért lehet bőven válogatni a történetekből.

Oké, eddig rendben is van, de mennyi remek film született számítógépes játékokból? Nem igazán kell megerőltetni az agyunkat, egy kezünkön is meg lehet számolni, sajnos. És hiába lebegett mindig a stúdióvezérek szeme előtt egy szépen jövedelmező franchise, a Resident Evilen kívül nem más elképzelések mellett nem pörögtek fel a folytatásokat jelző számok. Nos, mindenképpen jobban jártunk, hogy a Blizzard kitessékelte az ajtón a jogokért jelentkező Uwe Bollt (azzal a szöveggel, hogy nem adjuk el, magának nem, különösen magának nem), de ha valaki egy Gyűrűk ura-pótlékot vár, csalódni fog. Tovább “Warcraft – A kezdetek (Warcraft)” »

5

Egyiptom istenei (Gods of Egypt)

EGYIPTOMPOSZTERNéha jól esik egy agyatlan effektorienált film, egy olyan produkció, ami leginkább a trükkökért felelős számítógépeket és a feneketlen pénztárcájuk mélyére nyúló stúdiófejeseket izzasztja meg. Habár már rég elmúlt az az időszak, amikor szánkat tátottuk a vásznakon dübörgő csaták vagy csodálatos lények láttán, ám egyesek még mindig tudják, hogy mitől kapcsolódhat ki igazán a szórakozni vágyó közönség. De ha csak ásítozunk elgondolkodhatunk rajta, hogy jobb lett volna, ha az alapanyagra inkább az Asylum markol rá. Végső soron ha lecsupaszítunk egy költséges filmet, kivesszük a drága effekteket és az ismert színészeket, akkor pár százezerből össze lehet dobni az Egyiptom istenei olcsóbb verzióját. És talán többen kedvelték volna, mint Alex Proyas alkotását. Tovább “Egyiptom istenei (Gods of Egypt)” »

0

Concussion

concussion

Senki sem számított arra, hogy a következő Oscar sértődéssel/elégedetlenkedéssel/botránnyal kerül inkább rivaldafénybe. A konkrét ok: nem jelöltek feketéket a fontosabb kategóriákban. Arról ugyan nem esett szó, hogy kit kellene kiszorítani a nomináltak közül, de azért érezhető volt, hogy egyesek jobban örültek volna, ha nem teszi félre őket az Akadémia. Most ne menjünk bele, hogy mely fekete színészre kellett volna jobban odafigyelni, de Will Smith éppen nem tartozik azok közé, akik emlékezetes alakítást nyújtottak. És ha A boldogság nyomában vagy A hét élet drámáira gondolt vissza, hogy megéri a belefeccölt munka és nigériai akcentus elsajátítása. Ám a kritikusok egy része eléggé lehúzta a filmet és ráadásul jelölést sem kapott az Oscaron. Ha pedig nem kell aggódnia a ceremónián, akkor el sem megy. Ám jobban tette volna Smith, ha inkább egy erős filmet készít. Tovább “Concussion” »

1

Bíborhegy (Crimson Peak)

biborhegy

Guillermo del Toro olyan, mint Sylvester Stallone. Szeret nosztalgiázni. Bár azért más súlycsoportban mozognak, mégis előszeretettel tekintenek vissza a régmúlt időbe és erősen múltidéző produkciókat készítenek. Del Toro legutóbb a kaiju filmek előtt hajtott fejet, most pedig a 60-as évek kísértethistóriái előtt tisztelegne. Elmondása szerint A ház hideg szíve és Az ártatlanok klasszikusokból merített. És valahogy úgy lehetne jellemezni, mintha a nagy merítést egy mozdulattal rácsobbantotta volna egy hatalmas vászonra. A végeredmény eléggé érdekes, szépnek szép, de nem igazán érdekes és nem fogunk rá emlékezni sokáig. Tovább “Bíborhegy (Crimson Peak)” »

2

Air

airposzter

Pár héttel ezelőtt megkaptam a magamét, hogy szeretek a rendezőkön lovagolni. Engem nagyon is érdekel, hogy kik dolgoztak egy produkció kezdeti szakaszába, mi történt és mi változott menet közben, illetve mivel foglalkozott korábban a direktor. Christian Cantamessa írta és vezényelte le az Air-t, ha végigböngésszük pályafutását, látható, hogy köze volt a Manhunt vagy a Red Dead Redemption játékokhoz. Ezen kívül a komorabb, sötétebb környezetért is oda lehet, hiszen ha az említett két címhez kötődő képeket böngészünk át, akkor észrevehető, hogy egyikben sem a verőfényes napsütés volt a jellemző (a RDR-nél az ég is eléggé szürkés). Tovább “Air” »