2

Assassin’s Creed

assassinscreed

Ha valaki még nem játszott az Assassin’s Creeddel, a film alapján mit szűrhet le? Az Animus gépezetbe bekerült tesztalany genetikai állománya alapján információkat szerezhetnek arról, hogy egyik őse a múltban miket tett, milyen nehéz helyzetből vágta ki magát. Ennek során kiderülhet, hogy egyes tárgyakat vajon hova rejthettek. Illetve a templomosok és az asszasszinok évszázadok óta nagy ellenfelek, folyamatosan borsot törnek egymás orra alá. Nagyjából ennyi! Tovább “Assassin’s Creed” »

0

Vaiana (Moana)

vaiana

A nagy odafigyeléssel összerakott gépezet olajozottan működik. Minden a legnagyobb rendben, a Disney tudja mit csinál. Ezúttal viszont túlságosan is ráment a biztonsági játékra. Vagyis a stúdiótól megszokott kalandos és humoros elemeket vegyíti az énekléssel, de nem is próbáltak különlegeset alkotni. Nincs benne semmi meglepő, egyszerűen csak letettek az asztalra egy szórakoztató animációt. Tovább “Vaiana (Moana)” »

0

A sziget (Ostrov, 2006)

írta Nikodémus

2016-12-ostrov-1

Két Miatyánk, három Üdvözlégy, esetleg egy Hiszekegy – szoros lelkivezetés híján általában ezt adják gyóntatószékben megvallott bűneink penitenciájául, a bánat felindítása kimerül néhány fohászban, embertársaink kiengesztelése pedig egy észrevétlen, „kompenzációs jótettben” vagy félszegen elmormogott bocsánatkérésben. A tíz éve, 2006-ban leforgatott A sziget (Ostrov) című orosz film a hit és az Isten-közelség paradox volta mellett elsősorban a szembenézés és a vezeklés mélységeibe világít be.

Tovább “A sziget (Ostrov, 2006)” »

5

Spectral

spectralposter

Hallottál már a Bose-Einstein kondenzációról? Biztos, hogy nem én leszek az, aki kiselőadást fog erről tartani és a Spectralban is csak gyorsan elregélnek 1-2 mondatot róla. Ilyen az, amikor egy korrekt akció-horror túltolja a komolykodást és kizökkenti, esetleg talán megmosolyogtatja a nézőt. Mindezt tetézi, hogy főhősünk nagy szaki és MacGyver módra eszkábál össze mindenféle felszerelésből gyilkos kísérteteteket szétcincáló fegyvereket, miközben mindenki kőkeményen és dacosan néz maga elé. Na, majd most megmutatják, kicsinálják az ellent. Ami egyébként eléggé klassz, de azért mégsem túl emlékezetes. Tovább “Spectral” »

27

Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet (Rogue One – A Star Wars Story)

zsivanyposzter

1977-ben a világ legboldogabb embere George Lucas volt. Ugyan az év elején eléggé maga alatt volt, annak ellenére is, hogy nagy harcok árán sikerült elérnie, hogy megvalósíthassa űreposzát, de gyakorlatilag senki nem bízott a sikerben (na jó, Steven Spielberg igen). Még maga Lucas sem. Depressziós volt, levert és szomorú. Majd a Star Wars bemutatója után kiderült, hogy mégis sikerült valami különlegeset és maradandót alkotnia, a közönség odavolt a filmért. Öröm és boldogság a köbön. De aztán Lucas nem bírt magával, mindig sikerült előkotornia egy-egy apróságot, amiért ugyan a hardcore rajongók megvesztek, de már valahogy nem szórakoztatni akart. Meg is kapta a magáét és az indulatos szavak, illetve kommentek eljutottak hozzá, elege lett az egészből és a lehető legjobb döntést hozta, hogy eladta birodalmát a Disney-nek. Ha már megvette, hát nem hagyta porosodni, megígérték, hogy szépen sorjáznak majd az SW filmek és most éppen az első spin offot küldték a mozikba. Megtekintése után (a Star Wars 7 fényében) ki lehet jelenteni: jó kezekbe került a franchise. Tovább “Zsivány Egyes – Egy Star Wars történet (Rogue One – A Star Wars Story)” »

2

Szövetségesek (Allied)

Gyorsan bele is vágok a közepébe: A film kifejezetten olyan, mintha a rendező, illetve főszereplők egy régi adósságot törlesztenének, de sajnos nem felénk. Mintha a stúdió vagy valamelyik mindenható producer bejelentkezett Robert Zemeckisnél, Brad Pittnél és Marion Cotillardnál, hogy behajtsa, amiért egyszer valamikor szívességet kértek tőlük.

Max Vatan (Pitt) kanadai tiszt Casablancába érkezik, ahol a francia ellenállás egyik emberével Marianne Beausejour-rel (Cotillard) kell együtt dolgozniuk. Ki kell iktatniuk a német nagykövetet és éppen emiatt hihetően kell előadniuk, hogy boldog házasságban élnek. A kamu szerelem eljátszása közben lassan összemelegednek és a küldetés letudta után össze is házasodnak. Azon kívül, hogy dúl a háború, mi baj lehetne? Márpedig akad, Vatant ugyanis arról tájékoztatják, hogy a gyanú szerint neje tulajdonképpen német kém. Tovább “Szövetségesek (Allied)” »

4

Underworld: Vérözön (Underworld: Blood Wars

underworldverozonposter

Nem árult zsákbamacskát az első Underworld. A Matrixos lassítások farvizén evezett be a mozikba, ami akkoriban még eléggé érdekesnek és coolnak hatott, ráadásul ugye nagyon is benne volt a szórakoztatófaktor a vámpírok és vérfarkasok ősi csatározásában. A srácoknak pedig ott volt a szűk bőrcuccba bújtatott Kate Beckinsale, a csajoknak Scott Speedman. Nem volt gond a folytatással sem, ám az előzmény nagyon is gyengére sikeredett, de azért még kellett a negyedik is, ami… Miről is szólt? Szerencsékre az alkotók a Vérözön elején gyorsan összefoglalják, hogy mit is kellene tudnunk a franchise-ról. Tovább “Underworld: Vérözön (Underworld: Blood Wars” »

1

Apák és lányaik (Fathers and Daughters)

apakeslanyaik

Ha egy filmet eleve úgy indítanak, hogy az első percek alapján megpróbálják világossá tenni, hogy olyan drámát fogsz látni, aminek a végén elő kell venned a zsebkendőd, akkor két eset lehetséges. Az egyikben végig fenntartják ezt az érzést és folyamatosan szentimentális, esetleg giccses, de azért eléggé erőltetett pillanatok sorjáznak. A másik verzió, hogy tényleg megpróbálnak elmesélni egy történetet és pár perc után elfeledtetik a nézővel, hogy tulajdonképpen mire is menne ki a dolog. Gabriele Muccino műve az utóbbi kategóriába tartozik. Tovább “Apák és lányaik (Fathers and Daughters)” »

1

Marguerite / Florence Foster Jenkins

írta Nikodémus

2016-12-marguerite-florence-foster-jenkins-1

Túlságosan jól ismerjük már az emberi vágy valósággörbítő hatását: a beteljesülésért mindent és mindenkit képesek vagyunk feláldozni, beleértve önmagunk üdvét is. Igazság, irgalom mit sem számít, egyedül a vágy – állítja Xavier Giannoli és Stephen Frears, akik egy év eltéréssel egyaránt filmet forgattak egy excentrikus, magát operaénekesnek képzelő dáma, Florence Foster Jenkins életéről.

Tovább “Marguerite / Florence Foster Jenkins” »

0

Röviden: Bezárva (Shut In)

bezarvaAmikor a moziban láttam a Bezárva előzetesét valahogy úgy éreztem, mintha vért izzadva rakták volna össze, hogy izgalmas filmnek látszódjon és minden erejükkel azon voltak, hogy elhintsék, hogy valamiféle eszméletlenül nagy csavart fogunk kapni. Naomi Watts és Jacob Tremblay miatt viszont volt okunk a bizakodásra, hiszen bizonyítottak már. Ráadásul az újonc Christina Hodson is egyre nagyobb volumenű munkákat kap (Harley Quinn, Űrdongó spin off).

Watts egyedülálló anyukát alakít, aki kissé belefáradt már, hogy gondozza a folyamatos ápolásra szoruló lebénult fiát. Méghozzá mindentől messze éldegél, ahol nagyjából csak azért fordulnak meg az emberek, mivel a nő pszichológus. Gondozásába venne egy kisfiút, ám hamarosan nyoma vész és úgy tűnik, hogy a hideg, zord időben elhunyt.

Nyilvánvaló, hogy egy sablonsztorit is el lehet adni, ha jó a körítés. Szinte dühítő, hogy nem használták ki a leszerződtetett színészeket, hiszen alapvetően tehetséget brigádot nyertek meg a horrorhoz. Hiába a pozitív lelkesedés a film iránt, elég gyorsan kiderül, hogy túl sok jót nem kell várni tőle. Ennek oka, hogy sikerült a lehető legálmosítóbb módon tálalni a történetet, amit próbálnak félelmetesebbé tenné Watts álomjeleneteivel és a hirtelen ijesztegetésekkel próbálnak kizökkenteni a méla unalomból. Tovább “Röviden: Bezárva (Shut In)” »

0

Könyvajánló – Korszakalkotók

2016-12-konyv-korszakalkotokírta Nikodémus

Karácsony előtt spontán minisorozatba kezdünk: könyveket ajánlunk filmőrülteknek, hogy azoknak is jusson valami a fa alá, akik nem csak nézni, hanem olvasni is szeretnek.

A kétezres évek közepén, a hazai művészmozi-rendszer összeomlásán és a tékák megszűnésén túl a filmnézési szokások drasztikus megváltozását az egyre-másra születő filmblogok áradata jelezte. Így alakult: végleg globalizálódott a filmipar. Csaknem egy évtizeddel később pedig megjelenik egy könyv épp azokról a rendezőkről, akiket az amerikai tömegfilm újkori fogyasztói nemegyszer idoljaiknak tekintenek. A Korszakalkotók huncut könyv: egyszerre olvasható elmélyült tanulmánykötetként, laza portréfüzérként és a kortárs újvilági filmezéshez szóló ódaként.

Tovább “Könyvajánló – Korszakalkotók” »