0

Röviden: Naked

nakedmovieNagy lehetőségeket kínálnak az időhurkos témák, ennek csak az alkotók fantáziája, a költségvetés és a producerek szabhatnak határt. Lehet akár rendkívül viccesen tálalni (Idétlen időkig), vagy akár izgalmasan (Időbűnök) is. A lényeg, hogy az alaphelyzet kellőképpen érdekes legyen, fenntartsa a kíváncsiságunkat és ne kihagyott ziccerként tekintsünk rá (mint pl. az ARQ). Tegyük be a képletbe Marlon Wayans-t. Késő, már benne van. Mire számíthatunk? Tovább “Röviden: Naked” »

4

Pappa Pia

pappapiaposter

Rögtön az elején le kell szögeznem: A Pappa Pia végtelenül sablonos és eléggé kiszámítható. Tulajdonképpen már az elejétől kezdve nem tűnt másnak, ígértek humort, némi romantikát és sok zenés pillanatot. Maga a történet sem tartogat semmi különlegességet: Hazamotorozik az évekkel ezelőtt külföldre húzó Tomi és miután kiderül, hogy egy irgalmatlanul gazdag vállalkozónak útban van a csónakház, hát összehozza a régi csapatot, akik jönnek önként (és persze dalolva), megpróbálják saját megmenteni az épületet. Tovább “Pappa Pia” »

2

McLaren / Williams

írta Nikodémus

2017-09-mclaren-williams-1

Nincs az az ordas közhely, amit el ne sütöttek volna már, ha szóba kerül a Forma-1. Száguldó cirkusz, a motorsport csúcsa, az autóversenyzés királykategóriája, az adrenalin-táplálta playboy-élet, a száguldás varázsa, a halál forró lehelete… soroljam még? Tény, hogy a lassan immár hetvenéves sportág az utóbbi negyven évben vészesen elüzletiesedett, melyben alig maradt már helye tradícióknak, csapathűségnek, nyílt és őszinte küzdelemnek vagy az adott szó becsületének, s ezért is értékes az a két dokumentumfilm, melyet az idényről idényre cserélődő bizniszcsapatok közül két patinás istállóról készítettek: a McLaren és a Williams évtizedek óta ott lohol a Ferrari mellett, ám kacskaringós történetük a tűzvörös paripákénál jóval kevésbé ismert.

Tovább “McLaren / Williams” »

1

A szerencse háza (The House)

house

A kaszinózás kőkemény és ugyebár a szerencsejáték veszélyekkel jár. A rendszeresen hangoztatott alapszabály, hogy a Ház mindig nyer, vagyis a szervezők rendszeresen vaskos összeget tehetnek zsebre. És bizony mindent meg is kell tennie, hogy jól hozzon a bolt és ne nézze le őket senki. Nem csupán a csalókkal kell szembenézniük, ott vannak a rend lefizethetetlen őrei, de számolni kell a gengszterekkel is, akik nem nézik jó szemmel, ha a területükön ügyködnek, esetleg lecsippentenek valamennyire nyereséget a hasznukból. Megjárta Molly Bloom is, de Sam Rothstein (Robert De Niro) szintén tudna mesélni. Tovább “A szerencse háza (The House)” »

1

Superman: Doomsday (2007) / Justice League: The Flashpoint Paradox (2013)

írta Nikodémus

2017-08-superman-doomsday-flashpoint-paradox-1a

Még július végén számoltunk be arról, hogy a Warner bejelentései alapján mi várható DC animációs fronton, s ennek örömére pótoltunk két olyan filmet, melyek biztosan alapul fognak szolgálni a a nagy tervekhez. Jöjjön hát a Death of Superman képregény „megzenésítése” tíz évvel ezelőttről, valamint a Flashpoint Paradox a közelmúltból.

Tovább “Superman: Doomsday (2007) / Justice League: The Flashpoint Paradox (2013)” »

1

Röviden: Védelmezők (The Guardians)

guardians2Az orosz X-Men – nagyjából ennyi juthatott eszünkbe az első előzetes láttán. A lényeg, hogy még a hidegháború alatt a genetika bevetésével létrehoztak néhány különleges képességgel bíró embert. Van itt nagy erejű medveember, rendkívül gyors, görbe kardokkal felfegyverzett férfi, köveket-sziklákat mozgató és használó alak, illetve a dögös vízilány. Az évek során nyomuk veszett, eltűntek a figyelő szemek elől, ám amikor egy közös(en utált) ismerősük a hazát fenyegeti ismét be kell vetniük magukat. Elena Larina őrnagy a film Nick Fury-ja, ő hozza össze a nagy csapatot.

Nem vádolhatóak azzal az alkotók, hogy túl sokat foglalkoztak volna forgatókönyvvel tulajdonképpen az egész olyan, mintha pár összefirkált papírlap alapján dolgoztak volna. Sablonosnál is sablonosabb a cselekmény, a szövegeket pedig jobb, ha nem értékeljük. Felkeresik a rendkívüli négyest, harcba indulnak, csúnyán elbuknak, majd némi upgrade-et követően újra nekiveselkednek. Tulajdonképpen az akciójelenetek jó része eléggé pofás, ám önmagában mindez kevés. Agyatlan durrbelebumm non stop hősködést könnyen ki lehetett volna hozni belőle, de eléggé félresikerült, ráadásul gyermeteg is. Olykor az Asylum trashcég munkáihoz hasonlít, a főgonosz eléggé röhejesen néz ki. Gyenge eresztés, bár a tizenéves korosztálynak valószínű, hogy tetszeni fog. Tovább “Röviden: Védelmezők (The Guardians)” »

2

Godzilla: Resurgence

godzillaposzterjapan

Fejüket vakaró, tanácstalan állami tisztviselők és beosztottaik próbálnak rájönni, hogy mi is történhetett a Tokiói-Öbölben. Erősen gondolkodnak és vállukat vonogatva találgatnak, valamit mondani kellene a jónépnek. Aztán kiderül, hogy a probléma eléggé méretes, ami ismét azzal jár, hogy összehívnak egy gyűlést, majd újra tanácskoznak és megint ötletelnek, majd újra és újra végigmegyünk ezen a procedúrán. Ebben a folyamatban részt vesz mindenki, a nagykutyáktól kezdve az alkalmazottakig. Nagyjából egy órának kell eltelnie, mire végre tesznek is valamit.

Hollywoodban mindezt 5-10 perc alatt lezavarnák leegyszerűsítve és a gigantikus lény térdig állna a roncsok és a rá kilőtt töltényhüvelyek között. Tovább “Godzilla: Resurgence” »

1

Baywatch

baywatch

Úgy maradt meg emlékezetünkben a Baywatch, amiben szűk piros fürdőruhába bújtatott csajok rohangálnak a beachen és… Körülbelül ennyi. Tulajdonképpen ez az a sorozat, ahol az íróknak nem kellett törniük túl sokat a fejüket, mivel a célközönség nem a rafinált történet vagy a kiváló színészi játék miatt ült le a képernyő elé. Szinte a szériában feltűnt hölgyek többsége megfordult a Playboy lapjain. De ha megnézzük az első évad intróját, még nem volt egyértelmű, hogy milyen irányba akarnak haladni az alkotók 1-2 szezon elteltével. Hiszen ott mintha inkább még a férfiak álltak volna a középpontban, a háttérben néhány csini csajjal. Később éreztek csak rá, hogy mire kellene ráerősíteni. Tovább “Baywatch” »

0

The Void

thevoidpostrer

Miközben egy bezárás szélén lévő, éppen még működő kórházat fehérbe öltözött csuklyás, késsel felfegyverzett alakok veszik körbe éjszaka közepén,  betoppan egy apa és fia, feltett szándékuk, hogy kinyírják az éppen az előtérben tartózkodó nemrég beszállított alakot, aki éppen egy szikét szorít a nővér torkához. A helyi zsaru tűzoltó fejszével állja utukat és a seriff is rajta tartjuk pisztolyát, eközben az egyik szobából egy rémséges lény csoszog elő. És mindez a film 25. perce körül. Ekkorra nagyjából egy igen fontos kérdés fogalmazódik meg bennünk. Tovább “The Void” »

3

A Setét Torony (Dark Tower)

setettorony

Eléggé céltudatosnak, törekvőnek és lelkesnek látszottak Ron Howardék, amikor kiderült, hogy milyen terveket szövögetnek Stephen King monumentális regényeposzával kapcsolatban. Azonban hiába volt meg a nagy elképzelés, valahogy a hollywoodi stúdiórendszer nem hitt benne, hogy ebből profitot tudnak kicsikarni. Évek teltek el a büdzsé és a forgatókönyv farigcsálásával, illetve a tervezetnek sokszor kellett új otthont keresni. Végül a Sony és a MRC együttes erővel dobta össze a költségvetést és egyúttal mindkettőnek beleszólási joga volt a dolgok menetébe. Ha valamelyiknek nem tetszett valami, akkor azon változtatni kellett vagy ki kellett maradnia. Howardék ezen a szinten már valószínűleg lemondóan legyinthettek, hiszen a két stúdiónak bizonyára fontos és jelentős követelései voltak, amelyek sok változtatást eredményeztek az alapanyaghoz képest. Pedig King vaskos könyvei ha nem is érnek fel a Gyűrűk urához, mindenképpen meghatározóak a fantasy műfajban, legalábbis a rajongók szerint. És bizony sok-sok millióan olvasták a Roland, a Harcos (Idris Elba) és a Walter, a Fekete ruhás (Matthew McConaughey), vagyis a jó és gonosz harcát. Tovább “A Setét Torony (Dark Tower)” »

1

Megáldva (Gifted)

gifted1

Ha gyerekkoromban, úgy 5-6 évesen nem okozott volna gondot a differenciálegyenletek megoldása, olyan könnyen ment a deriválás, és ásítozva tekintettem volna az integrációs tesztekre, biztos, hogy ma nem írnék filmes blogra. És az is 1000 %, hogy a tableteket nyomogató 3-4 évesek láttán nem gondolnék vissza nosztalgiával gyerekkoromra, ahol örülhettem, hogy háromkerekű biciklivel suhantunk a szomszéddal és a környékbeli gyerekekkel. Miért? Mert nagyon is valószínű, hogy a matek más irányba vitt volna, és jelenleg egy átlagos ember számára érthetetlenül hosszú bizonyításon dolgoznék. De nem vagyok a különféle összegek bűvölője, és a számok csak a pénztárcámban bűvölnek el. Tovább “Megáldva (Gifted)” »