0

Hologramot a királynak (Hologram for the King)

írta Nikodémus

2017-03-hologram-for-the-king-1

Az általános világhelyzet, számba véve csupán az elmúlt másfél év történéseit, sajnos nem túl biztató: egyre szaporodó háborús konfliktusok, növekvő migráció, gazdasági válság… kinek van kedve viccelődni? Tom Tykwernek úgy tűnik, igen, s bármily különös, ezzel mi is jól járunk. No nem térdcsapkodó hahotázásra kell számítani a rendező legújabb filmjének megtekintésekor: a Hologramot a királynak ironikus hangnemben kommentálja napjaink társadalmi-gazdasági viszonyait, s közben intelligens humorral beszél egy nagyon súlyos problémáról.

Tovább “Hologramot a királynak (Hologram for the King)” »

18

Logan – Farkas (Logan)

loganposter

A kritikát köszönöm Mini Me-nek.

Az előző részekről itt és itt olvashatsz.

Sokak kedvenc és talán legnépszerűbb mutánsa ismét a vásznon villantotta meg adamantium karmait, és azt kell mondanunk, nem is akárhogyan. Eme harmadik felvonás merőben eltér az előző kettőtől. Mind hangvételében, mind közlési stílusában sokkal naturalisztikusabb, mint elődei. Ennek a mozinak mélységei vannak, feltárja azokat a kevésbé bemutatott érzelmi vonatkozásokat, amelyeket elődei csak ritkán vagy egyáltalán nem használtak. A Logan egy „felnőtteknek szóló” film, és nem csak az R kategóriájú besorolása miatt, nem az erőszak nyerseségének ábrázolása miatt, nem a karakterek szabadszájúsága miatt, hanem mert megmutatja az esendőség és halandóság filozofikus mélységeit egy olyan szuperhősmoziban, amelynek főhőse maga a halhatatlanság szimbóluma. Tovább “Logan – Farkas (Logan)” »

0

Röviden: Blair Witch

tn_1blairwitchposzterMinden idők egyik legsikeresebb found footage műve az Ideglelés volt. Akkoriban még nem volt elterjedt ez a műfaj, másrészt elég sokan gondolták úgy, hogy valóban megtörtént események pörögnek a szeme előtt. 1999-ben a horror beíródott a filmtörténelembe, az alkotók többsége pedig szépen eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Azóta se nagyon lehetett hallani róluk. A rendezők időnként felemlegették, hogy csak kellene egy korrekt folytatás, de aztán minden maradt a régiben. Tavaly a San Diego-ban zajló Comic Conon mindenki felkapta a fejét, amikor kiderült, hogy a The Woods tulajdonképpen az Ideglelés folytatása. A jelenlevő tömeg örvendezett, bár ezen az eseményen tulajdonképpen mást se csinálnak.

Már a bejelentés előtt is rákerülhetett a várólistára a film, hiszen Adam Wingard és Simon Barrett dolgozott rajta. A You’re Next és a The Guest kellemes meglepetés volt tőlük, utóbbi 2014 egyik legjobbja volt. Ám ezúttal sikerült összerántani egy színtiszta ócskaságot.

Hogyan is kapcsolódik az első filmhez? Heather öccse szeretne rájönni, hogy mi történhetett pár évvel ezelőtt a fák között, szóval fogják a kamerájukat és néhány elindulnak abban a bizonyos erdőben. Találkoznak egy-két ismeretlennel, aztán beköszönt a rettegés és a félelem is. Mármint számukra, mert az egészen cselekmény roppant andalító, a karaktereknek egyáltalán nem lehet szorítani. A színészi játékot még be lehet tudni annak is, hogy a film kedvéért átvedlettek totál amatőrbe. A hangulat nulla, a dialógusuk gyengék, a szereplők gondolkodni nem igazán tudnak. Teljesen élvezhetetlen az egész. Tovább “Röviden: Blair Witch” »

2

Arany (Gold)

arany

Talán minden idők egyik legnagyobb átverését Michael de Guzman és John Felderhof követte el. Kellett ehhez egy jó nagy adagnyi szerencse, illetve – ahogy a filmben is elhangzik – az emberek hinni akarása. Guzman a borneói dzsungelben aranyat talált, legalábbis ezt állította, amire rögtön rá is csodálkozott mindenki, hiszen többen is próbálkoztak arrafelé. De Felderhof, a Bre X szakértője mindenkit megnyugtatott: ott bizony komoly lelőhely van. És mivel az úriember tett már le egy-két dolgot az asztalra, így egyáltalán nem volt gyanús a dolog. Ám 1996-ban az indonéz kormány egy elismert bányacéggel közösen kieszközölte, hogy társuljanak velük és 1997-ben kiderült a nagy csalás. Felderhof-ot bíróság elé citálták, 10 évnyi pereskedés után kimondták, hogy nem bűnös, ezt követően 2 év múlva szívroham végzett vele. Guzman pedig egy helikopterből pottyant ki a dzsungel felett, csak egy ujjperec és fog maradt utána. Tovább “Arany (Gold)” »

1

A régi város (Manchester by the Sea)

írta Nikodémus

2017-03-a-régi-város-1

Egy biztos: a híre megelőzte. Sundance-siker, áradozó kritikák, elragadtatott közönség, tuti Oscar-alapanyag. Amúgy is kell minden évben egy underdog versenyző a nagy stúdiófilmek közé, amely tündérmese keretében emelkedhet az égig. Érdeklődve, ám kicsit rezignáltan vártam tehát Kenneth Lonergan filmjét, A régi várost, számítva néhány, magát egyedinek mímelő, valójában azonban nagyon is bevált fogásra. Annál nagyobbat koppantam a film megtekintésekor.

Tovább “A régi város (Manchester by the Sea)” »

3

Mindenki

2017-03-mindenki-1írta Nikodémus

Talán jobb is, hogy csak most kerül ki ez az írás. Deák Kristóf Mindenki című kisfilmje megérdemelten gyűjtött be megannyi elismerést, egy ország szurkolt a csapatnak az Oscarért, és a nagy álom beteljesedett: a Saul fia után újabb aranyszobrocskás magyar filmünk van. S ha lehántjuk erről az egészről a felhajtást, a lelkendező reakciókat, az alkotók dicséretes szerénységét, a 24 perces kisfilm önmagában is felemelő élményt ad. Elsőre.

Nekem viszont megvan az a rossz tulajdonságom, hogy szeretek továbbgondolkodni egy-egy alkotáson, s a Mindenki nálam minden egyes újrafelidézésnél egyre rosszabbul teljesít. Sajnos, mert egyébként szívet melengető, szerethető film: mosolygós kisgyerekek vannak benne, aranyos a történet és lelkesítő a hepiend. Kár, hogy sem pedagógiailag, sem zeneszakmailag nem állja meg a helyét.

Tovább “Mindenki” »

0

Az egészség ellenszere (A Cure for Wellness)

egeszsgesellenszerposter

Jason, adaptáció, városi legenda, Freddy, Chucky és így tovább. Nincs semmi baj a klasszikus horrorikonokkal, de ideje lenne már újat teremteni, mint visszanyúlni a régiekhez és talán jobb lenne egy eredeti gondolat, mint hozzányúlni egy ismert misztikus sztorihoz. Gore Verbinski majd megmutatja, hogy kell csinálni. Ugye? Bízhatunk benne, hiszen neki köszönhetjük A kör remake-et, elindította a Karib-tenger kalózai-t és azért a Rango is eléggé tetszetős volt. És Az egészség ellenszere? Tovább “Az egészség ellenszere (A Cure for Wellness)” »

7

Éjszakai ragadozók (Nocturnal Animals)

05

2016 novemberében került a mozikba, de csak most volt időm megnézni. Olvastam semmitmondó kritikákat, felszínes mondatokat, lehúzó kommenteket (olyanokat, amik messziről ordítják, mennyire unalmas és semmilyen ez a film), és persze olvastam olyat is, hogy egyenesen mesterműnek tartják; utóbbival egyetértek. Allegorikus alkotásról van szó, ami elsősorban az elme legmélyebb bugyraiba vezet, erkölcsi kérdéseket vet fel és társadalmi osztályokat mutat be; mindezt olyan gyönyörű képekkel, olyan ritmikus vágással, hogy mindvégig fenntartja a feszültséget és a kíváncsiságot. Leírom nekem mit jelentett, aztán leírjátok, hogy nektek mit. Ne feledjétek, ugyanazt a filmet néztük, csak más szemmel. Tovább “Éjszakai ragadozók (Nocturnal Animals)” »

1

Javított kiadás – Jackie

írta Nikodémus

2017-02-jackie-1

Nem feltétlenül kell posztmodern alapvetésekben gondolkodnunk a világról és önmagunkról, hogy olykor úgy érezzük, menthetetlenül összekeveredik mindaz, ami körülöttünk és bennünk zajlik – elég ehhez egy sorsfordító életesemény. Pontosan ez történik Jacqueline „Jackie” Bouvier Kennedyvel, akinek férje, John Fitzgerald Kennedy elnök 1963-as meggyilkolása után kell helyt állnia személyes gyászában, a temetést övező intrikákban és a merénylettől megriadt amerikai néplélek gyógyításában. Pablo Larraín chilei rendező legújabb, itthon februárban debütált filmjében sem hősét, sem nézőjét nem kíméli, ám a gyilkosság véres részletei helyett a lélek fájdalmait igyekszik vászonra festeni.

Tovább “Javított kiadás – Jackie” »

6

John Wick: 2. felvonás (John Wick: Chapter 2)

johnwick2fejezetposter

A kritikát köszönöm Mini Me-nek.

„A szabályok nélkül állatok lennénk.” Ezek azok, amelyek megkülönböztetnek minket tőlük. Mindössze kettő van, mégsem könnyű betartani őket. De hogyan szoríthatod szabályok közé magát az Ördögöt? Létezik tiszta gonosz és tiszta jó? Komoly morális válságot is ébreszthető kérdések ezek, amelyekre nem igazán kaphatunk szofisztikált választ. Chad Stahelski rendező éppen csak megpendíti ezeket a kérdéseket, éppen csak egy késszúrásnyira nyit rést az emberi érzékelésen, ő inkább ott folytatja, ahol elsőre abbahagyta. Tovább “John Wick: 2. felvonás (John Wick: Chapter 2)” »

1

Loving

lovingposzter

Richard Loving és Mildred Jeter nem ártottak senkinek, nem állt szándékukban bajt okozni és ellettek volna azon a kis földterületen, ahol éldegéltek. Miért csaptak le rájuk a helyi rendőrök? A dolgos férfi és nő szerették egymást, majd összeházasodtak. Csakhogy Richard fehér volt, Mildred viszont fekete, Virginiában azonban törvény tiltja, hogy kimondják egymásnak a boldogító igent és házaspárként éljenek. A bíróságon 1 év börtönbüntetésre ítélték őket, 25 évre felfüggesztve ennek feltétele, hogy el kell kellett hagyniuk az államot. Évekkel később a polgárjogi mozgalmak egyre nagyobb teret nyertek, a Loving család levelet írt az igazságügy miniszternek, reménykedve, hátha visszatérhetnek oda, ahonnan jöttek. Ügyük egészen Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáig jutott. Tovább “Loving” »

2

Röviden: Kubo és a varázshúrok (Kubo and the Two Strings)

kuboMiközben a nagy stúdiók vívják örök csatájukat a különböző műfajú filmek piacán, a küzdelem hátterében a kisebb cégek is próbálják felhívni magukra a figyelmet. A Disney, a DreamWorks, a Blue Sky vagy éppen az Illumination egymással vetélkedve próbálják behúzni a közönséget a különféle családi szórakozásokkal. Azonban a stop motion technikát magas szinten űző Laika sajnos a háttérbe szorítva érvényesülne. Minőségi termékeket ad ki, nem is ezzel van a gond, hanem történetei sokkal komorabbak, gyerekek számára egyes helyzetek túlságosan félelmetesek.

A Kubo és a varázshúrok sem feltétlenül fiataloknak készült. Hiába a remek képi világ, látvány és kiválóan összerakott és megalkotott történet, nem lehetne nyugodt szívvel ajánlani családok részére. Talán éppen ezért teljesített alul a kasszáknál, márpedig nagyon is megérdemelte volna a kimagasló bevételt. A címszereplő félszemű srác a közelben lakó falusiaknak mesél rég letűnt korról, amelyet csodálatos hangszerével életre keltett papírlapokkal tesz igazán lenyűgözővé. Édesanyja intelmére egy alkalommal nem hallgat és miután sötétedés után nem megy haza megjelennek nagynénjei, akik – hogy úgy mondjam – ikerdémonok. Őket és persze a gonosz Holdkirályt csak úgy tudja legyűrni, ha megtalálja édesapja egykori fegyverzetét.

Rendkívül kreatívan oldották meg feladatukat az alkotók. Nem vették félvállról a munkát, a pár percnyi hajós játszódó jeleneteket 19 hónap alatt sikerült vették fel. Szívvel és lélekkel álltak a feladathoz és ez látszik a kész produkción is. A Kubo-t kísérő mogorva majom és a vicces kedvű Bogár szamuráj is abszolút érdekes karakterek, ráadásul nem csupán Kubo-ért szoríthatunk, hanem mindvégig foglalkoztathat minket édesanyja sorsa is. Akadnak rémisztő, kísérteties alakok útjuk során és a nagy kalandba sikerült mondanivalót beleszőni a múltról, az emlékezésről és a szülőkről. Varázslatos, 90 %. Tovább “Röviden: Kubo és a varázshúrok (Kubo and the Two Strings)” »